Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

Âz országgyűlés képviselőházának 34$. ùîêse 1943 december ï-én, szerdán. m nem megfelelő álláspontot foglalt el, ha olyan álláspontra helyezkedett, amely a megye fel­fogásával nem egyezett. Nagy oui jó volna ezt törvénybe iktatni. Mi már a választójogi tör­vényjavaslat tárgyalásánál kértük eat, de úgylátszi'k, ez nem talált megfelelő meghall­gatásra. (Zaj a szélsőbaloldaloni — Rassay Ká­roly: Eltévelyedett testvéreitekről van szó!) Ez a közvéleménynek eigyik tünete. A köz­véleménynek vani mást tünete is. Nem lehet ugyani ai közvéleményt hőmérővel megmérni, mert erre maiunk nines semmiféle tudományos kutató intézet, mint Amerikában vagy máshol (Zaj.), de mégis van valaimi alap és ez a sajtó. (Mozgás.) Igaz. hogy a sajtó nyilvánossága sem egészen megbízható, (Rassay Károly: Nem engedik megírni!) dei mégiís nyújt valaimi tám­pontot. Rendelkezésemre á'Üanak az összes na­pilapoknak a példányszámairól szóló adatok, hoigy mennyit nyomnak minden lapból. (Hall­juk/ Halijuk!) Nem fogok semmiféle üzleti titkot elárulni!, inem akarok senkinek sem ár-* tani, sem haisiználni azzal, Ihogy a példányszá­mokat felolvassam, bár nagyon érdekes volna. (Hdtúyuk! Halljuk! a Ház mindem oldalán) Csak bizonyos csoportosítást osiijnáltam teljes tárgyiiljaigossággail, (Báró Vay Miklós: Érték szerint?) ai magam megnyugtatására is, hogy a közvélemény hogyan adtaikul ki. Erre^ a célra vettem öt lapot mindegyik irányzatból Vettem öt lapot olyat, amely ,aiz! úgynevezett zsddózó irányzathoz tartozik, (Dermtség.) aizt hiszem így határozom meg őket legjobban — és vet­tem másik öt lapot, mely az anti-zsidóaó irány­zathoz tartózik. (DerülcÉég. — Halljuk! Hal ­juh!) A zsidózó lajpoki példányszáma; az öt lap együttes példányszáma 241.000. (Felkiáltások a szébsőbaloldalon: Melyek azok?), a másik, aa ellenkező! oldalon álílió lapoknak példányisizáma 295.000. Ez ai két nyíltan egymással szemben­állíó iráiniyziait (Felkiáltásait,: Meyek azok a l ­pok?) — Zaj , ( széHőtaloidá ím. — vitéz Jaross Andor: A aslidó tőke!) Van olyant, amelyet a zsidó tőke finanszirozi, viaim olyan, amelyet a propaigaindaiminiszter finamsziiroz. (Derültség ba felől. — Egy hang a\ baloldalon: Vann k há&i nyilas lapok! — Egy hang jobboldalon: Melyktí az? — Zaj. — Elnök csenget.) Nézzék meg atz üzleti könyveket, majd megtalálják. E keettő között van azonban a középen egy csomó olyan lap amelyik nem képvisel semmi­féle ilyen irányzatot, tehát nem képvisel siem ilyet, sem olyat, hanem a régi újságírásnak megfelelően szerkesztik. (Zaj és felkiádások a joibo\dalon: Jllyen a Népszava? — Donath György: Ezek minid a! .két helyről kapják a pénzt 1 ?) A kormány' politikáját részben, illető­iéig túllnyomórészben támogat jaj, hiszen vég­eredményben «i szubvenció valamennyire köte­lezi a lapokat. Ezeknek a lapoknak sízáma hét s ezeknek példányszáma kites® 533.000-et. Tehát, ha eat hozzáadom az előbb említett 295.000-hez, (Zaj és felkiáltások: Miért?) akkor kapok 828.000 példányt, aimely szembenáll ezzel a szélsőséges 241.090 példánnyal!, (vitéz Jaross Andor: Ez a helytelen sajtópolitikának a tükrei! — (Zaj a Jobboldalon ás a> középen, — Elnök csenget) Leheti} foioigy ebiben van 1000. tévedés, de ez nem dönti él a dolgot. (Egy hang <a jobbo\Ida\mi: Van! — De.ültsép a> szélsőbaloldalon. — Egy ha\rig a lözépen: Ezek házszámok! — Foytonos zaj. — Donath György: Peyer, mint vezető statisztikus!) Félremagyarázással lehet más értelmet kiíhozinii belőle, de mindenki nagyon jól tudja, hoigy mit mondtam. Az összeadásnál, a számolásnál lehet 1000-es. 2000-es számlálási differencia, vagy tévedés, (Zaj.) de bocsánatot kérek, a ,241.000 áll szemben 828.000-rel. Méltóztassanak ehhez hozzáadni azt. amit az előbb mondottam a politikai pálfordulásról, amely itt a Házban történt. Annak megvan a közvéleményei kint az utcám is és tudom, hogy voHtak idők, amikor példányszámban egyes la­pok maijdneim a felét tették ennek, amit én most itt felolvastam, de miután ez a lap csend­ben kimúlt, úgy látszik, az, olvasói is másfelé orientálódtak, máshol keresik most szel lenni táplálékukat.^ Ez a helyzet. Saóbakerült a közellátás kérdése is és. erre mégegyszer Visszatérek. Rá kell mutatnom arra, hogy vámnak bizonyos tünetek, amelyek ezen a térem feltétlenül orvoislandókt. így példáiul legutóbb, amikor Kolozsváron voltam, felihívták a figyelmemet arria, hogy Kolozsvá­ron nem lelhet fát kapni, a háztartásokhoz tar­tozóknak is sorban kell állmiok órákig, míg egy kis fához tudnak jutni; ott, ahol fa bőven van a környéken. Erre itt van egy beadvány, amelynek a másolatát ideadták nekem, amely­t>en egy román szövetkezeti csoport ajánlatot tesz, hogy iaa ő tulajdonában lévő 700 vagon tűzifát Kolozsvárra hozaítja ési abból 400-at Kolozsvár város közellátási hivatalának ren­delkezésére bocsát s csak azt kéri, hogy atöibbi 300 vagont ő maga hatóságilag megállapított áron adhassa, el. (Zaj a középen.) En osak a beadványt olvasom fel, a városnak kell elbí­rálnia azt, hogy mi a teendő. Felajánlanak 700 vagon fát egy olyan városnak, ahol semmi tűzifa mines; felajánlanak 400 vagont arra, bogy azt a város adja ki az arra rászorultak­nak. Ezt nem veszi igénybe, de ugyanakkor a Nemzeti Munkaközpontnaki kiutalnak 200.000 pengőt azzal, hogy szerezzen Jbe fáit és az a testület, amelynek nem ez a hivatása, kimegy a hegyekbe és a fát közmunkával, rontani pa­rasztokkal szállíttatja le ai hegyekről, kiren­deli ,a román parasztot, kocsival, lóval. Két­három napon át közmunkát kell teljesítenie a Nemzeti Munkaközpontnaki. Ezérti fizetnek neki az egész időre, a két napi munkáért és fuvarért 12 P-t. Méltóztatnak látni, nemi kellene mindein­mek úgy lennie, ahogy van, lehetne ezen segí­teni (Zaj. — Kéthly Anna közbeszól.), ha r itt bizonyos ilyen érdekek nemi játszanának közre. Nem tudom, kinek az érdekében áll az» hogy... (Zaj a középen — Felkiáltások a kö­zépen: A magyar munkásnak! A munkásság érdeke!) A miunkásságnak aizi az érdeke, hogy fához jussion. (Zaj és mo&gás. — Bródy András: Es hogy rendes bért kapjon!) A bírálatban az egyik vezérszónok odáig meint, hogy a bíróság ténykedését is bírálat tárgyává 'tette. (Börcs János: Most jövünk mi!) Régóta vagyok tagja a Házniak. (Baky László: 1919-ben jött!) de edddg nem volt szokásban az, hogy a bíróság íté étét, ténykedését a, Házban szóvátették volnai (Baky László: Vörös alkot­mányvédelem j) Hogy ezt a kérdést milyen for­mában tették itt szóvá, az nem reám tartozik, hanem azi igazságügyminiszterre, (Rassay, Károly: Ügy van!) az ő dolga atz, hogy mikép védi meg a bíróság függetlenségét és tekin­télyét, (Rassay Károly: Furcsán védte meg! Más időben belebukott volna!) csak; megaka­rom állapítani, milyen furcsa» az, hogy az il­lető felszólaló képviselő úr egy olyan tanács­elnököt védett itt meg, aki az ó poliitikái peré­ben ítélkezett. (Rassay Károly: Es támadtak ©fiyi olyant, akó. szintén ítélkezett!) 62*

Next

/
Thumbnails
Contents