Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
332 Az országgyűlés képviselőházának 346. teleiknek tekintendők. Ha ezek! közbevételíek, akkor ezefkinek az orsizág költségvetésében és zárószámadásában benne kell lenniök. Amikor ezután érdeklődtem az állami számvevőszéknél, kaptam esőt ;'az értesítést, amely fezt mondja, hogy (olvassa): »Szigorúan bizalmas jellegénél fogva a zárószámadásbani az idevonatkozó részletek nem közöltetnek.« A magyar alíkotmlány a törvényhozás előtt szigorúan bizalmas tételeket neon ismer, mély BIT t. Képviselőház! (Egy hang a baloldalon: Szén Wirtschaft! '.— Romkay Ferenc: Háború idejében: sem?) Háború idejében sémi! Tessék megmutatni, hogy hoü! (Baj* csy-Zsílinszky Endre: Az alkotmány háborúban is alkotmány! Idegen szellemi!) Elnök: Csendet kérek! Vásáry István: Nincs benne ebben a költségvetésben az a teher sem, amelyről már egy alkalommal voltam bátor itt említést tenni, amely a magyar gazdasági életet a külkereskedelmi forgalom révén terheli. Bámutattam arra, hogy tíz esztendő alatt 2 és fél milliárd a veszteség. Hogy némesak én a hozzá nem értő — elhiszem, hogy nem értek hozzá — állapítom ezt meg, erre nézve most csak arra vagyok bátor utalni» hogy a miniszterelnökség kiadásában megjelenő Magyar Statisztikai Szemle 194X évi november havi 11. számában vitéz dr. Papp Lászlónak jelent meg egy cikke, amelyben idevpnatkozólag a következőket adja elo,{mint szakerttő (olvassa) : »Hogy a behózataljvárszint most kisebb mértékű volt, mint a kiviteli» ennek hatása a mérleg-egyenleg alakulásában nyilvánul meg legszembeszökőbben. Míg ugyanis az-1930-tól 1939-ig terjedő tíz év alatt a tényleg elért aktivum Összesen 716 milliót tett ki addig az esetben, ha a külföldi beszerzés és értékesítés az egész idő alatt az 1928/29ri átlagárakon bonyolódott volna le, a magyar közgazdasági élet 2'4 milliárd pengős - kiviteli többletet ért volna el a külfölddel szemben. A tényleg elért eredménynek tehát több minit háromszorosát. Ha a válságos és a válság utáni évek pénzegységének nagyobb vásári óképességét is számításba vesszük, úgy megállapítható, hogy a tíz év egész behozatali értékének 15'5°/o-át tette a tényleg elért 710 millió pengő aktív egyenleg, míg ha az alapul vett évek árai maradtak volna érvényben, 10"7 milliárd pengős valószínű behozatal 34%-a nyert volna fedezetet a 2'4 milliárdos kiviteli többletben.« Hogy ez a helyzet nem igen javulhatott 1941 óta sem. az ország gazdasági élete javára, az mutatja, hogy a lefolyt évek során állandóan romló irányzatot mutatnák az idevonatkozó adatok. Míg. a kivitelünk az 1929. évinek 34, 6887. 64, 68, 70. 54 és 63%-át mutatja, az 1929. évi érték szerint kapni kellett volna összegnek, addig behozatalunk 92. 98, 84, 89. 86, 107, 115%, tehát jóval nagyobb áron vásároltunk, mint am ilyen, ár on adtunk el az 1929—30-as árakhoz képest. ;-.-. Mélyen t. Ház! Ez a következménye annak, amit pedig píyan nagy dicsőséggel szoktunk hangoztatni, hogy milyen mértékben emelkedik egy bizonyos irányban külkereskedelmi forgalmunk volumenje. Mélyen t. Képviselőház! Most már nem sok időpi van, csak nagyon röviden vagyok bátor utalni arra, hogy ha már megvannak ezek a nagy közterhek, mégis azi leránei kívánatos, hogy, j ezek a terhek valóban igazságosan és" ar teher- Iülése 1943 november 29~en, hétfők. viselőképesség arányában oszoljanak meg az ország teherviselői közti A pénzügyminiszter úr a költségvetés indokolásában utal arra, hogy 43%-os az adóteher emelkedése átlagban. Ha megnézzük ezzel szemben a helyzetet, látjuk, hogy az egyenesadók; emelkedése 41.4%, a forgalmi adók emelkedése 37.1%, az illetékek emelkedése 58.4%, a fogyasztási adók emelkedése 53.2%. Szembeállítva például a fogyasztási adókat aiz egyenesadókkal és az emelkedési arányit véve, bizony nemi lehet mondani, hogy ez valami nagyon: szociális, hogy az egyesadók, 41%-os emelkedésével szemben a fogyasztási adóknál 53%-os emelkedés van. (Antal István nemzetvédelem- és propagandaügyi minisz. 1er: Ez min den háborúban megvan!) Ha' azonban az egyenesadók részleteit nézzük, a földadónál az emelkedés 42, a házadénál 9, ai társulati adónál 24, a jövedelmi adónál 59, a vagyonadónál 51, a kereseti adók pótadójánál 70%. Mélyen t. Képviselőház! Itt megint feltűnő az, hogy meglehetős aránytalanság van a« emelkedési százalékot nrujtato számoknál. Hogy a házadó emelkedései csak 9%-os, ezt meg tudom érteni, amikor a megélhetési hivatalosindex szerint a lakbérkiadás 86%-a aa 1913. évinek, ami tehát azit jelenti, hogy az 1913-ban 100 pengőért birt lakásért most csak 86 pengőt kell fizetni. Utalok azonban aerra, hogy az 1913. évi 51 millió pengővel szemben, a nagymagyarországi 51 milliós házadéval etzemben és a 86%-os index ellenére ma a házbéradó bevétele 173 millió pengőt tesz ki. Érthető tehát, hogy miért nincs lakás Magyarországon. Mélyen t. Képviselőház! Nem tudom azonban megérteni a társulati adónál jelentkező csak 24%-os emelkedést. (Zaj A szélsőbal oldaton) A társulatok igazán nem panaszkodhatnak, hogy rosszul ment volna a- .dolguk, mert az utóbbi tíz esztendő statisztikája szerint a részvénytőke 1146 millióról 1280 millióra, a tartaléktőke 963 millióról 2403 millióra;, a nyereség 149 millióról 327 millióra emelkedett. A saját vagyoni növekedéssel tehát 79%, a nyereségnövekedés 119%. A hitelintézeteknél a saját vagyon növekedése 32%, a nyereség növekedése 43%. Mélyen t. Képviselőház! Érdekes azonba« az is, hogy a legutóbbi adóstatisztikai adatai szerint a földbirtok és az üzemi tőke vagyonértéke, vagyonadó alá eső Összege 4144 millió. Ennek osiaki a fölida dó ja é& a jövedelemadója 82 millió. A házvagyon értéke 3613 millió. Házadója, jövedelem- és vagyonadója 2370 millió, a társulati adó pedig. 53 millió. Itt azonban nagyon érdiekes dolog van. Az adóstatisztikai szerint a társulatokban lévő vagyon 2370 millió. Ellenben a hivatalos kiadmányként tekintendő magyar statisztikai zsebkönyv adatai szerint 3660 millió. A nyereség az adóstatisztika szerint 289 millióval szemben 298 millió. A fold jövedelme aiz adóstatisztika szerint 309 millió, á ház jövedelme 296 millió. Most csak ezekéit összegezve ismertetem, hogy a 4144 millió értékű föld 309 millió jövedelme után 82 millió adót, a 3613 millió értékű ház 396 milliós jöve^ delme után 138 millió adót, a 3600. millió értékű társulati vagyon 298 milliós jövedelme után összesen 53 millió' társulati adót fizet, ifáűjj, — Elmök csenget) Be kell fejeznem. Csak arra vagyok bátor utalni egész röviden, hogy adatok nem állhatnak rendelkezésünkre, nem tudjuk megállapítani azt, mennyi a z ország évi termelésének értéke és,..
