Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. kt'ii g v yciik'miíi! 'fordulnak hozfcám egyszerű ma;.­gyárok azzal ia "kériáesseíl, hogyan vaui az, Hogy bár állítólag* a háborúfolyamán anyag­hiány miatt nemi lehet jó holmit veinni,. feke­tén, mégd# mindent meg liehet kapni. Homínan jönez a temé'rdek feketeáru, kérdezik tőlem, A kérdési feltevése teljesen jogos és l& gikus. Ha vau feketén, miért nines fehéren? (Bodor Márton: Ez igaz!) Ezt a kérdést továb­bítom :,ai magas kormiányhoEZ, és én is kérdezem, miért nem tud nyomára jönni a .rejtett készle­teknek? Már éppen egy éve kértem ai kor­mányt, hogy a legerélyes'ebt) eszközökkel lép­jen fel a feketepiac ellen.; azóta ez. nemhogy esőkként volna, hanem óriási méreteket öltöttl Á belügyi kormányzatnak peldag niegvolnaj az apparátusa, hogy ha mástként nem, polgári ru­háig: nyomozók útján felkutassa ezeket a késcs­letteket, felkutassa, hogy honnan erednék és csak lépésről-lépésre kellene menni, míg elér­nének oda^ ahonnan a feketeáruk jöttek. Tud­juk, hogy miniden cipésznél lehet csizmáit és cipőt rendelni, ha valaki megfizeti az árát, te­hát meg lehetne: tudni, hogy honnan jönnek ezek a rejtett készletek. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még csak azt szeretném megemlíteni és leszögezni, hogy a feketézés nem a magyar falu találmánya és ha már szórványosan a falusi nép között is akad, aki feketén ad el, ezi csak azért van, mert rá van kényszerítve,; mert nélkülözheteítlen ru­házati cikkeket magának vagy családjának nem tud esetileg másíként beszerezni mint feketén. Ä feketézés a várostól jött, mint annyi más rossz _és : ojt. is > fekete, kufár és aranyborjút, imlá­dó zsidó lélek, szüleménye, megállapítom- tehát, hogy addig ^ .ezt nem lehet teljesen Mártani, amíg a zsidókérdést gyökeresieín ési véglegesen meg nem oldják. T. Házi Hátralévő 1 időmben néhány általá­nos politikai kiérdéssel szeretnék foglalkozni. Mióta a tengelyhat almák, sorozatos győzelmei elmaradtak és a hadiszerencse^ nem mindig ne­ík'ik kedvezett, különös' jelenségek észlelhetők a politikai berkekben. Vannak' politi'kiustok, akik óvatosan érintik a zsidókérdést, sőt akadt olyan is, aki nem látott fontosabb • problémát, és'ok­vett'lenül szükségét Mtta. hogy ő említse meg az egyik hozzáintézett levelet,, amelynek írója elsír ja, ^ hojgy -. szerelmetes, munkaszolgálatos fiacskájától hónapok óta nem kapott levelet, Van a • -zsidóságnak képviselője ebben a Ház­ban... (Meskó Zoltán: A magyar tájvédelem érdekében nekünk kell megvédeni butaságoktól a, fajvédelmet ebiben az országban! — Zaj! — Elnök csenget.) Én csak azt mondtam, hogy sokkal kézenfekvőbb lett volna, ha zsidó kép­viselő védte válna meg a zsidó munkaszolgá­latosokat. (Meskó Zoltán: Nem védésről van szó, a magyar fajvédőimet védem a szadistáik­kal szemben. — Zaj. Mlnök csenget. — Ku­hajda Vilmos: Mit. csináltak' a zsidók a világ­háború - alatt) Elnök: Csenidet kéreki Kuhajda képviselő úr! (Meskó Zoltán: Nem erről van-szó H Meskó képviselő uratl felérem.. szíviRsked.iéJk asendben maradni. (Zaj a szé'mba 7 oldalon.) . Eitner Ákos: A : képviselő úr az. aki találva érzi magát. (Meskó Zoltán: Találva.t Én nyíltan beszélek, nem burkoltan!) A képviselő úr még a. -zsidó munkaszolgálatosokról is megemléke­zett, akik kiint vannak a- fronton. Már a múlt esztendőbem amikor .a 'frontról hazatérteim,- a képviselőiház elé hoztam azokat az észleleteimet KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 december 3-án, pénteken. 585 ameiyekiet ' a mnnkiaszioilgiáílatosíokíkial :- <kapcso­latbau tapasztairtam. (Rátz Kálmán: Hát hal­latlan dolgok történtek!) Határozotam állítom, hiöigy hozzájárultak a magyar hadswSg téli ku­darcához (Meskó Zoltán: Nem arról beszéltein! — Zaj. — Elnök csenget! — (Rátz Kálmán: A szadizmus árt . a magyarságnak!) Én, sokat beszélhetnék, mert egy pódiumról beszéltünk; hiszen egy padban valtunk. (Meskó Zoltán: Most is az vagyok, ümi voltam!) ; Elnök: Meskó képviselő' urat rendreutasí­tom. Eitneir képviselő urat pedig' figyelmezte­tem, ha a személyeskedést folytatja, akkor megvonom a szót. (Meskó Zoltán: Ügy van! Mellékvágányra nem lehet vinni egy kérdést. Csak azt mondtam, hogy a!ki elesik,, az; hősi halott!) Meskó képviselő urat másodszor ,is rendreutasítom. . Eitner Ákos:-Én kény telem • voltam ezt t el­moindainl Ott ' yoltaim és a magam szemeivel láttam a fronton ezeknek' a> zsidó munkiasiáoilgá­latosoknak áldatlan tevékenységét.* Láttául azt, hogy ha kivittük néhai őket az 'első vo­naliba valami munkára vagy aMsrtaV akkor tö­megesen szöktek át az orosiziokhóz; és másnap a legkényesebb .pointjaiinkrài kaptuk ,.az orosz tüzérség tüzét. (Zaj.) , ''^T ' Elnök: Csendéit: -'kerék! ÍRátz Kálmán: Hogyan tudtak áfezöknil) tlátz Kálmán -kép^ visteílő urat kérem, ne ..-szól-íoini közibe. Eitneir Ákos: Nem tudóm megérteni hogy ezekre, akik véletlenül egy aknára léptek.;, egy képviselő azt mondja), hogy hősi halottak és mi magyar emberek a magunik sorai és a> magunk. hősei közé soroliuk őket. (Meskó Zoltán: Hősi halott ^z. éki a hazáért ellesik. Vagy néni "kell kieneedni őketl 'Rátz Kálmáín: De az ám!) Elnök: Csendet kérek, Meskó képviselő úr! (Kuhajda Vilmos: Pur osa álláspont 1-! >-­Meskó Zoltán: Magyar szempotnlt!) öse-ndet ké­rek t Méltóztassék a- párbeszéd eket beszün­tetni, mert a házszabályokat , a leigerélysöb­hen fosrom alkalmazni ! Eitner Ákos: T. Ház! Állítom, .nem volt •rossz dolguk, sőt — értehetlem módoni, — ho­gyan, hogyan nem, — tavaly is élmondöttaniL — az élelmiszerfelvételező helyeket ellepték ezek a zsidó munkaszolgálatosok, megdézsmál­ták az egységcsomagokat, a szaibvánva daco­kat. ^Munkaórájuk volt 8—12-ig és 2—6-iff. Ami­kor f áradtam kimerülten érfeezfóem' Sztari j Oszkiolba. hogy a hajrcoló -esiapaitokiniak nagyon gyorsan vigyek élelmét," mert igen gve'r» elő­nvomul'áslbian voltunk és fél hétkor érkeztünk odai. äs zsidók nem voltak hajlandók. DaramcR­nokukkat együtt kiadni 'nekünk az r éleimiszeirt. bogV TÙ vonalbia vihessük. <azon a címein, hogy ők 6 órai után nem tartoznak ^dolgozni. (Moz~ oás.) Nfkera tehát itt ne beszéljen senki,iz'sidó hősökről. Egy sem volt köztük 1 hős. Aki :;ak* nára lépett, az sem volt az! Nekünk, magyH­rokniak. «gesz más foig^almunk van a hősökről, iMeakó 7jé¥é.n r özbe$zól) Elnök: Mesiktó képviselő ' ti rat harmadszor i» T'PTidreutasítom. Eitner Ákos: Igaz, hogy nekem nem küld­ték ilyen leveleit. Elnök: Eitner képviselő urat ^rendreutasí­tom.'Hagyja most már abba a személyeske­dést így a tanáosikozást folytatni neim lehet. A -kéüVisielő úrtól : aí következő alkialóimmal megvonom a szót ;': : "V";.-' eitner Akós: Tavaly 1 kaptám usryan egy levelet, à felszólalásom' után, ^amelyben srör-: 80

Next

/
Thumbnails
Contents