Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

Az országgyűlés képviselőházának S46, • níszter azt mondja, hogy a háború alatt vala- j melyik • .adónemet meg-szüntetni, mégis csak kissé nagy önfeláldozás lenne, (Derültség.) A'z egyszerű meghosszabbítás, teli át az I 1938-as 'vagyonállapot alapján még három vagy öt, vagy nem tudom hány esztendőre kivetni az adót. ez — azt hiszem — oly mérvű igazság­talanságot rejtene magában (Ügy van! Ügy van! a középen.), amit nem lehet megtenni. ; Nem lehet megtenni let óképpen azért, mert az I egyest Vagyontárgyak rentabilitási viszonyaiban Î is eltolódások vannak, Különösen célzok a há- I zakra. Ha a házbírtok fizette is öt év alatt ezt | a beruházási hozzájárulást, niernőm állítani, ! legalább is a hátralékok megvizsgálása után j mondhatom, további három évre változtatások ! nélkül nem fizetheti. Különösen nem, ha ez a j háztulajdonos kizárólagos jövedelme és meg- j élhetési forrása, (tjgy vún! ügy van! half élői.) Ebben a tekintetben tehát feltétlenül kivételt ; kell tenni. De egyéb szempontok is szólnak amellett, • hogy új kivetést eszközöljünk. Éppen eaéri aM j a javaslatot fogom a közeljövőben betérjesa- | teni, hogy új kivetést eszközöljünk, mégpedig. I a mostani vagyonadóvallomás alapján- Nein új vallomást kíváinunk' tehát, hanem egysze­rűen veisszlik a meglévő _ vagyonadó állapot (és ezen az átöapodj esziközölj(ik a. kivetési, amely nagyjából nem lesz messze, attól a tehertől, amelyet az 1938-as beruházási hozzájárulás je­ientett. A beruházási-hozzájárulási — anion y­nyire statisztikáinkból és egyéb adatainkból meg lehetett állapítani — mégis csak a jövede­lemiből fóaette ki a lakosság. (Úgy van! Ügy van!) Vannak természetesein kivételek, de nagyjában és egészében a jövedelemből tudta kifizetni. Bizonyos fokig még: a házibirtok íö tudta fizetni, bár moiiidom, ölt van még hátra­lék. ' Azt hiszem tehát, hogy azok az aggályok. amelyek itt különösen Bálás Károly t. képvi­selőtársam részéről bangziídtak ei!, hogy tudni­illik egy ilyen vigyona.dózlatás milyen óriási rombolással és puszi lilással jár, ennélL a méret­nél, amelyben tervezem a hábonís költséghoz­zájáruilást. (egyáltalában nem fognak érvénye­sülni és azt hiszem, úgy lehet az egészet meg­konistmiáJlini, hogy airíbóí az adóalanyok szem­pontjából gazdasági romlás nem keletkezik, annál Ikeyésbbé, mert ez tulajdoniképpen nem Valódi vaigyonadó, hanem csak a vagyon nagy­sága alapjain, kivetett folyóadíó. Ami aiz egyéb adókérdéseket illeti, ezekkel kapcsolatban Inántsy-Pap- élőadó úr és gr. Eszterházy jVIóric 'képviselő úr az aclóegysze­rüsítésről beszélt-ok. Igen nagy örömmel álla­jrítoim meg, hogy az az egyszerűsítés, amelyet az egy sièges állami pót adóval be vezetünk — hála Istennek — tieJljeis egészében bevált, (He­lyeslés.) Etlsiő lépésünk sikerült és rögtön hoz­zá teszem: tovább szeretnék menni ezen az úton. Természetesen nagyon- kell] vigyázni, mert el­végre komoly, mélyenjáiró adóreform mégis csak elmélyedést igényel. Elmélyedésre pedig most osak este tíztől, hajnali ötig lehet idő. Nagyon meg keill fontolni, milyen messzire megyünk. Sokkal nagyobb hajt csinálunk ugyanis eigy meggondolatlan és — talián ez a helyes kifejezés ---kellően, meg nem fontolt adóreformmal, mint akkor, ha úgy hagyjuk a dolgot, ahogyan jelenleg van. Ez különösen vonatkozik arra a témára, amelyet nagyon szeretek, 1 és amelyet Tóth Ba­TCEPVISELŐHAZI NAPLÓ XVTII. Úése 1943 novemher 29-én, hétfőn. ^ lázs t- képviselőtársain veíett fel: az egységes közigazgat'ási pótadóra. Az ideális az volna, ha keresztül lehetnie vinni, hogy a községi pót­adó egyfoirmiai legyein az egész országban, mert igazságtalanság az, hogy a primer köziigazga­tási szükséglet is sokba kerül egy községben" azért, mert az kicsi, viszont például ott, ahol egy község véletlenül nagy, vagy ahol egy iparvállalat van, egészen alacsony pótadót fizet­nek. Természetesen mindenki ellenezni fogja, akinél a pótadót ennek folytán felemelem és mindenki örömmel fogja fogadni, akinél a pót­adó ja csökkeni fog. IU tehát nagyomí nehéz lesz igazságot tenni. Konkay és Tauf fer t. képviselőtársaim a rögzített adókkal méltóztattak foglalkozni. Ezt annakidején egyszerű sites nek szánta a törvény­hozás. Méltóztatnak ismerni'az institúciót: ha. valakinek .10.000 pengőn alul van az adóalapja, rögzítést kérhet és mindaddig nem kell jelent­.k'Zítiie, míg a rögzítés alapjíául szolgáló adóalap nem emelkedett 50%Mkal. Be akkor önként kell jelentkeznie, mert mást nem tudunk csinálni, nem mehetünk után%, hiszen akkor folyton val­lomást kellene kérni. Valljuk be: éta nemi válik be a. mai időkben, mert tömegesen mulasztották el ezt a bejelentést és hivatkoztak arra, hogy nem volt tudomásuk erről a törvényszakaszról. Ehhez rögtön hozzá is teszem, hogy én el is hiszem- Én tudóin, mert én csináltam, de hogy mindenki tudja az egész országban, azért kido­bol tat tu k, hirdetményt tettünk közzé és min­denféle eszközzel megkíséreltük, hogy köz­tudomásra hozzuk, de úgy látszik, ez az egy­szerűsítési mód nem vált be-. Jelenleg tehát azon gondolkozom, hogy mást csináljunk he­lyette. Ami az Esterházy képviselőtársam által felvetett két kérdés közül az elsőt illeti, hogy tudniillik Komárom megyében az adóhatóságo­kat, illetőleg a jegyzőket felelőssé tettek a hát­ralékos adók miatt és hogy ezek, a hátralékok legnagyobb részben a Lebosz. hátralékaiból eredtek. — ezt már koraibban méltóztatott ne­kem említeni, úgy hogy utánajártam — meg­állapítottam, hogy nem olyan nagymértékben erednek ebből, de ebből is erednék, úgyhogy egyidejűleg intézkedtem a Lebosz.^nál. hogy az­átutalások mielőbb megtörténjenek és akkor természetesen, máris szabadulnak az illetők a felelősség alól, feltéve, ha elérik a megfelelő százallékot. Ami az egyházközségi adóknaik az együt­tes adókezelésbe való bevonását illeti, itt nincs határozott százalékszám, amelyen alul lehet és amelyen felül egyáltalán nem lehet bevonni az adót a közös adózásba, osak a pénzügyigazgatósáff felhatalmazása szól bizo­nyos százalékra, azon felül a pénzügyminisz­térium engedélyezi; ezzel akartuk elérni az egységes kezelést az országban — kizárólag ez az oka, — és nagyon sok esetbon már meg is adtuk az engedélyt, • Ami az adómorál kérdését illeti, merem állítani. — azt hiszem, Tauf fer képviselőtár­sain is egyet fog velem érteni — javult az adómorál. Nem mondani, hogy mindenkinél, de nag-yjábó^ javult. Természetes, hogy a feketepiacom dolgozók nem sietnek adót fizetni, — sem fofiigalmiadót, sem egyéb adót nem fizetnek — én azonban, felhívtam az, adó­fel szólamlási bizottságok figyelmét arra,, hogy amikor felülvizsgálják az adókat, legyenek erre figyelemmel, mert nekik megvan a joguk arra, hogy a« adót fellebbezés hiányában is 50

Next

/
Thumbnails
Contents