Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

522 Az országgyűlés képviselőházának 349. szélt, hogy ő mint kicsi ember szólal fel s mint a imiagyar fajtáért küzdő kisember mondja el beszédét. Én azt hiszem, ebben a Házban ,ninosieniekt kicsi emberek t és f nincsenek nagy emberek. Itt egyforma jogú képviselők vannak, akiket a nemzet küldött be ide s neklünk itt «155 ország szívében, éppen a képviselőházban . keli bebizonyítanunk, hogy ninűs kicsi ember és .nincs nagy ember, itt csak magyar eimberek vannak egyenlő jogokkal, egyenlő igazságokkal. (Ű&y van! Ügy van! jobbfelől. — Pali« Imre: Hát Vannak« azért nagyobb emberek is!) T. képviselőtársam beszédére sorbam szeretnék reflektálni. Meg kell állapi tanom* hogy levédésben van ,a marhák átvétielénelki ügyében. Hiszen, ha utánanéz, megállapíthatja, hogy a hosszú vita és utánijárás révén sikerült a mezőgaz dákmiak elérniök a kamarák révén a marhaátvételek szabályozását olymódon» hogy az átvételeknél a mezőgazdasági kaimiara megbízottjának jelen kell lennie, hogy a gazdákat sérelem ne érje. Ami pedig a súlyt illeti, ha a gazda három kilométernél távolabbról hozzia fel a marhát, joga van a» állatot a mázsálás előtt megetetni, megitatni és csak a!k»kor vonható le az a bizonyos 8%. (vitéz Jaross Andor: A gyakorlat nem mindig alkalimazkodiikj a jogszabályokhoz! — Pap Jóizsef: Az elmélet jó, de a gytakorlat nem!) Lehet, hogy vannak bizonyos visszaélések, de itt a gazda bölcsességén múlik, hogy saját ügyének utánanézzen. (Egy hang a! szélsőbal oldalon: Csakhogy a kicsi emb\-rek nem tudják!) Tény, hogy bizonyos hibák és nehézségek vannak, de nem szabad elfelejtenünk, hogy háború vam. A háborúhoz kell igazodnunkj és a kormányzat minden ténykedésében, a háborús erőfeszítések tekintetében minden vonalán a bölcs előrelátásnak kell érvényesülnie, aimihez az is szükséges, hogy minden vonatkozásban érvényesüljön a megszervezettség. A háború befejezéséről már nagyon sok szó hangzott el (Halljuk! Htíüjuk! a sséhobaloldalon.) és ebbőí a; szempontból szerintem talán nem is az a legfontosabb, hogy hogyan állnak most az ügyek. Szerintem a legfontosabb az, hogy milyen felkészültségben fog- találni bennünket a háború befejezése, amelynek időpontját senki sem mondhatja meg. De nemcsak a felkészTültsiéig és nemcsak» a,a a» fontos, hogy ebben az országban a rend és a nyugalom biztosítva legyen, — ez szerinteim, magától! értetődik — hanem a legfontosabb moirmentum az, hogy a háború győzelmes befejezése pillanatában a lelkek békéje is meglegyen ebben az országban. A lelkiek békéjét kell megteremteni, mert csaki az ebből' fakadó erő adhatja mieg^ nekünk az ország szempontjából szükséges erőt. A miniszterelnök úrnak és a konmány tagjainak legutóbbi mlegnyilaitkozásai, felszólalásai úgy a Házban, mint a Háaon kívül irányt mutattak az elkövetkezendő időkre és ezek a megnyilvánulások Halán sokkal mélyebben hatoltak az emberek lelkébe, mieri hiszen az egész ország látja a háborúit és az emberek talán érzik azt, hogy az ilyen háborús idők bem a kijelentések sokkal mélyebb lelkiistmeretből, sokkal nagyobb felelősségből fakadnak; Talán érzik az emberek s az egész ország érzi, hogy ebben a nehéz helyzetben bizony minden magyarnak óriási felelősség hárul a vállaira, (Úgy van! jobbfelől.) talán a legiiagyoíbb felelősség éppen ia kormány vállaira hárul (Ügy vam! jobbfelől.) és talán mindnyájan érezzük azt; hogy ezekben a háborús momentumokban szükség van egy erőteljes és ülése 1943 december 2-án, csütörtökön, erőskezű vezetésre is. (Ügy van! Ügy vem! jobbfelől) T. Ház! Mint a magyar falu képviselője, nyugodfian állíthatóim, hogy a magyair falu, a földet művelő nép, az a falusi iparos, az a> falusi kiskereskedő serényen folytatja anunkaját, mert tudja, hogy munkáját az országnak végzi. Sokszor nagy áldozatokkal végzi munkáját, mert bízik abban, hogy a kormányzat erőfeszítése, a kormányzat tevékenysége meghozza majd azit az eredményt, amelyet éppeu a kormányzati megnyilatkozások hirdetnek. A magyar falu higgadtan szemléli az eseményeket. Hála Istennek, akár csak 1918-bam, ma isi nyugodtan lehet építeni a falu higgadtságára és a falu megfontoltságára'. Igaz, hogy ma Budapest az, ország szíve, ma minden itt folyik össze. Ha ma bármilyen ügyben is valamit az ember el akar érni, el akaa* intézni-, Budapestre kell jönnie, Budapesten van elrejtve jóformán minden tevékenységnek a kulcsa. Mégis osak jól esik azt látni nekünk, akik osak úgy járunk' fel Budapestté, hogy a háború® pszichózis, amely ezekben az időkben jellegzetes tünet, csak Budapesten van meg, (Rassay Károly: Vidéken nyugodtan alszanak!) vidéken nyugodtsági és higgadtság van. (Rassay Károly : Azt elhiszem, hogy a vidéki kastélyokban nyugodtak! — vitéz Jaross Andor: Nemcsak a kastélyokban!) Ha azi ember feljön Budapestre, jóformán egy másik világot lát,, és talám van olyan, aki el sem hiszi, — ezt látva, — hogy háborúban él ez az, ország. Ha végigmegy az ember aa utcán, ott vannak a nagy kivilágított kávéházak, nagy fényárbau, minden asztal zsúfolva; ott vannak a, mozik, a színházak, valamennyi tömve, az üzletek is tömve, aiz újságok féloldalaikon hirdetik, hogy hol lehet Budapesten szórakozni. Azt hiszem, az az ember benyomása, hogy itt mindenit lehet kapni, amit szem-száj kíván, és a magyar falusi ember, ha hazamegy, jóformán el sem fog:ja hinni, hogy háború van, mert különben hogyan lenne lehetséges az. hogy itt majdnemi mindent meg lehat kapni, (Rassay Károly: Hogyan lehet ilyeneket beszélni?!) majdnem minden van, legalább látszólag. Ugyanakkor az a szegény földet míűvelő kisember nem bírja megszerezni azokat a szükséges dolgokat, amelyek létfenntartásához szükségesek. (Rassay Károly: Hogyan lehet ilyent állítani, hogy itt mindent meg lehet kapni? — Elnök csenget. — Prokopecz József: Pénzért mindent! — Krauez Raymund: Sok pénzért mindent meg lehet kapni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Tessék folytatni. Gr. Festetics Domonkos: A szórakozó főváros nagy ellentéte a dolgozó, szorgalmas falunak. A falusi ember haunaltól késő estig dolgozik, felelősségteljesien, átérzi ezeket' a nehéz, időket és ez lesz a garancia arra, hogy a háború utáni idő a magyar falut niem fogja készületlenül találni. (Ügy van! jobbfelől.) De merem kérdezni, hogy Budapestnek szórakozása, azt mondhatnám; mulatozása őrülete, avagy a kártyaklubok mérhetetlen: elszaporodása alkalmas lesz-e arra» hogy a lelkek békéjét és a magyar belső erőt fokozza? Tele vagyunk egyesületekkel; (vitéz Jaross Andor: Az biztos!) amerre nézünk, mindenütt egyesületek vannak. Agglegények; prédikálják naigy hangon ,a családi élet szentségét, (Derültség.) elvált asszonyok: csevegnek a> csalíadi békéről és