Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
538 Az országgyűlés képviselőházának 349. munkaszolgálatra bevonultatott zsidókkal szemben a mainál szigorúbb bánás ni ó lot a 1 halmazzanak. A munkaszolgálata» zsidókat ki kell tiltani olyan belterületen folytatott katonai építkezésekből, amelyeknek terveit megismerve, azokat másoknak elárulhatják. Ugyancsak tiltsa meg a honvédelmi miniszter úr a munkaszolgálatra behívott zsidóknak azt, hogy saját tetszésük szerint távozhassanak el munkahelyükről és érkezhessenek oda vissza, mert hú zen ez a honvédség- tagjainak sincs megengedve. (Kapcsányi László: Ilyen is van?) T. Képviselőház! Meg kell még emlékeznem a belügyminiszter úrnak a parasztszövetséggel kapcsolatban tett intézkedéseiről,' (Halljuk! Halljuk! a szêteoàaloldalom,) Ezt a legnagyobb mértékben hibáztatom, mert úgy látom, hogy a kisgazdapárt az Eckhardt Tibor által eljátszott szerepét akarja a parasztszövetség hangzatos jelszava mögé bujtatott különféle ténykedésekkel újra életre hívni. Azt mondják ugyan, hogy a parasztszövetség nem politizál, eiz azonban nem igaz, mert valahányszor a parasztszövetség vidéki megmozdulásairól értesítést kapok, mindig arról kel] tudomást szereznem, hogy igenis a parasztszövetség ülésein a legádázabb politizálás folyik. (Pataiky László: Ez tévedés!) De továbbmegyek: egyik dunántúli gazdavezetőnk — sőt nem is egy, hanem több is egybehangzóan — a következő értesítést küldte be hozzánk. (Maróthy Károly: ö az alelnök, ugy-e? — Pataky László: En elnöke vagyok, nem alelnöke! — Maróthy Károly: Főelnök, ugy-e, azért beszél? — Elnök csen!)('t. — Pataky László: Önt nem fogjuk meghívni elnöknek, az biztos! — Elnök csenget.) A parasztszövetség egyik középvidéki vezetője a következő kijelentést tette: A magyar . parasztságnak pedig a parasztszövetségbeu a helye, mert bárhogyan is végződnék ez a háború, ha még a németek vesztenék is el, akkor sem volna a magyar ügy elveszve, mert az Amerikában tartózkodó Eckhardt Tibor eat a súlyos problémát megoldaná. (Pataiky László: Azt szeretném látni, hogy ez hol volt!) Én ebből az országépítő munkából nem kérek. (Felkiáltások jobbfelől: Nem is hívják!) Leszögezem, ^ hogy Eckhardt hazaáruló és egy hazaáruló segítségét nem fogjuk igénybevenni a nemzetépítő munkánál 1 . (Zsámboki Pál: És a társaiét sem! — Helyeslés és taps a széhőbulo>lddJ [ on.) T. Képviselőház! Most pedig áttérek arra a témára, •amelyről foglalkozásomnál fogvai mindig a legszívesebben szeretek beseélni. Ez a földmívelésügy. Adottságaink azt követelik;, . hogy a mezőgazídiaiságot minél magasabb színvonalra, emeljük. Természetesen. <&< mezőgazdaságtól Isi megköveteljük, különösen most a háború idején, hogy a reá váró feladatokat és kötelességeket minél tökéletesebben végezze el és teljesítse. Ennek végrehajtása végett azonban szükséges az árkérdések rendezése. A pénzügyminiszter úr azt mondotta, hogy az áremelkedés meg fog állni és 'ahol differenciák vannak az árak kÖEÖtt, azokat renidiezik. Ezt sehol sem tapasztaljuk, sőt ,az ellenkezője észlelhető. ÍFüssy Kálmán: Mindennap emelkedik a textil árai!) T. Képviselőház! Ha a mezőgazdaságot kötelezitek arra, hogy a kormány által helyesnek látott és felállított árrendszer alapján , vegyék igénybe tőle az általa termelt termeivényeket, akkor a. mezőgazidaiságnak jogos köülése 1943 december 2-án, csütörtökön. vettelméniye, hogy etnnek ellentételeképpen stzimtén maximális áíron Tkápja meg mindazokat a gazdasági cikkeket, amelyekre szüksége van. Ügy tudom, a közellátási miniszter úr ebben a kérdésben máir lépéseket tett az ö&szkormánymál, a mintisiztertanácsnál, de ennek még semmi eredményét sem tapasztaljaik. A lengyel háború Ideijén az illetékesek figyelmét felhívtuk arra, hogy az akkor elindított háború hosszabb idejű lesz és nekünk is bele kell abba kapcsolódnunk. Azt mondottuk akkor, hogy a gyapjúnak, a leninek és a kendernek aiz árát fel kell emelni, ment iái háborúba való bekapcsolódásunk miatt el leszünk zárva attól, hogy a ruházati cikkek legfontosabb nyersanyagait külföldről behozzuk. Ezt azzal ütötték el aiz illetékesek, hogy nincs szükség áremelésre, mert az elindított propaganda is elegendő lesz ahhoz, hogy ennets a három nyersanyagnak termelését fejleszteni lehessen. Elkövetkezett 1943. és sajnos a közellátási minisztériumnak kell szenvedő alanynak lennie ai'ért. mert ezt a javaslatunkat, amelye", alkalmas időben tettük, az akkori rendszer nem értette meg és nem tette magáévá. (Papp József: Azért etették meg a birkákat!» T. Képviselőház! Ma már azonban nem a múltom kell rágódni, hanem keresnünk kell a jövőbe vezető utat is, ezt pedig úgy látom, hogy szakemberekből össze kell állítani egy bizottságot, amely alkalmas és képes lesz a termelés, az árrendezés és a közellátás szövevényes kérdéseit megoldiaoi. Természetesein biztosítani kell ennek a szervnek pénzügyi, anyagi megalapozottságát és megerősítését. Ha ezt a kormány nem teszi magáévá, vagy magáévé teszi de nem lesz képes megcsinálni, hiába hoz ide bármilyen javaslatot, ez a súlyos kérdés nem fog megoldódni és itt újra alzt kell ismételnem, hogy akkor most a háború közepette nemzetünk, & magyar gazda és a magyar honvéd nem fogja tudni kötelességét teljesíteni. Hogy helyünket az európai gazdasági sorsközösségben betölthessük, az alábbiakat tartom a földművelésügyi kormányzat kÖtelessé• géniek: A földbirtokrendezés leggyorsabb végrehajtása, minden más szempontot mellőzve, egyedül csak a falusi parasztság érdekének és a termelési szempontnak szem előtt tartásával, mert ez szerintünk a nemzet legnagyobb érdeke, különös tekintettel! a háborúban résztvett és áldozatokat hoKott parasztságra: szükségesnek tartom továbbá a termelési tájegysé-. geknek legsürgősebb kimunkálását és felállítását, ebből eredő adottságaiknak megfelelően beállítani a növénytermesztést-, az állattenyésztést, a szőlő-, gyümölcs-, kert-, zöldmezőgazdálkodást, és a mezőgazdasági ipart. A földbirtokpolitika keresztülvitelénél szem előtt kell tartani a talajminőséget, az időjárási viszonyokat és az ezeknek alapján felállított termelési tájegységeket. Mindenhol, ahol mód adódik rá, a moöt és a jövőben: szétosztandó nagybirtokokból minta közép- és kisbirtokokat kell alakítani és ezeket olyan szakértő kisgazdáknak kell odaadni, akiknek gazdasági tudása és rátermettsége garancia lesz arra, hogy gazdálkodásuk mintaképül szolgálhat az azon a vidéken gazdálkodó gazdatársaiknak. Mindenesetre fontosnak tartanám annak a vezérelvnek felállítását, hogy ezeknek a birtoklóknak juttatását nem. szabad politikai állás-
