Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Az országgyűlés képviselőházának 347. dasági struktúráját, amelynek gerince és alapja a pénz értékének fenntartása, alátámasztani Beszéljünk az ipari terjmelésrőn A Gyosz. és a szociáldemokrata szakszervezetek az igazi urak és a fiktive felelős ttninisztérium mellett ők az igazi felelősek azért, amiért fennakadás mutatkozik a szénellátásban, amiért nem tud teljes kapacitásra felfutni hadiiparunk és ami­ért nem tud minden termelő eszközt és minden munkaerőt száz százalékig kihasználni gazda­sági életünk. (Ügy man! Ügy van!) Itt is gyö­keres, jól átgondolt, egységesen megszervezett és felelős vezetőre bízott belenyúlás szükséges az ócskán liberális, elavult ipari szervezetünkbe és munkaerőgazdálkodásunkba. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Kemény, fegyelemre van szükség, de ugyanaklkior szociális szellemre, is, ment csak .«zociális ' r szellemben végrehajtott országos iniunkásvédő intézkedések biztosíthatják belül­ről, a telkekből kiindulva, ia< munkafegyelmet. Halljuk ai nagyképű bizony gátasokat és figyel­meztetéseket, hogy szociális állam vagyunlk és az, aki mást mer állítani, mint azt, hogy itt paradicsomi szociális: állapotok vannak, az. de­nunciáns. Tudjuk, hogy háborúban nehéz a szociális haladás követelményeinek érvényesí­tése. Nemi kívánunk soüdait. Csak azt követel­jük, tessétk ebben a helyzetben is a többgyer­mekes családok sorsát az egész vonalon figye­lembe venni és a kormány intézkedéseit, (Moz­gás és zaj a jobboldalon.) minden intézkedését — elismerem, sok történt ebben a tekintetben — a gyermek, tehát a magyar jövő érdekében beállítani. (Ügy vam! a baÏÏoldaï'oM.) Azután pedig tessék a meglévő szociális törvényeket és azoknak garanciáját száz százalékig érvé­nyesíteni a míuinkástársa dalom javára. (Ügy van! a baloldalon.) Legfőképpen pedig tegyük végre úrrá a szociális szellemet' ebben az or­szágbanl! Tiltakozóim az ellen, hogy a szociális igaz­ságért küzdő hangunkat egyesek most el aikar­ják némítani és annál inkább tiltakozhatoin, mert világos, hogy esafc taktikai fogással ál­lunk szemben. Előttem fekszik egy idéni ősz­szell kimutatott érdekes tanulmány, amely töb­bek között a következőket; mondja (olvoissa): »A magyar föld, a magyar munka és a ma­gyar tőkie kérdései ma is megoldatlanok, a magyar szociális rend osak alakulóban van. A magyar reformgondolat ma már nem kisebb, vagy nagyobb csojportok elgondolása, azt pár­tok sem sajátíthatják ki, az. az egész magyar társadalom kívánsága, óhaja, sőt követelése.« (Raky László: Jó ellenzéki beszéd!) Majd egy másuk helyen ezt mondja (olvassa): »Erős nemzeti összefogás csak úgy valósulhat mieg, ha eltűnnek a társadalmi előítéletek, megszűn­nek; az osztály ellentétek és az, a kasztsziellem, laimely főleg lal felsőbb osztályok részéről« (Igaz! Űgn vad! a szé l s&baDolda'on.) »elzárkózásban nyilvánul meg más osztályokkal szemben. Igenis hirdetjük, hogy le kell bontani a társa­dalmi válaszfalakart«. (Ügy van! Ügy van! a szelsőbafbldalon. — Egtr hang a szélsőbctfolda­Sm: Ki irta?) — tehát vannak — »szabaddá kell tenni a felfelé törekvő elemek, útját, el ikiell törülni az egyes társadalmi osztályok el­különülését szolgáló címeket, közel kell hozni egymáshoz a magyart.« (Élénk taps a szé n sŐbal~ oldalon. — Felkiáltásuk a szélsőbaMldalow: Le a Smekkel!) T. Ház! 1 Száz százalékig helyes ez! De ezt nem* mi nyomtattuk ki, hanem a kotmánypárt­KÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 november 30-án, kedden. 377 tal szövetségben álló Erdélyi Párt. (Éljenzés és taps a szélsőbuioldalon.) Ez a tanulmány ugyanis nem egyéb, mint az Erdélyi Párt igen t. elnökének programmatikus megnyilatkozása 1943 szeptember havából. Tudjuk, hogy azóta a stzoeiális helyzet nálunk! miben' sem válto­zott. A szociális szellem érvényesülésének ezt a követelését száz százalékig aláírjuk és a ma­gunk köve telesének is tekimtjük. Ennek a kö­vetelésnek! a hangját senkinek sincs joga el­fojtani. (Ügy van! Úgy van! Top a szélsö­baloldalom. — Rajniss Ferene: A sajtót sem ter­méstzetesen !) T. Ház! Nem mehetdink el sízó nélkül a jog­szolgáltatás, az igazságügyi szervezet világá­ban tapasztalható jelenségek! mellett'sem. (Ügy ^ m! Ügy iwi! a szélsőbaloldalúm..) A 4810. számú, rendeletről minden önérzefeskedő mi­niszteri megnyilatkozás ellenére is egy nyugod­tabb kor majd meg fogja álllapítani, hogy igen h meghaladta, még pedig otk és szükség nélkül, az 1939:11. tc.-ben foglalt . felhataliniaaás kereteit. (Ügj/ vvm! Ügy v n! a szélsföbatoLdétow.) T. Ház! De még ennél is súlyosabb, hogy egy évtizedekig kifogástalanul működő vizs­gálóbírót és tanácselnököt ébbenl a Házban megtévedtnek minősítsenek, mert előzetes letar­tóztatásba helyezett valakit, akiről tudnia kel­lett volna, hogy , a , vele való foglalkiolzas kiülö­niös elővigyázatosságot igényel. (Ügy van! Űg<y vem! — Taps a szélsőbaloldallen.) T. Ház! Kérdetml vajjoni ugyanez a súlyos fegyelmi! szankció sújtotta; volnai-e ezt az érde­mes bírót akkor is, ha történetesen Kiss Pé­ternek, vagy Nagy Pálnak hívnák ezt az érin­tett személyiséget és egyszerű gazdálkodó lenre. (Élénk taps és nagy zHj a sfzélsőballolda­?OM.) ! T. Ház! Mindennél súlyosabb az, hogy ugyanazon a címen a budapesti büntét'őíör­vényszék elnökét is eljárás alá vöujáfe, (Fel­/Sálfások a szêlé&baloMaDon: HátlaMcMl) a,zt a férfit, aki nemesiakl bíróságunk egyik dísze és jogásza élietünknek egyik Idváló^ága, hanem aki tíz éven át a kiommunlsíta szervezkedők­kel szieimbeni mint tanácselnök! a legkeményebb ítéletiekkel védte az ország életfontosságú ér­dekeit és aki korábbiam,, az Összeomlás után egy megszállott területi országrész magyarsá­gániak, — bocsánatot kérek ez fontos és isméte­lem! — aki korábban az összeomlás után egy megszállott területi országrész magyarságának védelmében 9 hónapig sínylődött egy megszálló hatalom haditörvényszékének börtönében. (ÉUnfá Sjenzés és taps a\ szélsőbáloldalon. — Hajniss Ferenc: Szép magyarság ez! — Nagy László: Nagy szolgálatokat teitt ai hazának! — Zaj. — ß\~)nök csmget. — Rajniss Ferenc: Ha Máté képviselő urat odaállítják, akkor neves­sen!) Elnök: Eajniss Ferenc képviselő urat ké­rem;, maradjon csendben! (Rajniss Ferenc:... akkor nevessen!) Rajniss képviselő urat figyel­meziteltleimt respektálja az elnöki intézkedéseket. (Kunder Antal: Ö respektálja, csak Máté nem,!) Kunde«* képviselő urat kérem, ne méltóztassék az elnöknek tanácsot adni. l vitéz Imrédy Béla: T. Ház,! Ezzel elértünk az égető politikai kérdések küszöbére. A bel­politika irányításával kapcsolatban kifogásaink még ezerszerte súlyosabbak ésl indokoltabbak, minit azok, amelyeket eddig mondottam] el. Nem részletezek, a t. Ház elegqt hallott erről. A bel­52

Next

/
Thumbnails
Contents