Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-346

Az országgyűlés képviselőházának 346. gazdasági helyzetben, azonos jelenségek mutatkoznak, tehát bizonyos törvényszerűség van benne. Természetesem a két helyzet között vannak azért különbségek is. Hiszen az akkori helyzetben, az első világháború idején, nagy különbség mutatkozott az, áltailiámos pénzügyi politika terén a maival szemben pszichológiai tekintetbeni. Abban: az időben a pénzérték iránti bizalom), azt lehet mondani, szinte megingathatatlan, volít. Méltóztassanak csak árrá az időre gondolni, amikor az emberek a háborúnak még későbbi éveiben is házakat adtaik el, (Meskó Zoltán: így van, ahoigv mondja! Sajnos!) földbirtokokat adtak el, áruikat értékesítették — egy kis spekulációs réteg kivételével — azért, hogy hadikölcsönbe fektessék. (Meskq Zoltán: Hadikölesönt jegyeztünk, úgy van!) Akkor volt bizalom a pénz értéke iránt. A helyzet mia e tekintetben, amint tudjuk, nem azonos az első világháborús helyzetté!, enyhén kifejezve. * Ezekben a kérdésekbein iparkodom kifejezéseimet kissé túlenyhén is megválogatni, mert nem, akarok fontos pénzügyi érdekeknek ártani, de azt látjuk, hogy ma megfordítva, az ingótőke házakba, ingatlanokba menekül és isnnen van <diz ingatlanipacon ae a mérhetetlleni áremelkedés, amelynek tarnni vagyunk. Azi egész voinalon tapasztaljuk az áruvisszatartást, az emberek nem akarják áruikat értékesíteni, részben, azért, mert további áremelkedést várnak. Úgyhogy ,

a kérdés pszichológiai része egészen más, mint az első világháború idején, volt. T. Ház! Mélltóztassanaik megnézni' a háború finanszírozásának akkori lehetőségeit, szemben a mostaniakkal. Az első világháború költsége Teleszky szerint 1914 augusztusától 1918 október 31-ig, tehát szorosan a háborút értve a forradalmiak nélkül, 32-7 milliárd volt és ebből a 32-7 milliárdból! 18 milliárd, vagyis 56 százalék hadikölcsömök útján; nyert fedezettet, a másik 44 százalék. 14 millió pengő fedeztetett csalk függő kölcsönök útján. T. Ház! Ezzel szemben mi a helyzet mai Hogy az arányokban helyes képet kapjunk, fel kell még említenem azt is, hogy aranykoronabázisom, számítva, az 1914/18. évi háborúnak költségei egy-egy évben Teleszky számításai szerint átlagban 4200 millió aranykoronát^tettek ki, tehát pénzben kifejezve, a mainál jóval magasabb összeget. Még ha figyelmbe veszem az akkori magary Magyarországot és teljesítőképességét is, akkor is azt látjuk, hogy az első^ világháborúban az igénybevétel a mai mértéket lóval meghaladta, ami természetes is. hiszen akkior az egész ország à háború első napjától kezdve százszázalékos mozgósításiban állott (Űpy van! a szelsöba

7 adudon.) és annak fedezetéről kellett gondoskodni. Antmak ellenére, hogy azt látom, hogy a mai háborús terhek az említetteknél jelentékenyen kisebbek, mégis azt tapasztaljuk, hogy államkölcsön einkben igen csekély részi az, amielyet hosszúlejáratú , kölicsöniniel tudunk fedezni; ezzel sztemben túlnyomó részében csak függő adósságok formája bain van mód ma államkölcsönök felvételére. T. Ház! A pénzügyminiszter úr az államadósságok összegét elmúlt évi költségvetési beszédében 4869 millió pengőben jelölte meg, ebben az évben pedig azt említette? hogy ez az adósság a mai időkig 6500 millióra emelkedett, vagyis az emelkedés több mint 1600 millió. ESÍ aa 1600 milliós ^ szám nemcsak mint államadóssági emelkedés érdekes, hanem azért is, mert hiszen az államadósságoknak ebből az emelkedéséből töfebé-kevésbbé következtethetünk ülése 1943 november 29-én, hétfőn, 319 háborús kiadásaink mértékére. Hogy a folyó évben ez az összeg hogyan emelkedik és mekkora lesz, ahhoz a múltnak ezek mellett az adatai mellett még figyelembe k^ll vennünk az áraknak azt az emelkedését, amelynek az utóbbi időben tanúi voltunk, de figyelembe"kell vennünk azt is, hogy általános kívánság) az ország közvéleményének általános kívánsága, hogy hadfelszerélésünket a lehető legteljesebb mértékben emeljük és ezen a téren minden pénzkímélet félretolásával is mindent kövessünk el, hogy hadseregünk ütőképességét fokozzuk. Ezeken . a mérlegeléseken keresztül méltóz-. tátik körülbelül látni, hogy mennyi az az öszszeg, amelynek a fedezetéről a pénzügyminiszter úrnak a mai rendkívüli viszonyok mellett gondoskodnia kell. Mennyi áll erre rendelkezésre? Amint látjuk, az állami r költségvetés bevételei nagyjában fedezik az állami adminisztráció kiadásait. Némi deficit mutatkozik, nagyjában azonban fedezi. Rendelkezésre állanak az új adótörvények, a pénzügyminiszter úr bejelentette az új adótörvényeket, az egyszeri hadkötelezettségi adót, a rendkívüli hadiadót, amelyek ezidőtájt már a felsőház előtt állanak tárgyalásra előkészítve, (vitéz Imrédy Béla: Már régen ki lenne hirdetve, ha... — Zaj.) Ezenkívül bejelentette a beruházási hozzájárulás helyébe lépő új törvényjavaslatok beterjesztését és bejelentette a konjunkturális adóról szóló

v törvényjavaslatot, (Tncze Antal: A zsidó adóról már nem is beszélnek!) Éppen erre akarok pár szóval utalni. Miből született a konjunkturális adó gon-, dolata? Egy évvel ezelőtt Kállay miniszterelnök úr beszélt itt a zsidók háborús hozzájárulásáról szóló törvényjavaslatról, az egész parlament és a közvélemény egyöntetű helyeslése mellett. Mi lett a fejlődés során ezekből a bejelentésekből

1

? A miniszterelnök úr 1943 május 29-én a Nemzeti Sportcsarnokban megtartott beszédében már a következő kijelentést tette (olvassa): »Változatlanul szükségesnek tartom a vagyoni kiegyenlítődés és a háború horribilis kiadásaiban való fokozott részvételét azoknak, akik az utóbbi évtizedekben elsősorban vették ki részüket a vagyonszerzésből, a konjunkturális hasznok hajhászásából és kétségtelen, hogy ilyen vagyoni növekedés nagymértékben jelentkezik elsősorban a zsidóságnál.« Kétségtelenül arra gondolt tehát, hogy egy ilyen rendkívüli törvényjavaslattal ezeket a vagyonokat megfogja. Ezt maga a miniszterelnök úr mondotta ez év májusában. De a pénzügyminiszter úr is az Alföldi Bizottság ülésén ' július 28-án még aludált a kérdésnek erre a vonatkozására, amikor azt mondotta (olvassa): »De meg kell terhelni a teherbíró lakosságot, a nagyobb vagyonokat is, elsősorban és különösen azonban azokat, akik az ország nehéz idejében a gazdasási válságon, a háborús időn keresztül vagyonokat tudtak szerezni. Ez természetesen elsősorban a-zsidóságot fogja érinteni.« ^ Mindezek után meg fogjuk látni, hogy a konjunkturális adóról szóló javaslat majd milyen szempontokat fog felmutatni és milyen lesz annak a tartalma. Utaltam arra, hogy a háborús költségek fedezete terén hosszúlejáratú kölcsönök mílyein kis szerepet játszanak, hiszen az utóbbi időben úgyszólván csak az erdélyi nyereménykölcsőin százmillió pengős összege volt hosszúlejáratúnak tekinthető- A pénzügyminiszter úr emlí-