Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

Az országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1943 december 1-én, szerdán. dása egyben a kormányzat iránti bizalom,, vagy bizalmatlanság kérdését is érinti. Nem kell külön kiemelni, hogy az adott esetben, amikor Európa lángokban áll és válságban él, milyen történeti jelentősége van taláni nemcsak magyar, hanem európai vonatkozásban is annak, hogy a magyar Parlament az ország költségvetését törvényszerű 'keretek és formák között tárgyalja le és egyaránt érdeme kormánynak és pártoknak, hogy ebben, az atmoszférában, a tárgyilagosság, a komoly kritika, az emelkedett nemzetépítő szellem jegyében tárgyalja. Ha közelebbről vizsgálat tárgyává tesszük a költségvetést és csak a nagy' pólusokat érint

: jük, azt, hogy a deficit összege a tavalyi 47%-kai szembein 46%, ha azt látjuk, hogy 53%-ot tesz ki a beruházások összege, akkor megállapíthatjuk belőle, hogy a költségvetés számoszlopai között meghúzódik az egész magyar élet, 'äz egész magyar dolgod, vajrtrló, verejtékező magyar élet, a magyar alföldi tanyaházaktól föl a gyárak dolgozó műhelyeiig, a folyók csatornázásától kezdve a hadsereg iíölisziereléiséig, azi Alföld rendezésétől kezdve a visszacsatolt országrészek, Erdély, Bá?sfcp, Kárpátalja és a visszacsatolt Felvidék, magyar problémái, szociális kérdések organikus rendezése, a magyar sízellemiség kérdései, a magyar (kultúra kérdései, magyain jpar fejlesztésének időszerű problémái mind beletartoznak. Átölel ez a költségvetés mindent, ami magyar, átöleli mindent, ami időszerű, átölel mindent, ami meg akarja adni ennek a kormánynak és a nemzetnek az anyagi, politikai és szellemi eszközö:k<et, hogy ebből az Európát és országúinkat érintő legnagyobb válságból a legkisebb kockázatok árán mentse át a nemzetet egy szebb jövőre. És miután ebben a költségvetésben ezeket. az alapvető nagy kérdéseket mind felölelve látom, organikusan Játom' felsorakoztatva, ezért tertmésizeteisein a pártom és magam \-evében mind a kormány elnök úr személye, mind pedig a kormány politikája iránti bizalmamból a költségvetést elfogadom. Elfogadom pedig tárgyi szempontok alapján, (Helyeslés jobbfelőt.) miért a 'kormányzatnak belpolitikája ég a kormányzatnak külpolitikája, a kormányzatnak kisebbségi politikája és általában politikai; ténykedése (R. Vozáry Aladár: Szociálpolitikája!) ia magyarság mennyiségi ós minőségi megerősítését célozza és miindazokatf, a történeti és népi jogainkat, amelyek a Kárpátmedencében bennünket, - nemcsak történeti, de mépi nyomatékunknál fogva is mlegilletneki biemnünket fclulturális vonatkozásokban is, ai nagy politikai célofcat összefoglalja és szolgálja. (Ügy van! jobbfelőt) Különösképpen pedig kidomborodik ebből a költségvetésből az a nagy gondo'lat, amely a legmélyebb keresztényi gondolat, a szociális gondolat. (Ügy van! jobbfelől.) És ez n&m, újszerű. Az 1919-ben porbahullott, szétdarabolt é,s kivégzett Magyarország életéinek legmélyebb pontján születö't meg a liberális gondolattal szemben ez, a közösségi gondolat. a,m^ly tartalmilag a keresztény erkölcs alapján áll, lényegül eg pedig minden ^ te'bintetbea magyar célokat, a magyar nép széles rétegei megerősítésének, a kisexisztenciák gazdasági és kulturális megerősítésének céljait szolgálja , Remélemi nem lesz.érdektelen egy kis viszszápillantást tenni, mert a közönség könnyen felejt. (Ügy van! jobbfelől.) Nem lesz érdektelen eigy kis visszapillantást tenni arra, hogy mi volt az az út, mekkora utat tett meg Magyarország Trianontól a mai napig, a négyszeresen gyarapodott Magyarországig. Magyarország a trianoni békeszerződésben, ahogyan az egyik francia államférfi mondja, nem megcsonkíttatott és Magyarországot nem büntették mieg; Magyarországot egyenesen kivégezték. És Magyarország volt az azi egyietlein eiurópai állam Trianon húsz esztendejében, amely gazdasági és szociális szempontból a legnehezebb föltételeik mellett élt. Területének, népességéinek és nyersanyagforrásaiinaki túlnyomó részétől, kétharmad részétől megfosztották és ugyanakkor a megszállott területekről az elüldözött intelligenciánaki, az elüldözött magyar birtokosoknak száz- és százezrei özönlöttek a trianoni magyar területre és ezáltal az értelmiségi munkanélküliség színvonalát Európábam sehol nem észlelt magas szintre

1 dagasztották fel. És ez a gazdasági erőitől megfosztott trianoni Magyarország trianoni éveinek első idejében mélyreható földbirtoikpoillitikai intézkedéshez nyúlt. Már a 20-as években hozott egy a földbirtok egyenletes megoszlását célzó törvényt, hogy levezesse azokat a szociális ellentéteket, amelyeket éppeai ez a történeti, e

Z a népi. ez a kulturális és geopolitikai törvényekbe ütköző igazságtalan békeszerződés váltott ki. Nem kiesi az atz eredmény, amely ennélfogva előállott: közel egymillió katasztrális hold földet és 500.000 házhelyet mozgósított mieg már az első földbirtokpolitikai törvény és^ezáltal elérte azt, hogy a társadalmi és szociális feszültséget levezette. Ebben az időben a népegészségügyi, a kislakásépítési akció, a tisztviselői kérdések rendezése, különösen pedig a mtunkabérek rendezése, munkásjóléti intézmények, bevezetése, minid, mind olyan szociális és mélyreható intézkedések, amelyek tényékként döntik, meg azt: a. magyarellenes nemzetközi propagandában ellenünk^ felvetett vádat, hogy Magyarország antiszociális felfogású, feudális gondolkodású ország, amely ezeket a kérdéseit, társadalmi, gazdasági és szociális problémáit nemcsak, hogy nemi oldotta meg, hanem ezek megoldásához érzéketlen is, s ezeket megoldani sem; akarja. E helyt kell és a költségvetési vita keretében kell ezekkel a vádakkal szeimbenállni. mert ezek a nagy igazságtalanságok — aminit Apponyi képviselőtársamnak adott válaszomban már érintettem — ha a túloldal által ismételtetnek és ha ezeket egyedül a túloldal hangján hallja a nemzetközi sajtó és a neawzetköizi közvélemény, igazságokká lesznek és a mi igazságaink, ha hallgatunk róluk, elsikkadnak a nemzetközi közvéleményben (Ügy van! Úgy vjn/ Taps á jobboldalon.) A szociális kérdések tekintelében 1940-ben, mihelyt az országnagyobbodás mélyrehatóbb, organikusiablb intézkedést .tett lehetővé, a XXIII. tc.-t ez a< Ház szavazta meg és ez az 1940:XXIII. te. egész Európában* sajátságos; különösen életrevaló-, egészséges módszerekhez és sajátságosain magyar eszközökhöz nyúlt. Ez a, nép- és családvédelmi intézmény bekapcsolódott egész közigazgatási rendszerünkbe, azt átalaikította és hivatott i& arra, hogy átalakítsa egész közigazgaláőii rendszerünk tartamát, llényiget és céljait. Az eddigi szorosan vett közigazgatási vármegyéből és törvényhatóságból szociális vármegyét és szociális^ törvényhatóságot csinált és ez az intézmény lenyúl a nép legmélyebb rétegeibe, kutatás és vizsgálat tárgyává teszi a nép egész-