Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

Az országgyűlés képviselőházának 349. ülése 1943 december 2-án, csütörtökön, 513 társadalom volna hivatva arra, hogy ezen &7 téren isi elősegítse a kormányzat munkáját.* Annyi egyesület lézeng és él ebben az ország­ban, hogy ha minden egyesület csak egy ágy­alapi tvány létesítéséről 1 és ifennlljartásáról gon­doskodnék, mondhatom, ez a probléma maris meg volna oldva*. (Helyedés 1 jphb felől.) T, Ház! Me:g kell itt még emlékeznem ar­ról, hogy a , magyar gyermekeit nemcsak & be­! tegség pusztítja. Összeállítottam egy kis ma­gái] statisztikát a gyermekszerencsétlenségek- j fáj. mert ilyen hivatalos statisztika nem volt. Nines időm arra, hogy ezt részletesen ismertes­sem, de mondhatom, a középkor legválogatot­tabb kínzásait mind meg lehet találni, amikor nézzük, hogy a magyar gyermek milyen ellha-j nyagoltságban él és? mennyire pusztítja a szed­ren es ét lens ég. A magárahagyott magyar gyer­mek jajkiáltása kelT, hogy elhangozzék a tá­r " sadalomhoz, vezetőkörökhöz. Azokon a bizo­nyos népművelési előadásokon ne arról beszél­jenek, hogy Kínának mennyi a lakossága, stb., hanem végre egyszer magyarázzák meg a ma­gyar anyáknak, a falu népének, hogy keveseb­bet szomszéd oljon^ kevesebbet fecsegjen, és jobban vigyázzon a magyar gyermekre, mert csak 500 eset közül 150 volt olyan, ahol a ma­gárahagy ott gyermeket a tűzhelyről kipattant szikra borította lángba, hol a gyermek bele­esett a mosásra előkészített vízbe, ahol íel gyújtották a házat, ahol a gyermek belleesett a késbe, villába. Szóval ezeket nem rejtették el előlük és ezért pusztultak, véreztek a magyar gyermekek. Második helyen áll a lúgkő pusztítása, ahol kimeríthetetlen az esetek száma. A többit miajd más alkalommal ismertetem/ A belügyminiszter úrnak a szociálpolitika felé tett intézkedései közül egyeit különösen ki kell emelneim, amelyről itt még nem volt szó, pedig ennek hordorejét a falu szempontjából igen nagyra tartom. Ez a nép- és családvé­delmi ösztöndíjak létesítése. A mezőgazdaság­ban foglalkozó, többgyeruieikes családinak sar­jadéka akár tanonciskolában, akár kereske>­delmi szakiskolában, akár középiskolában, akár egyetemen akarja tanulmányait folytatni, ha tehetséges, ha jeles eredményű, a jövőben ösztöndíjban fog részesülni. Ez igen 1 nagy horderejű és nagyjelentőségű kérdés, ha úgy fogják végrehajtani, ahogyan azt a belügymi­niszter úr kívánja. Ezzel a társadalmi (elkülö­nülés megszüntetését, az egyes társadalmi osz­tályok közötti ellentétek kiegyenlítődését, a nagy magyar egység gondolatát fogjuk a leg­tökéletesebben és a legjobban szolgálni. Azon­kívül ezzel szolgálja a belügyminiszter úr a gyakran igen elfáradt magyar középosztály megerősítését is. Viszont gondolnunk keli arra, hogy mindazok, akik ilyen ösztöndíjban része­sülnek, el ne szakadjanak a falutól, meg ne vessék azt a falut, amelyből kiemelkedtek, kap­janak olyan nevelést, hogy tovább is szeressék, istápolják és mozdítsák elő a falu népét. A társadalmi válaszfalak lerombolása szem­pontjából még csak megennie klezetn a vasárnap tartott cserkész nagy tanácsgyűlésről és az egyik ipari munkásnak ott elhangzott felszóla­lásáról, amelyből azt látjuk, hogy a cserkészet valóban egyik igen kiválóan! alkalmas eszköz arra, hogy a társadalmi ellenitéteket áthidaljuk és minél több önálló gondolkodású, szabadság­szerető, egymást tisztelő magyar férfiút nevel­jünk. (Helyezés jobbfelol.) Éppen 'ezért a oser­KÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XVIII. tkészetet a legmelegebben) ajánlóim a kormány jóindulatába. (Helyesffés jobbfdőU A magyar falu saempomtjából még n t agy­jelentőségű és a falunak szörnyű nagy baja az ivóvízellátás. 1938-ban 13.668 kutat vizsgál­tak meg a közegészségügyi intézet vízkatasz­tere szerint, és ezelknek 71%-ia használatra al­ikalmatlan, volt. 1938-ban 8200 közkutat kelllett ivolna épífetai Csonka-Magyarországon, hogy minden szükséglet ki legyein elégítve. Ezzel izemben 1942-ben; a m eg növekedett országbant 287, 1943-ban 212 épült, 1944 ; re elő van jegyezye 264 és folynak az előjegyzések 1945-re», illetőleg most már 1946-ra, mert áz újabban megerősö­dött községek mind kérik a kormányt hogy végre legalább egészséges ivóvízzel lássa el őket. Tudom, hogy anyaghiány miatt ennek a kérdésnek gyors megoldása nagyon nehéz, hogy ezt nem lehet abbam az ütemben rendezni, mint ahogyan kellene 1 . De ma már a községek ott tartanak, hogy elég, ha megfelelő műszaki irá­nyítást kapnak, már nem is reflektálnak az állam segélyére, megcsinálják a maguk erejé­ből, csak mondják meg. hogyan kell azt meg­csinálni. Az ivóvíz mellett a falut érintő egyéb kis kérdéseket is szóvá fogok tenni. Meg kell em­lítenem a kórházi ápolási költségek dolgát. Tudjuk azt, hogy a kis házzal, egy-két holddal rendelkező gazda kórházi kezelése a közgyógy­fczer ellátás terhére van ír.va. Eninek: 1000 pengő az értékhatára. Ez az 1000 pengő ma már túl­haladott álláspont. Ma a községek azt az utasí­tást kapták, hogy az értékelésinél a jelenlegi forgalmi értéket kell alapul venni. Ez lehetet­len álláspont. Akinek egyszoba, konyhás kis háza van, hiába értékelik azt tízezer, vagy száz­ezer pengőre, abból at kórházi ápolási költséget kivasalni níeim lehet. (Egy hang a baloldalom: Régi fájó seb ez!) Ez reménytelen dolog. Vagy térjen vissza a kormányzat arra, hogy ismét a régi alapon a kataszteri tiszta jövedelemnek huszonötszörösét, háznál a haszonértek tízsze­resét vegye alapul, vagy szüntesse' be az egész rendszert és végre hozza és léptesse életbe a mezőgazdasági munkavállalók betegségi bizto­sításának dolgát. (Helyeslés a jobbwldal&n.) Ttt legyen szabad egy pillanatra megáll­nom. A betegségi biztosítás dolgát mindenki sürgette. Tudjuk, hogy a kormány ezen dolgo­zik és tudjuk, hogy a javaslat nagyjában ké­szen is van. Most megindult a harc, hogy hol éa miképpeni oldódjék ez meg. Az egyik állás­pont az, hogy oldja meg az Oti., a másik az, hogy oldja meg az Ombi. Az Oti. ellen min­denki az ég világon tiltakozott. (Úgy van! jobbfelől.) Én most nem tiltakozásba akaróik belefogni, hanem egynéhány okszerű érvvé] akarom bebizonyítani, hogy az Oti. kebelében fizt a kérdést nem is lehet megoldani. (Ügy van! jobbfelßl.) Méltóztassanak egy pillanatra meghallgatni. Az érvelés az Oti.-t pártolók részéről az, hogy minden az egység felé törekszik, tehát itt is egységes megoldást kell hozni. Mélyen t. Ház! Ha egységes megoldást akar a kormány hozni, akkor először is egyesítsük a Mabi.-t az Oti.-val. Ez volna a természetes. Miért kell olyat egyesíteni az Oti.-val, ami még nincs is? Ámde a kormány nem. egyesíti a Mabi.-t az Oti.-val, mert az Oti.-nak egészen más az emberanyaga, más a kezelési rendszere és a Mabi-é is egészen más. Eltekintve attól, hogy az Oíi.-ra ráfizetnek, a Mab! pedig riagy­71

Next

/
Thumbnails
Contents