Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Az országgyűlés képviselőÍiázának 347. Lalta ennek a kérésünknek a teljesítését, (vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter: Most 'beszéljenek!) Természetesen akkor magunk is párttá szervezkedtünk, mert amint kardos emberrel szemben nem állhatok ki a Corpus Juris-szal, természetesen nekünk is pártot kellett szerveznünk. (Ügy van! a középen.) Bei célkitűzésünk igenis az volt hogy mindig objektíve bíráljuk a kérdéseket és mindig a magunk feje után menjünk. Ezért is nem léptünk be* a kormánypártba se, bár ezt is rögtön megtehettük volna. Amikor az idők súlyosbodtak (Halljuk! H<tUmk!) és amikor a háboteúban való részvételünk egyre nagyobb méreteket öltött, te' hát 1942 elején, akkor iigenis minden szorítás nélkül szükségét éreztük! annalk, a siajáft magunk elhatározásából, hogy a visszatért területek magyarságát kifelé is demonstratíve a kormány mögé kell állítani. (Helyeslés jobbt&}pl.) Miértt Azért, mert igém t képviselőtársaim jól tudják, milyeni agitáció indult meg a külföldön akkor a magyarság ellen, (Ügy van! jóbbfeJől és tí középen.) elsősorban román szomszédainknál, akik mindem kérdést, minden fogantyút, még ha az nem is volt arra. alkalmas, felhasználtak arra, hogy ebből külföldi propagandát csináljanak. Mi nemi hagyhattuk nyitva a lehetőségét annalk, hogy bárki azt mondhassa: ezek az erdélyiek egyáltalán nincsenek megelégedve, ezek mind szembenállának a koirmánnyal; his&en ha nem lépek be, független vagyok, ezt klönnyeni úgy lehet

1 beállítani, hogy szembenállóik! a kormánnyal. (Szöllösi Jenő: AJkjkior pártonkívüli vagyok.!) Ellenben éppen azért, mert nem akartunk belépni, mert meg akartuk tartani bizonyos

1 kérdésekben teljes fügetleniségüinket, pártszövetséget létesítettünk) és ezt a pártszövetséget február 28-án publikáltuk. Pártszövetségi megállapodásunknak leglényegesebb része az első pontnak első két sora. amely azt mondja (olvassa): »Az »Er-1 délyi Párt úgy találta, hogy Magyarország mai külpolitikai helyzete és azok az erőfeszítések, amelyek hazánkra a tengelyhatalmak Oldalán a közel jövőben várnak, egyaránt a Kormányzó "Ür és a kormányzat körüli szoro<sabb tömörülést tbszi szükségessé.« (Ügy van! Ügy van! a középen.) Ez volt tehát az indoka a mai magatartásunknak. Ama a második, kíérdést illeti, hogy senkinek hálával nem tartotsunk, csak a magyar katonának, a magyar munkásnak, eiz valóban így van, de én még kiegészíteném ezt azzal, hogy igenis mindazoknak, t aMki a magyar célok megvalósítása érdekében dolgoiztak, (Ügy van! Ügy vari! Élénk taps a balközépen.) és ezek között ottt vannak — talán elsősorban vannaki ott — azoki, akik a mindenkori magyar kormányok élén; álltak 1920-tól kezdve, (Ügy van! Ügy van! fabbfeVől és középen.) mert hiszen ők dolgoztak mindig töretlenül, a. legnagyobb eréllyel a magyar célok megvalósítása érdekébens. (Taps:) Ezek klözött éppen ügy ott van Beíthlen István gróf volt miniszterelnök, mlint ahogyan ot*t van Imrédy Béla képviselőtársunk is. aki minit miniszterelnök ugyancsak ezeket a^ célokat tartotta sízem előtt, (Ügy Pan! batíóozépen.) Ezekben saerettemi volna a reális helyzetet és a magunk felfogását ebben a kérdésben ismertetni. T. Há#!- A háborúnak eljutottunk ama legkomolyabb szakába, amikor Európa közvéleméüUse 1943 november 30-án, kedden, 407 nyét már nemcsak a háború érdekli, hanem AB is, hogy mi lesz a háború után. E tekintetben nekünk magyaroknak nincs szükségünk a tervkészítő időszakban új tervekre, a mi terveinket ugyanis^ egyiszersmiiidenkorra megszabja az a tíz évszázaddal ezelőtt lezajlott esemény, hogy a magyarság éppen a Kárpátmedencében alkotott államot és azt tíz évszázad viharaiban fenn is tudta tartani. A Kárpámedence, ez a földrajzi nagytáj, gazdasági szerkezetében és életében is egyetlen nagy oszthatatlan tér. Amennyire az oszthatatlanság egyik jellemvonása, éppen annyira a különállás, a függetlenség a másik jellemvow nása. Mivel a Kárpátmedence egy és oszthatatlan, ebből következik, hogy a benne élő népeket is egységben kell tartani, a benne élő népek egységben kell, hogy éljenek, mert a természeti adottságok töibbé-kevésbbé közös életfeltételeket és azonos sorsot jelölteik ki számiukra. (Ügy van! Ügy van! a középen és jóbbfetöi.) A Kárpátmedence népeinek függetlenségét és szabadságát meg kell oltalmazni, miként az a területi amelyen élnek, csak beilleszkedik, de nem olvad be egyetlen szomszédos európai tájba sem. Trianonban csak olyanok dönthettek, akik a Kárpátmedence és a Kárpátmedencében kialakult magyar állam természeti és történelmi tényezőit vagy nem ismerték, vagy nem akarták 'ismerni. (Ügy van! Ügy van!) Nagyon; fájlaljuk, hogy a körülöttünk lakó népek egynémelyike a közös veszélyezettség ellenére sem tudja megérteni a természet és a történelem megmásíthatatlan törvényeit. A velünk egy, sorsot megért középeurópai nemzetek között van, amely hamis és dőre öncélüságból, valamint önző hatalomvágytól sarkallva szemben áll a magyarsággal, azzal a magyarsággal, amely a Kárpátmedenicében soha öncélú hatalmi játékot nem üzötit, hanem mindig feladatot teljesített és a jövőben sem kíván az öncélú hatalmaskodás útjára lépni. Mert a kereszténység meghonosításával, a kelet-nyugati népvándorlás hullámainak megtörésével, a török hódító előretörésének megállításával, a nyugati kultúra és civilizáció általánossá tételével a magyarság kárpátmedencei feladatai még nem zárultak e. (Ügy van! Ügy van!) Vannak még új, meg nem oldott feladatok ezen a területen, amelyekért a felelősséget nemzetünk épp úgy kell hogy vállalja,, mint ahogyan vállalta az elmúlt tíz évszázad egymást követő feladataiért is a felelősségei (Ügy vam! Ügy vaní) A Kárpátmedence nemcsak egy olyan földrajzi nagytáj, amely természeti adottságainál fogva egységes politikai szervezetet kíván, hanem egyben olyan gazdasági tájegység is, amelynek páratlan gazdagsága van, jóformán kimeríthetetlen gazdasági lehetőségei vannak, hogyha az egymást kiegészítő tájak, az^ egymást kiegészítő gazdasági erőforrások jó öszszeműködése biztosítva van. Es kirtek, ha-nem éppen e térség középpontjában elhelyezkedő magyarságnak a feladata, hogy ezt az összemuködést létrehozza ott, ahol hiányzik, megerősítse ott, ahol ez szükséges > oltalmazza ott, ahol veszélyeztetik. Minden erőt latba kell vetni olylan erőszak ellen, amely e -terület természetes integrálódását megakadályozná és a trianoni gondolatot, vagyis e terület oszthatóságát fenntartani akarná, de egyben minden erővel azon kell lenni, hotgy eltűnjenek az integrálódás /