Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

568 Az országgyűlés képviselőházának 350, értődik! — vitéz Jarós s Andor: Nem minden­kinél!) Hiszek abban, hogy a köizépeurópai né­pek sok szenvedés és csalódás után, mieg fogják érteni egymást, de abban, hogy ez belátható időm jbeilül! és különösen iaz én éleitembein bekö­vetkezik, egyáltalán niem hiszek. Magyarországon az elmaradt r«f ormok miatt erős radikalitzálóidiáisi folyamat fog bekö­vetkezni, mégis hiszieim, hogy 1918 és 1919 'nem fog megismétlődni. 1919-ben a magyar nép passzívan viselkedett, belső ellenség akasztotta fel és lövette a gyom a magyar földmíveseket. Most azonban más lesz a helyzet, mert az ön­tudatosi és szervezett magyar nép aktivén fog ellenállni ési a belső el'leníség fog lógni. (Ügy van! a széhőbüHoldaAomi) A magyar kormány­nak az ,a. feladata, hogy nehéz időkiben ia belső ellenséget és az ellenfelet meg tudja különböz­tetni egymástól. Ezt nemi a mi érdekünkben, hanem az ország érdekében kérjük. Mi ellen­felei vagyunk a kormányának a reformok elma­rad áisai miatt. Eeformitörekvéseinket nem is fogjuk, sohasem feladni. Nyílt eszközökkel har­colunk. A hatalmat lehet tőlünk: félteni, de a<z ország érdekét tőlünk nie féltse senki. (Helyes­lés és taps 'a szélsőbafoMalon.) Bármilyen nagy is éz elégedetlenségünk, harcmodorunkkal al­kalma zkofdumk a nehéz* idők követeliményeihez. De az is bizony ois, hogy elveinket addig fel nem adjuk, amíg eszméink győzelemre nem jutnak. (Helyeslés ta szélsőballá dalon.) A meg­ai-ianLáisi javaslatot nem fogadom &]. (Élénk he­imsiés és taps al szé\lslőba\lolda 7 ont, — A. szónokot .vo/ßoim üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szabó Gyük jegyző: Király József! Elnök; Király József képviselő urat illeti a szó. Király József: T. Ház! Nagy figyelemmel hallgattam nemcsak előttem szólt t. képviselőd társam beszédét, hanem a költségvetési és a megajánlási vita során mind az ellenzéki, mind a kormánypárti padokiból leillhangzott felszóla­lásokat. Ugy éreztem, hogy itt az ország szí­vében, hazánk központjában akárcsak egy ol­tárnál, lelkiisimereti elmélyedéssel kell az or­szág gügyét, hazánk népének sorsát, jelenét és jövőjét a lelkünk! elé állítani, arra gondolva, hogy minden szavunkat mérlegre téve kell ha­tározatainkat meghoznunk. Amikor most előttem szólott igen t. kép­viselőtársam beszédébe röviden néhány gondo­lattal belekapcsolódom, m&g; kell 1- állapítanom, hogy némelyik kijeiéntésével — azt, hiszem — az egész Ház egyetérti. (XJQy vanl Ügy van!) Viszont voltak beszédében olyan tételek is, amelyek tekintetében különbség és eltérés van közöttük. (Baky László; Ezért nem va­gyunk egy párton!) Legelsőiaorban is talán az első mondatába kapcsolódom bele, amelyben azt állapította meg, hogy elvi alapon áll és elvi alapon akarják az ellenzék soraiból is az or­szág ügyeit) szemlélni, tárgyalni és ennek megfelelően hozzák meg határozataikat. Min; den kívánságunk* minden óhajunk az,, hogy valóban elvi alapon, elvi síkon, komoly meg­fontoltsággal és komoly nyilatkozatokkal vív­juk a csatát, ha kell, tisztázzuk fogalmainkati és a fogalomtisztázással szolgálatunkat, munkán­kat fordítsuk drága hazánk és most veszélyben forgó nemzetünk javára. (Helyeslés jobbfelől.) örömmel látjuk, hogy ennek a kijelentés­nek megfelelően az, elhangzott beszéd során ülése 1943 december 3-án, pénteken. nem volt semmiféle különösebb, nagyobb emó­ció ott- Házban. Megértjük azt, ha valaki elleni­zéki oldalról a maga felfogása és elvi állásfoigr­lallásia szerint fejti ki elgondolásait, érezzük, hogy ©a jó és hasznos kifelé az ország nyugal­mának fenntartása szempontjából is, de hasz­nos közös munkánk eredménye szempontjából is. Valahogyan azt kell éreznünk, hogy amikor hazánk! központjában, fővárosában dolgozunk . hazánk fejlődéséért és megmentéséért, akkor mi, akiket a nép küldött, hogy ügyeit szívün­kön viseljük, itt bent a Házban tulajdonképpen a magyar népnek, a magyar nemzetnek, de egyáltalában a magyar hazánkban élő minden népnek szívét-lelkéti képviseljük. Ezért valljuk meg őszintén, minden elfogultság nélkül, fáj a szívünk, amikor az elvi tárgyalásion vagy mondjuk, elvi harcon túl zajt, padveírést, mond­hatnám, így, a megértést kiküszöbölő és meg­akadályozó nagyobb, emóciókat hallunk és tapasztalunk. Ügy éíaem mindig, hogy ha olyan kijelentések hangzanak el, amelyek az elnök úr részéről rendreutasítást vonnak ma­guk után, vagy amelyek képviselőtársaink lelkét sértik, vagy amikor olyan jeleneteik ját­szódnak le, hogy talán a viharcsengőre is szükség van, akkor ezek! valamiképpen) az or­szágot szíven ütik, valamiképpen az ország nyugalmának, a megértésnek és az ország fetj­lődésénejki is ártanak! Ezért tehát arra kell tö­rekednünk, hogy mindig ejvi síkon, igaz meg­értéssel cseréljük ki, tisztázzuk esetleg nem éppen egyező véleményeinket és minden mun­kánkkal, fellépésünkkel hazánk javát szol­gáljuk» Ellőttem seiólöitít képviseliőltársam íelszólar lása sorián említette kifogásait a földbirtolk­reformmal szemben és azt is említette, hogy olyan földtmívelésügyi miniszterre vaw, szük­ség, aki a magyar népet igazán, teljes szí vi­ve! szereti. Nem szükséges., azt hiszem, a, l fÖld­míveiliesügyi miniszteir urat míegvéidenenií l e sorokból, vagy talán azt igazolni, hogy igaz mtagyar szívvel szereti magyar népünket, de amikor panaszokat hallunk, hogy ai zsidó­birtoko'k, juttatása, nem folyik olyan mérték­ben, amint azt ellenzéki oldalról kívánnák, akkor meg kell állapítanom, hoigy például a Csallóközben, hála Istennek, az elmúlt hetek­ben oldódott meg éppen ez a nagyi kérdés és ott most már apró. kisembereink' szántják és vetik az Őszi munkák soirán a részükre jutta­tott földet. Tavasszal — minthogy; már hosz­szabb idő 1 ótai töbször is előtérjesztetteni kéré­semet — a íölidbiívelésügyi miniszter úr ,azt mondotta nekem: légy, megnyugodva é« le­gyetek megnyugodva' a; Felvidéken, mert osz­szel meg kell kezdenünk az országban a sze gény magyar méta .rés.z)éne a zsidóbirtokok juttatását ég, ott, a (Felvidéken fogjuk meg­kezdeni. ÖrÖímmel mondhatom és hálával kell nyugtáznom, hogy vadóban megkezdték /és a Csallóközben a zsidlóbirtokokat nagy rész ben máris a maayar nép kezére juttatták. (He­Ijpeáéis jobbfeW.) lEigv 40 tasrá bizottság, imbndihaftoim. éljöelt-nappal nagy erőfeszítéssel' végzi ezt a nagy munkát, ez maga igazolja, hogy a kormányzat valóban milyen nagy odaadással és milyen magyar szívvel törek­szik e nagy kérdés megoldására. Azt is eimlítettte mélyen t képviselötár­maitn, hogy a Felvidéken éppen úgy, mint talán a többi felszabaidtult részekeni is. akad­nak talán renegátok, akik ügy esik édesükkel,

Next

/
Thumbnails
Contents