Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

ÍM AZ országgyűlés képviselőházának 348. eme tényezőkkel szemben is, mert mindazt, amit Európa jelent, nyilván a történelem elköVetkieBŐ évszázadainál mivel sem lehetne he' lyetteisíteni. r

" T. Igen t. Ház! Ha mi azoni az állásponton vagyunk, hogy igenis a magyarság ezekben a nehéz időkben minden gazdasági, minden kulturális, minden katonai, minden népi erejét nemzeti függetlenségünk és szabadságunk biztosítása érdiekében a kormány rendelkezésére bocsátja, akkor a tőlünk, független erőktől eltekintve, a maximumot tesszük, meg és lehetővé tesszük egy olyan helyzet kialakulását, amely ai béketárgyalások elkövettkezésekor Magyarországra nézve egy kedvező, de a bennünk rejlő hatalmi erőnknél fogva, lehető politikai atmoszférát teremt. Beszédem végére járva, méltóztassék megengedni, hogy még egyetlen egy szempontra, mint elvre hívjam fel az igen t- Ház figyelmét. Magyarország Ausztriával való négyévszázados , együttműködése során sokszor került konfliktusba alkotmányos szabadságának vé^ delme, állami és népi függetlenségének biztosítása végett az akkori Habsburg-hatalommal. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) II. József halála után, az 1790:X. tc.-hen deklarálta az ország a maga alkotmányos függetlenségét. Méltóztassék megengedni, hogy énnek a törvénycikknek elöljáró beszédjét idézzem (Olvassa): »Magyarország szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró és ennélfogva, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem, pedig más tartamányok módjára kormányzandó és igazgatandó ország« és ezért mai is, mint ilyen ném küzd másért, nem kíván mást semmit, mint a, jogot, de mindent, ami jog, mert kevesebbet kívánni gyávaság és megalkuvás volna saját létérdekei rovására, többet kívánni pedig, mint a. jogot, megtagadásai volna annak az alkotmányfejlődésnek és jogeszmének, amely bennünket 11 évszázados európai történetünkön keresztül fenntartott, és hisszük, hogy a szabad

1 Európa szabad népei közt a jövőben is fenntart. ' A kormányelnök személye és politikája iránti bizalomból mind magam,, mind a pártom nevében ai megajánlási javaslatot elfogadom:. (Élénk é jm&és és taps a .jobboldalon es a középen, — A szónokot számosam üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik ai vezérszónokok . közüli Porubszky Géza jegyző: Peyer Károly! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képvsieflőházi! A kormány ebbeia a felhatalmazásban arra kér megbízatást, hogy a bevételeiket ési ai kiadásokat eszköz ölhesse, egyúttal, hogy a maga politikájára vonatkozólag a Ház bizalmát nyilvánítsa. Nemcsak azért, mert ellenzéki állásponton vagyok, haniemi aizért is, mert a kormány általános politikáját neim helyeslem, ezt a felhatalmazást nem adom meg és a kormány politikájával szemben is bizalmatlansággal viseltetem. Ez nemceak a szokásos ellenzéki állásfoglalás, hanem ezt hangsúlyozni kívánóim azért, mert ezekben ai nehéz és felelősségteljes időkben nem vaigyunk hajlandók sem én, sem pártom ezzel ai ülése 1943 december í-én, szerdán. politikával seimmiféle közösséget vállalni, *,*§£ kevésbbé valamelyes felelősségei : vállalni azokért az initézikiedésekért. amelyeket a kor

a many tett. A pairlament jelentősége niagyoni összezsugorodott az utóbbi időbeni Nemcsak azért, mert a parlament hosszú időn keresztül szünetelt, de azért is (Zaó. —ßtnok csenget.), mert a háborús kivételes állapotok folytán a kormány nagyjelentőségű gazdasági és — mondhatni — poUitikai kérdésekben is felhatalmazási törvények alapján ad ki rendeleteket, amelyeket igen gya&raini utólag jelent be a 42-es bizottságinak. Ez a rendelkezés a parlamentnek egész rendszerét meg változtatja. Elismerem, hogy a rendkívüli viszonyok ebben a tekintetben bizonyos szükségszerűséget teremtettek, azonban nem volnék hajlandó elismerni azt, hogy el kell menni odáig, ameddig nálunk elmennek, hogy nagyoia fontos és nagyjelentőségű kérdések elvontatnak a törvényhozás elől és rendeletileg intéztetnek el. A Parlamentär izmusra nagyon gyakran történik nálunk hivatkozás, összehasonlításokat tesznek a tekintetben, hogy hány évsizáziad óta áll fene. Ezt a történelmi megállapítást nem akarom itt most bírálni, de bizony osi, hogy eniniek a parlamentarizmusnak vannak előfeltételei, amelyek elsősorban abból, állanak, hogy meg kell nézni, hogyani születik egy törvényhozó testület. Hisizen Magyarországoin évtizedekén keresztüliihaircot keilett folytai in i azért, hogy titkos 'legyen a választójog, és almikor a választójog titkos lett, akkor olyian törvényt iktattak be, amely a választók akaratának nem mindenkor adja meg a szabad megnyilvánulási lehetőséget:, úgy értve, hogy a választók akarata, illetőleg véleményei nem nyilvánulhat meg, mert hiszem a kerületi beosztással, a választójog törvény beiktatásával kapcsolatban, nagyon sok olyan korrektúrái történt, amelyhez még hozzájárulnak azok a kiöz igaízgtatási intézkedések, amelyekkel a választásokat irányítják és szabályozzák. Ilyeni iái névjea-yzék, a kortes, a röpiratterjesztés, a szabadság, stb., amelyek, mind ismeretesek, és amelyek mind •aßapját képezik azonban annak, hogy ai szabad vélemény kialakulhasson, illetve amelyeket nem lenne szabad alkalmazni, h- az ország szabad véleményét akarjuk megkérdezni. Nem akarok most ennek a kérdésnek a taglalásába belemenni, hiszen amikor a választójog kérdése itt napirenden szerepelt, éveken keresztül eléggé kifejtettük álláspontunkat, csak azt mondom, hogy ha a parlamentarizmust fontosnak tartjuk, akkor magában a törvényhozó testületben is ügyelnünk kell arra, hogy azok a szabályok, amelyeket megalkottak és amelyek a parlamentarizmus alapját jelentik, be is tartassanak. Mert lehet, hogy a szoeiáldemo^ratpárt raiia számszerűleg kis csoporttal van itt a parlamentben képviselve (Pándi Antal: Hála Istennek!), de ez még nem jelenti azt, hogy kunt a tömegei csökkentek volna (Horváth Géza: Fenét nem!) ez nem jogcím arra, hogy két fontos bizottságban, a külügyi bizottságbán és a véderőbizottságban a párt képviselőit mellőzzék arra való hivatkozással, hogy — amint az egységespárt elnöke annakidején kijelentette — nem kívánatos, hogy a mai időkben a szociáldemokratapárt képviselve legyen ezekben a bizottságokban. (Felkiáltások a jobboldalon: Szórói-szóra így van!) Bocsánatot kérek, ez nem ránk nézve sérelem, ez a parlamentáris elvre sérelem és mi ezzel nem lettünk sem ki-