Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

ÍM AZ országgyűlés képviselőházának 348. eme tényezőkkel szemben is, mert mindazt, amit Európa jelent, nyilván a történelem elkö­VetkieBŐ évszázadainál mivel sem lehetne he­' lyetteisíteni. r " T. Igen t. Ház! Ha mi azoni az állásponton vagyunk, hogy igenis a magyarság ezekben a nehéz időkben minden gazdasági, minden kul­turális, minden katonai, minden népi erejét nemzeti függetlenségünk és szabadságunk biz­tosítása érdiekében a kormány rendelkezésére bocsátja, akkor a tőlünk, független erőktől el­tekintve, a maximumot tesszük, meg és lehetővé tesszük egy olyan helyzet kialakulását, amely ai béketárgyalások elkövettkezésekor Magyaror­szágra nézve egy kedvező, de a bennünk rejlő hatalmi erőnknél fogva, lehető politikai atmo­szférát teremt. Beszédem végére járva, méltóztassék meg­engedni, hogy még egyetlen egy szempontra, mint elvre hívjam fel az igen t- Ház figyelmét. Magyarország Ausztriával való négyévszá­zados , együttműködése során sokszor került konfliktusba alkotmányos szabadságának vé^ delme, állami és népi függetlenségének biztosí­tása végett az akkori Habsburg-hatalommal. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) II. József halála után, az 1790:X. tc.-hen deklarálta az ország a maga alkotmányos füg­getlenségét. Méltóztassék megengedni, hogy énnek a törvénycikknek elöljáró beszédjét idéz­zem (Olvassa): »Magyarország szabad és kor­mányzatának egész törvényes módját illetőleg független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami lét­tel és alkotmánnyal bíró és ennélfogva, tulaj­don törvényei és szokásai szerint, nem, pedig más tartamányok módjára kormányzandó és igazgatandó ország« és ezért mai is, mint ilyen ném küzd másért, nem kíván mást semmit, mint a, jogot, de mindent, ami jog, mert kevesebbet kívánni gyávaság és megalkuvás volna saját létérdekei rovására, többet kívánni pedig, mint a. jogot, megtagadásai volna annak az alkot­mányfejlődésnek és jogeszmének, amely ben­nünket 11 évszázados európai történetünkön ke­resztül fenntartott, és hisszük, hogy a szabad 1 Európa szabad népei közt a jövőben is fenntart. ' A kormányelnök személye és politikája iránti bizalomból mind magam,, mind a pártom nevében ai megajánlási javaslatot elfogadom:. (Élénk é jm&és és taps a .jobboldalon es a közé­pen, — A szónokot számosam üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik ai vezérszónokok . közüli Porubszky Géza jegyző: Peyer Károly! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képvsieflőházi! A kormány ebbeia a felhatalmazásban arra kér megbízatást, hogy a bevételeiket ési ai kiadásokat eszköz öl­hesse, egyúttal, hogy a maga politikájára vo­natkozólag a Ház bizalmát nyilvánítsa. Nem­csak azért, mert ellenzéki állásponton vagyok, haniemi aizért is, mert a kormány általános po­litikáját neim helyeslem, ezt a felhatalmazást nem adom meg és a kormány politikájával szemben is bizalmatlansággal viseltetem. Ez nemceak a szokásos ellenzéki állásfoglalás, ha­nem ezt hangsúlyozni kívánóim azért, mert ezekben ai nehéz és felelősségteljes időkben nem vaigyunk hajlandók sem én, sem pártom ezzel ai ülése 1943 december í-én, szerdán. politikával seimmiféle közösséget vállalni, *,*§£ kevésbbé valamelyes felelősségei : vállalni azokért az initézikiedésekért. amelyeket a kor a many tett. A pairlament jelentősége niagyoni összezsu­gorodott az utóbbi időbeni Nemcsak azért, mert a parlament hosszú időn keresztül szüne­telt, de azért is (Zaó. —ßtnok csenget.), mert a háborús kivételes állapotok folytán a kormány nagyjelentőségű gazdasági és — mondhatni — poUitikai kérdésekben is felhatalmazási törvé­nyek alapján ad ki rendeleteket, amelyeket igen gya&raini utólag jelent be a 42-es bizott­ságinak. Ez a rendelkezés a parlamentnek egész rendszerét meg változtatja. Elismerem, hogy a rendkívüli viszonyok ebben a tekintetben bi­zonyos szükségszerűséget teremtettek, azonban nem volnék hajlandó elismerni azt, hogy el kell menni odáig, ameddig nálunk elmennek, hogy nagyoia fontos és nagyjelentőségű kérdé­sek elvontatnak a törvényhozás elől és rendele­tileg intéztetnek el. A Parlamentär izmusra nagyon gyakran történik nálunk hivatkozás, összehasonlításo­kat tesznek a tekintetben, hogy hány évsizáziad óta áll fene. Ezt a történelmi megállapítást nem akarom itt most bírálni, de bizony osi, hogy eniniek a parlamentarizmusnak vannak előfel­tételei, amelyek elsősorban abból, állanak, hogy meg kell nézni, hogyani születik egy tör­vényhozó testület. Hisizen Magyarországoin év­tizedekén keresztüliihaircot keilett folytai in i azért, hogy titkos 'legyen a választójog, és almikor a választójog titkos lett, akkor olyian törvényt iktattak be, amely a választók akaratá­nak nem mindenkor adja meg a szabad meg­nyilvánulási lehetőséget:, úgy értve, hogy a vá­lasztók akarata, illetőleg véleményei nem nyil­vánulhat meg, mert hiszem a kerületi beosztás­sal, a választójog törvény beiktatásával kapcso­latban, nagyon sok olyan korrektúrái történt, amelyhez még hozzájárulnak azok a kiöz igaízgta­tási intézkedések, amelyekkel a választásokat irányítják és szabályozzák. Ilyeni iái névjea-yzék, a kortes, a röpiratterjesztés, a szabadság, stb., amelyek, mind ismeretesek, és amelyek mind •aßapját képezik azonban annak, hogy ai szabad vélemény kialakulhasson, illetve amelyeket nem lenne szabad alkalmazni, h- az ország sza­bad véleményét akarjuk megkérdezni. Nem akarok most ennek a kérdésnek a tag­lalásába belemenni, hiszen amikor a választó­jog kérdése itt napirenden szerepelt, éveken keresztül eléggé kifejtettük álláspontunkat, csak azt mondom, hogy ha a parlamentarizmust fontosnak tartjuk, akkor magában a törvény­hozó testületben is ügyelnünk kell arra, hogy azok a szabályok, amelyeket megalkottak és amelyek a parlamentarizmus alapját jelentik, be is tartassanak. Mert lehet, hogy a szoeiál­demo^ratpárt raiia számszerűleg kis csoporttal van itt a parlamentben képviselve (Pándi An­tal: Hála Istennek!), de ez még nem jelenti azt, hogy kunt a tömegei csökkentek volna (Horváth Géza: Fenét nem!) ez nem jogcím arra, hogy két fontos bizottságban, a külügyi bizottságbán és a véderőbizottságban a párt képviselőit mel­lőzzék arra való hivatkozással, hogy — amint az egységespárt elnöke annakidején kijelentette — nem kívánatos, hogy a mai időkben a szo­ciáldemokratapárt képviselve legyen ezekben a bizottságokban. (Felkiáltások a jobboldalon: Szórói-szóra így van!) Bocsánatot kérek, ez nem ránk nézve sérelem, ez a parlamentáris elvre sérelem és mi ezzel nem lettünk sem ki-

Next

/
Thumbnails
Contents