Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

35G Az országgyűlés képviselőházának 346. ülése 1943 november 29-én, hétfőn. mint az a bizonyos Strasserné, a,ki a nagyvá­radi honvéd hadikórházban moslékod adott a katonáknak leves helyett és. így vagyonokat szerzett, megkáros'íto'tte a magyarságot, a kincstárt és a katonákat... Milliókat «zerzett. (Egy hang fßzepen: Magyar volt?) A magyar­ságot károsította nieg Strasserné, megmondtam magyarul. (Derültség.) Ezt a nőt, aki egymil­liót keresett tisztességtelen úton, 10.000 pengőre büntették. Ez nem elrettentő, hanem inkább biztató példa volt arra, hogy tovább is moslé­kot adjanak! az ilyenek. Akkor én itt ezekből ö, padokból akasztófát követeltem az árdrágí­tóknak. (Helyeslés.) Az akkori miniszterelnök úr azt mondotta, hogy akasztani nem fog azt átengedi nekem. Én még életemben nem akasz­tottam, de kijelentettem, hogy készséggel vál­lalom (Derültség.) mert nemzeti feladatot tel­jesítek, ha a gazdasági életnek ilyen hiénáival izemben elretten tő példát statuálok. (Helyes­les.) Me^g vagyok arról iszentüíl győződve, hogy •ha akkor megfelelő intézkedések történtek volna, akkor nem lettek volna. Kehien s teini holdingok, valuta síberek es egyebek. Ebbpii a Házban, ebben a ciklusban ugyan­csak a legszigorúbb intézkedéseket követeltem az árdrágítókkal, a lánekereskediőikkel. a fe­ketepiacosokkal »zenien és akkor azt' válaszolta nP'k^ni f>z általam igen tisztelt igazságú fry mi­nis? ter úr. hogy iái meglévő paragrafusok, a meglfVő törvények elég szigorúan intézkednek és négv hónao mulvo iött egy javaslat, amely drasztikus« M> eezközökikpll 1 óhaitnft a ezt a kér­dést mep-mVlisini. A* a tanul«« g tphát. hogv min­den intézkedést icleiekorán hozzunk, a szociális intéz menyeket hozzuk sa iát önszántunkból, fe­lebarátunk iránti szeretetből, f^dtánk iránti >sz°retefhnl. mintspip arra váriunk, hogy *> kö­rülménvek kívülről kényszerítsék ezt a Házat arra;, hogv olyan törvén vpk.«i hozmon, amelyek a. nép érrVkoinek megfelelnék. Mindenesetre ma^vÂr vérből szenv«d4'Sből. édesanyák k.Önv­íiyé^ői 1 nem szármázta tik arany. Mint aki az első háborús képviselőháznak is tagja voltam, meg kell hogy állapítsam az igazsághoz hívem, hogy ezen & téren bár sok tennivaló^ van. még sem lehet Összehasonlítani a mai időt az akkori állapotokkal. (Egy hang a középen: H vladtunJA') Haladtunk, ezt el' kell ismernem, nem tartunk ot't, ahol akkor tartot­tunk, mindenesetre javulás van,, de ez még nem ok arra, hogy ne a legszigorúbban lépjüník szembe ez°kkejl az árdrágítókkal és hiénákkal. A gazdasági élet akkor is válságos volt, akkor is háborúban voltunk, akikor is voltak a kon­junktúrának vámszedői, most is vannak, ha ke­vesebb számban is,_ de éppen ezért a legerőtel­jesebben kell lesújtani ráóúk, (Helyes T és a kö­zépen.) T- Képviselőház! Rátérek most a külföldi valutára szóló külföldi záloglevelek vissza­fizetésére. Csoór t. barátom beszédében nagyon helyeseli mutatott rá. hogy annakidején sokszor azt sem tudták, mi fán terem, a dollár, azt sem tudták, micsoda font, pénizre volt szüksé­gük, megterhelték a birtokukat jel'zálogilag dol­1 árkölesiönniel. (Ratz Kálmán: Bethlen is felvett egy csomót!) Igen t. képviselőtársam engedje meg, hogy erre válaszoljak. (Rá h z Kálmáw ] hözbe»zol.) Utólag, nem utólag, t- képviselőtár­sam, mindenesetre engedje meg, hogy ünnepé­lyesen ki jeleneseim, hogy ha az akkori gazda­Sági rendben, az akkori gazdasági viszonyok; között Bethlen tényleg külföldi adóságot csi­nált, okosan tette, bár kétszerainnyit csinált volna. Ez az egyik, megjegyzésem. A másik megjegyzésem az, hogy Bethlen Istvánnal szemben, — akivel' én már 25 évvel ezelőtt együtt voltam ebben a Házban — mon dh atomi, a legnagyobb igazságtalanság ebben az ország­ban» amikor a külpolitikai szereplését elmellő­zik,, elsikkasztják, mert meg kell állapítanom innen, ezekből a padokból, hogy ő volt az, aki elsőnek emelte ki az- országot elszigeteltségéből. Nem célzok másra, csak olaszországi' szerepére, az olasz— magyar szövetségre. (Ügy van! Úgy van! — vitéz Imrédy Béla: Abban talán Musso­lininak is némi része volt.) Egy meni tudott szö­vetségeit létrehojzini, kettő kell hozzá, hogy szö­vetséget létrehozhasson. (Élénk derültség. — Taps a jobboldalon.) Én úgy emlékszem, hogy Grömbös Gyula — maradjunk a történelmi hű­ségnél — velem együtt jugoszláv orientációt akart csinálni és Bethlen István felszólított bennünket, hogy elsősorban Olaszországgal és csak azutáni Jugoszláviával. Ez a történelmi igazság, és legalább mi, akilk itt élünk, akik lát­tuk és hallottuk a, r dolgokat, ne hamisítsuk meg a- történelmet. (Élénk helyeélés.) A külföldi valuták visszafizetéséről van szó. Arra kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy itt ne legyiein kivétel, mert ha módja volt X. Y. nagybirtokosnak, nagykeres­kedőnek vagy iparosnak visszafizetnie a kül­földi dolláradósságát pengőben, akkor a Kis János kisgazdának is joga van erre. Igaz, hogy megjelent egy rendelkezés, hogy ha jól tudom, június 30-ig kell jelentkezni. Jelent­keztek! ezek az emberek, mélyen t. pénzügy­miniszter úr, de azt a választ kapták, hogy nines már jelzáloglevél, elfogyott, azoknak jutott, akik előttük jelentkeztek. Természete­sen a nagy bankok elsősorban a régi ügy­feleiket igyekeztek előnyben részesíteni, akik­nek nagy tartozásuk volt és akiknél talán, attól is tartottak, hogy nem. fizetik vissza. Ejs nem gyanúsítás, ez így van. Akik tehát ké­sőbb jöttek, azok nem jutottak hozzá ahhoa a 'lehetőséghez, hogy visszafizethessék, a tarto­zásukat. Nagyon kérem, hogy ahhoz hasonlóan, amint megtette már Németország és megtet­ték más államok is, generális intézkedéssel, egyöntetűen méltóztassék elrendelni, hogy a bankok ilyen és ilyen alapon pengőben: tartoz­nak elfogadni ezeknek a külföldi kölcsönök­nek a visszafizetését. T, Képviselőház! A belső rendről beszél­tein már két vagy három tárcánál. Kifejtet­tem!, hogy.nem elegendők a szólamok és szük­ségeseik ugyan: a szigorú törvények, de nem elegendők akkor, ha azok végrehajtásáróT nem gondoskodunk emberileg, jószívvel, meleg érzéssel. Minden rendnek azaz alapjai, hogy akikre rábíztam az életemet és a vagyono­mat, azokat, az élet és a vagyonbiztonság őreit, úgy kell megfizetnem, hogy ne legyen "Onidnuk. Minden forradalomnak, minden fel­forgatásnak a megelőzőié többek között, de t-tlán az első között a jól fizetett katonaság, tisztek és altisztek, csendőrség, rendőrség. vasutasok és postások. Én tapasztalatból be­szélek, láttam a 18-as eseményeket, elégedet­len volt a reindőrtisztikar. elégedetlen volt a remdőrlegénység. a csendőrség és elégedetlen­ség volt az egész vonalon. Tessék ezekről úgy gondoskodni, hogy ne legyen gondjuk. Nem valami fizetésemelésre gondolokv hogv lineá­risan, nem tudom, hány százalékkal emeljék egyszerre a fizetésüket- Tessék esaládi pótlé-

Next

/
Thumbnails
Contents