Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

^80 Az országgyűlés képviselőházának 3SÖ uralmatok alá a íöláel. (Mozaás a szélsőbal­Maion.) T. Ház! A mi magyar népünk ősidőktől fogva magas piedesztálra emelte a családot'és a gyermeket. A szaporodást a magyar nyelv a gyermekáldás szóval jelöli meg és áldoítt álla­patnok nevezi a terhességet. Az utóbbi fél év­század alatt ütötte fel fejét nálunk is az egyke, amikor társadalmiunk átvette a primtív népek gyeiniekpusztító szokását. Me:rt lényegében ugjanegy a cselekedet. A primitív anya meg­öli gyermekét a modern asszony — nem monr dom^ hogy édesanya —. megöli vagy megöleti meg sem született gyermekét. Huszár Károlyi­nak a parlamentben 1927-ben elmondott beszé­déből hadd mondjak el egy mondatot (oèvmsa)j »Amennyire nagyrabiecsülöm a dolgozó no típusát, épp annyira elítélem és kártékonynak tartom nemzeti szempontból a modern nőnek azt a típusát, amely ruhabolond és táncőrült, amelynek kedvesebb az autóhajtás, mint a gyeirmekbölosiő ringatása, amelynek kedvesebb egy estélyiruhai a cseesemőkelieingyénél, amiely­iiok kedvesebb a néger tánc, mint a gyermekek felnevelése«. Azt hiszem, nieim időszerűtlen ma sem ez a megállapítás. (Ügy van! Ügy v n! jobbfeläl) De forduljunk szeretettel .és hálával a magyar édesanyák felé is, akik minden divat és minden őrült szokás ellenéré is nevelik, gondozzák a magyar gyermeket és lélekben ál* dotszunk a Névtelen Édesanya előtt. T. Ház! Mä idézte elő nálunk az egykét? Gazdasági, erkölcsi okok és később társadalmi szokássá, divattá vált. A gazdasági ok az, hogy kezdetben a Dunántúlon a latifundiumok közé ékelt falvak népe nem tudott terjeszkedni és a<z öngyilkosság útjára tért az egyke útján. Gazdasági ok aiz, hogy a 1CM15 holdas, vagy ennél] több holdas gazda később nem akarta, hogy gyermekei szegényebbek legyenek, mint ő és egykés lett a falu népe. (Aboaiiyi Ferenc: Korszerű földbirtiokrendezés kellene!) Közsé­gemben 1865-beni az úribéri egyezség idején a falu népétől az addig bérelt földterület felét vették el. Lassan megiüdult az egyke, megin­dult a kivándorlás, amelyről Mester Miklós t. képviselőtársam mai beszédében is megemlé­kezett. Ezek a pusztuló nagybirtokok később zsidókézbe kerültek. Ezért harcoltam közsé­gemben két esztendő Óta, hogy ne vitéz rusz­kini Lorx Vidor nyugalmazott vezérkari szá­zados úr kapja meg a zsidóföldet, hanem több­száz magyar kisgazdái. Hálával és köszönettel tartozom a földmívelésügyi miniszter árnak, hoigy kérésünket teljesítette és ez év október elsejétől kezdve még a bérlétet is, felbon­totta. (Helyeslés al jobboldalam.) Többszáz kis­gazda várja a 4 bizottság kiszállását, hogy a magyar föld kisgazda kezekbe jusson, Erkölcsi okok is szerepielnek az egykénél: meggyengült a hit és hedonista életszemlélet lesz úrrá a lelkekben, önzővé, csak magának élővé lesfl az ember. Társadalmi okok is közre­játszanak, hogy ne szülessék gyermek. Jaj an­nak az anyának, akinek egykés faluban két­három gyermeke van. íratlan törvénnyé vált a falu felfogása az ilyen anyával szemben. Dr. Hetényi Rezső, Bars és Hont megyék alispánja, aki lelkes harcosa az egyke elleni küzdelemnek, nemrégiben »Az egyke útján« címmel előadást tartott a Nemzetpolitikai Társaságban. Ebben az előadásában mondja: az egyik községben egy jobbérzésű asszony ütése 1943 december 3-án, pénteken. meg akarta szülni második gyermekét. Lelök­ték a padlásról, villanyéllel oldalbaütötték, hogy elvetéljen. Végül télvíz idején kizárták az udvarra, hogy pusztuljon, vesszen el az az anya, nehogy második .gyermeke megszüles­sen;. (Felkiáltások: Hallatlan!) T. Ház! Amikor ég a ház a fejünki felett, ne» arról tanácskozzunk — és ölhetett kezekkel nézzük, — hogy mi idézte elő a tüzet, hanem siessünk oltani. Amíg pusztul a magyar csa­lád, amíg pusztul a magyar jövő, ne tana­kodjunk, hanem oltsuk a tüzet és keressük meg a szabadulást és gyógyulás útját. Ezekután meg kell emlékeznem arról, hogy a magyar törvényhozás az utóbbi időbeni több olyan törvényt alkotott, amelyeknek célja a család és gyermekvédelem volt. A rendelkezé­semre álló rövid idő alatt csak néhány ilyen törvényre mutatok rá. Az 1941:XV. te. 5. §-a az arra rászoruló házasulandóknak házassági köl­csönt biztosít a Néip^ és Családvédelmi Alap­ból. Nagy segítség ez a házasélet útján elinduló szegénysorsú fiataloknál. Fontosnak tartom szociális szempontból megemlíteni, hogy kar­maitmemttes ez a kölcsön és gyermekenkint fo­kozatosan fogy ez az összeg s a negyedik gyér mek után az egész kölcsönt elengedik. A honvédelemtnől szóló 1939: II. te. a ka­tonai szolgálat tekintetében kedvezményben részesíti ai sokgyermekes családokat; Az 1938 : XXXVI. te. az iparban*, a bányá­íaatban és kohászatban ffoglalkoiziilatott mun­kások és más alkalmazottak számár.a gyer­meknevelési pótlékot biztosít. Ezt a pótlékot most deeemíber elsejével felemelte a kormány­zati, amintt azt a tegnapelőtti Budapesti Köz­lönyben örömmel olvastam. Aa 1912 : XXXVI. te. rendelkezik a köaal­katlmazottak családi pótlékáról. Igaz, hogy ek­kor még csak három gyermekig kaphatott esaliádi pótlékot ,a. közalkalmazott, de az újiabb rendelkezések korrigálták ezt — az ezt ren­dező újabb 1 javaslatnak,'ha jól emlékszem Zsin­dely Ferenc miniszter úr volt aa előadója — és hálával kell megemlékeznünk arról, hogy a korimiányzat az utóbbi időben két' esztendő alaitit mintegy 500%-kai emelte a családi pót­. lékot. Aß 1941 : XXIII. te. által létesített orszá­gos Nép- és Családvédelmi Alap elsőrendű feladatai a sokgyermekes! családok intézmé­nyes támogatása.' Házépítésre nyújtott" köl­esönből a négy-öt-hat gyeimnek után; tíz-tíz, azonfelül 15%-ot engednek el. Nagy örömmel hallottuk itt az Országházában, hogy eddig 21.000 házat épített r fel az Ones a. Legyünk há­liálsak a. Mindemihatónak, hoigy amikor körülöt­tünk mindenütt a rombolás é$i a pusztulás jelei tárulnak elénk, mi magyarok 21.000 sok­gyermekes családnak, építhettünk hajlékot... (Taps a jobboldalon és a kfizépen.) A haza és ,a ház egy gyökérből ered. Mindem új magyar ház erős és biztos vára a magyar hazának. Haldd épüljenek ezután is, hadd erősödjön minden sokgyermekesi magyar család. A házhely-akció fontosságát is hadd) e* lítsem meg-. Bárcsak: mielőbb minden községben megoldódna ez a kérdés éls a háborús nehézsé­gek ellenére is haddt épülhesseimek fel aiz • új. magyar hajlékok. Fontos szempont az is, hogy a megszüle­tteitt gyermekek életben; maradjanak. Az aihya. és gyermekvédelem szent ügyét szolgáljam zöldkeresztes eigészségvédelimi seolgá'ljat. A

Next

/
Thumbnails
Contents