Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-347
404 Àz országgyűlés képviselőházának $47. mel látott behívottjai ebben a parlamentiben. (vitéz Lukács Béla tárcanéliküli miniszter: Egyenrangú képviselők!) Magyar szempontból tehát csak sajnáltai tudom, hogy. a behívott képviselőtestívéreket a vicinális hasznossági elv, a Mép.-et pedig a politikai túlhatalomvágy arra késztette, hogy belépjenek, illetőleg, hogy míeghíyassanak a korniánypártlba. Azt is végtelenül sajnálom, hogy ennek folyományakép a felvidéki magyar párt tagjaihoz és a délvidéki magyar képviselőkhöz nem szólhatok ebbem a minőségükben!. A világért sem. okolom mindezért a behívott képviselőket, annál inkább teszem, ezt azonban a rendszerrel szemben, mert nagy nemzeti szempontoknak kicsinyes pártpolitikai érdekek alá való rendelésének kell minősítenem azt, hogy ez a kormányrendszer egy március 15-iki nemzeti ünnep felemelő, hangulatát felhasználta a Felvidéki Magyar Párt beolvasztására. (R. Vozáry Aladár: Nem oszlott fel! Belléptünk! — Zaj a szélsobaloldalon.— Elnök csenget») Még visszateitszőhb volt az én szemlémben, — neun támiadni akaromt az illettől képvisellőkeit, becsülettel mondoni, én elvi álláspontot szögezek le — amikor délvidéki képviselőtestvéreink bejötteik ide a Házba, már akkor apárt jelvényével jöttek (Vájna Gábor: Ügy van! — vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter: Miért? Nem szabad belépni a mi pártunkba,?) A niemzet hívta be őket; amikor tehát bemutatkoznak a Házban, legalább akkor ne pártjelvénnyel jöttek; volna, t miniszter úr. (Palló Imre: Ez már igaz!) Ez ellen nem lehet megjegyzést tenni, meirt a Mép. tagjait gondoltuk... (\ itéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter: Már nem veszünk fel új tagokat! — Zaji) Még egy pártról szeretnék említést tenni és ezi az a párt, amely még nincsen meg, hanem moet készül. (Mozgás a szélsőbalo dalon.) Úgy ballom, egy ruszin párt készül. Hivatalos helyen próbáltam érdeklődni, nem tudtam információt kapnia (Halljuk! jobbfelol.) de magánúton, azt az értesülést kaptam, hogy felülről készül egy ruszin párt. Nekem az a véleményem' ezzel kapcsolatban, hogy teljesen hiábavaló fáradság egy nemzetiségi kérdésnek olyatén megoldása, bogy felülről egy pártot szervezzünk és odaküldjük őket, Annak a ruszin pártnak a népből kell feltörnie, annak a népnek; keli a maga pártját kitermelnie. (Palló Imre és Homicsfcó Vladimír helyükről fe kíllva beszélgetned. — R. Vozáry Aladár: Vigyázat, ott fuzionálnak! — Derültség. — Zaj.) Ne aggodalmaskodjanak felülről aizon, hogy annak a nemzetiségnek nem lösz mlajd értelmisége, amely őt politikailag képviselje. Ne küldjenek neki felülről képviselőket. (É. Vozáry Aladár: Nem, küldenek! Régi vezetőjük hétpróbás, börtönviselt ember. — E> mölfc csenget) T. Képviselőház! Nagyon sajnálnám ha az, amiket mondottam, elsősorban az erdélyi párt tagjainak körében ellenérzést keltene. (Mikó Imre: Semmiképpen!) Nem *>z irányított. Nekem, az a meggyőződésem, ho(gy tényleg a behívott képviselők lehetnének itt az a politikai erő, amely az igazi magyar álláspont mellé itt habozás nélkül mindig odaszegődhetik. En etet tartanám hivatásuknak és tisztiára ebből a szempontból szólottam hozzá ehhez a kérdéshez, (vitéz Lukács Béla tárcanéliküli miniszter: Csakis ott lehetünk.) T. Ház! Most még szeretnék rátérni egy kérdésre a földbirtokpolitikával kapcsolatban. iiîêse ÎÙ4Ù november 3Ö-án, kedden. (Reáljuk! Ralijuk! a szélsőbaMdalon.) Ma már szóvátétetett aiz, hogy hozza a kormányzat nyilvánosságra azoknak a földbirtokpolitikai eseményeknek! jegyzékét, amelyek egy év alatt megtörténtek. Terjesszen tehát az igen t. kormány a törvényhozás elé egy kimutatást az összes kiosztott földbirtokokról, illetőleg a tulaj donosváltíozásokról. Ezt a miagam részéről feltétlenül szükségesnek tartom, mert lehetetlennek tartomi, hogy valósággal . destruáló rémhírekkel árasszák el ezt az országot. (Ügy vem! a> szélsobaloldalom.) Azt! hiszem, a t. Háa minden tagja találkozott már olyan híreszteléssel, hogy igen magas közéleti szereplőknek jutott ennyi föld, annyi föld, ilyen zsidó birtok, olyan zsidó birtok, (R. Vozáry Aladár: Szőlő!) — Palló Imre: Megint a szolnoki polgármestert 1 emlegeted?) szőlő és minden egyéb. Szükség van-e arra, hogy ennek kitegyük a magyar társadalmat? Én a magam részéről azt mondanám, hogy csak használna azt, ha minden birtokpolitikái ténykedést a kormány abban a pillanatban hivatalosan közzétenne egy közlönyben és megmondaná azt. hogy a zsidó birtokot Csanád megyében Nagybánhegyesen így és így osztották fel, (Palló Imre: Vagy Mátételkén! Mit kapott a főispán és mát a magyar paraszt?) ez és eta megkapta azt az öthat hold földet, annak a panaszteanberaek ennyi és ennyi gyermeke van, ennyi kitüntetése van és akkor az egész, magyar közvélemény azt mondaná és büszkén aláírhatná» hogy itt a nyilvánosság ellenőrzésével történik ez) a legfontosabb » politikai ténykedés, (vitéz Imredy Bélai: A legbrilliánsabb kormánypárti agitáció!) Itt egyenesen nem látok jó szándékot, éppen azért, mert ezt annyira titkolják. Ha a birtokpolitikái osztályba bemegy az ember, egyszerűen elzárkóznak az elől, hogy az aktákba betekinthessen. Mi oka lehet a rendszernek, hogy ezeket titoknak minősítse úgyhogy egy képviselő sem tekinthet ezekbe bele? Nem egyszer tapasztaltam, hogy a míinisztérium magasállású tisztviselőin, ha ellenzéki emfoetr odamegy boizvzájuk és érdeklődik^ — nem politikai ügyekben — látszik a rettegés, hogy félnek akármit is megmondani, mert attól tartanak, hogy ez aiz ő állásukba, pozíciójukba kerülhet Nyilvánvaló, hogy nemi a hivatali titok megsértéséről beszélek- mert azt magától értetődőnek tar torn, hogy olyani ügyben nem ad felvilágosítást, de ilyen más ügyben sem metr nyilatkozni, annyira kényes az ügy. Főleg a birtokpolitikái osztályban tapasztalható ez a betegség. En meg vagyok győződve róla!, hogy ott mindien ember szenti meggyőződése szerint a dolgozó pártásat kisembereknek akarná Juttatni a földeket, de meg lehet éreznii hogy nem mindenben az történik, amit a birtokpolitikai osztály emberei elgondoltak és nem úgy történik, ahogy ők azt elgondolták 1 . Ezt meg kell állapítani. (Mozgás jobbfelel.) T. Ház! Vani egy másik igen fájó seb is, amely az ország közeilílátásának kérdésével függ össze Van, egy igen nagy és szép nemzetiszocialista elv, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyek. (R. Vozáry Aladár: Ezt 1919Jbtem plakátir óztak!) ,Hallotttak! ezt ma is. Viszont területiig ezt úgy alkalmazták! egyik rendeletünkben, hogy ha az ország vadamelyik részéni nagy munkásfelesleg van, azt átviszik az ország egy
