Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-345
282 Az országgyűlés képviselőházának 345. Elnök: Andréka képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Andréka Ödön közbeszól.) Á képviselő urat rendreutasítom! (Államfő * zaj. — Maróthy Károly: A vörösökkel együtt mentjük meg?) Nagy Ferenc képviselő urat is rendreutasítom. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Hanem igenis Magyarország külpolitikai helyzetének jogi és politikai tisztázása és az adott rendkívül súlyos helyzetből kiindulva, Magyarország, édes hazánk megmentése lebeg egyedüli célként- itt következő érvelésünk: és megállapításaink előtt (Faiytonos zaj) Elnök: A jobb- és baloldali képviselő urakat kérem, ne tegyék lehetetlenné a tanácskozást, fékezzék indulataikat, hogy a szónok elmondhassa beszédét. (Lili János: Jobb, ha nem mondja el azt a beszédet!) Lili képviselő urat kérem, ne méltóztasséik tanácsokat adni. (Zaj.) Bajcsy-Zsilinszky Endre: Amikor 1940 november 20-án Magyarország, csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, a mi pártunk ellene szavazott az ezt beeikkelyező törvényjavaslatnak, (Zaj a szetsőbaloldalon.) Teleki Pál akkori miniszterelnök a maga messze távlatokat kereső s ugyanakkor enielkiismerete felé is forduló tekintetét szegezve a kérdezőre, azt mondotta: neki vállalnia kellett ezt a lépést, de ha bekövetkeznék a casus foederis, vagyis ha egy olyan hatalom támadná meg a háromhatalmak val amelyikét, amely ezideig nem vett részt a háborúban: még akkor is újbóli gondos vizsgálat alá vonná, vájjon belépünk 1-© a háborúba, vagy sem? (Maróthy Károly: Mikor mondta el ezt a beszédet?) Azóta sem következett be pártunk nézete szerint (Baky László: Hol mondta? Mikor mondta? — Zaj és ismételt felkiáltások a szé'sőbaiolé Ion: Hol momdta?— Baky László: Egy halott nem tud védekezni. — Elnök csenget.) a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásúink okmányába foglalt casus foederisJogásznemzet voltunk, vagyunk és Isten ^segítségével leszünk is a világ végezetéig. A ? jog, a törvény tisztelete ennek a nemzetnek vérében és idegeiben él. (Áltandó zuj d szésőh^loldcdon.) Árpádnak, a honfoglaló fejedelemnek Sízövetsége volt Arnulf német királlyal, a későbbi császárral. Arnulf életében a magyar hadak nem is támadták 1 Németországot. (Zaj és mozgás a szél'sőb loldalon.) és csak Arnulf halála után, 899-ben indult meg az első magyar támadó hullám Németország ellen. Az adott szó és a szerződés mindig szent volt (Zaj és felkiáltások d szétSŐbaíblddlOTi: Ez az! Az adott szó!) a mi nemzetünk éis vezető áUamférfiai, uralkodói előtt. Az előző kormán v azonban szöges ellentétben Teleki Pál egyedül helyes felfogásával, meg sem várta a casus foederis bekövetkezését, hanem alkotmányellenesen is, létérdekeink és hagyományaink 1 ellenére is, (Nagy zaj 'a seetetőbcümdalon) úgy vitt bele bennünket a háborúba, hogy sem Jugoszláviával- sem Szovjeit-Oroiszországgal, sem az Amerikai Egyesült Államokkal szemben (Zajos ellenmondások a szélsőbalo á\Mom\. — vitéz Jaross Andor: Alkotmányellenesen? — Baky László: Jugoszláviával szemben? A bácskai bevonulás fáj neki! — Rajnîss Ferenc közbeszól. — Gos'ztonyi SánidJOr: Alkotmányellenes: a bácskai bevonulás? — Nagy # j at szélsőba J ®MaVon. — Elnök csenget.) nem hivatkozhatott hadbalépéseink (Eiwök csenget.) bejelentése alkalmával s'zerződféses kötelezettségre. (AWandó zaj, ülése 1943 november 26-án, péntekén. mozgás és ellenmowdasoM a\ étféhőbalélécéíon és jobbfelől) Elnök: Kérem a szónokot, szíveskedrjék várni. Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar nemzet a maga fölényes politikai szellemében általában mindig irtózott a világnézeti háborútól. Elnök: "Kérem a szónokot szíveskedjék türelemmel lenni és várni. T. Ház! Fontos kérdéseket tárgyalunk. A külügyi tárca manapság valóban egyik legfontosabb tárca. (Ügy van! Úgy vaml jobb éa ben felől.) Ilyen körülmények között, ahogyan a tanácskozás most folyik, lehetetlen az elnöknek figyelemmel kísérnie a szónokot, különösen ha a szónok ilyen gyorsan és házszabályéi lenesen olvassa a beszédét. (FelJdáltások jobbffilől: Ügy vai! Olvassa! — Ilovszky János: Ne olvassál — Rassiay Károly: Mindenki olvas! — Zaj.) Csendet kérek, ne méltóztassanak az elnöki kijelentéseket zavarni. (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben mara'dni! Zsilinszky képviselő urat pedig kérem, miutáni nem értettem jól, hogy mit mondott, szíveskedjék megismételni, mit iméltóztatott az orosz 'beavatkozással kapcsolatiban mondlamji. (Baky László: Meg Jugoszláviával!— Zaj. a* szewsőbaktödaíow. — Mnftkl csenget.) BaJcsy-Zsilinisizky, Endre: Azt mondtam, hogy nem következett be a casus foederis. (F'elhiálVások a ,szélsőbalőldalon: Ol J va\s>su fel!) Enök: A képviselő úr az »alkotmányellenes« kifejezést használta. Méltóztassék ezt megmagyarázni. Ezt a kifejezést használta a képviselő úr, hogy »alkotmányellenes?« , Bajcsy-Zsilinsz y Endre; Azt mondtam. (Zaj a szélsőbalo dalon.) ELn'ök: Mit mondott a képviselő úri Bajcsy-Zsilinszky Endre: Azt mondtam, hogy alkotmányellenesen következett be a háború, (Kölcsey István: Ez nem áll!) mert valóban az 1920:1. te. alapján meg kellett volna kérdezni a törvényhozást. (Nagy zaj és ellen mondások u sziélsâbSo]dalon.) Elnök: Mivel emlékezetem szerint a képviselő' úr nem ezt mondta, a gyorsírói jegyzetekből meg fogom állapítani, hogy a képviselő úr mit mondott. (Helyeslés és zaj.) Bajcsy-Zsilinsz iy Endre: T. Ház! A magyar nemzet a maga fölényes politikai szenemében általában mindig irtózott a világnézeti háborútól. S bár Szent István nyitotta meg először a szabad szárazföldi utat Magyarországon keresztül a Szentföldre a zarándokoknak, ez a nemzet nagyon kevéssé volt hajlamos a keresztes -háborúkban való részvételre, ahogyan azt ifjú Andrássy Gyula is élesen fogalmazott mondatokban megállapítja. Azóta is semmi sem állott távolabb a nagy magyar államférfiakitól és a magyar politikai szellemtől, mint 'az, hogy világnézeti vitákba bonyolítsák nemzetünket,^ melynek évszázadról évszázadra a puszta önvédelem maradt egyeiilen létfentartási eszköze. (Maróthy Károly: Es most mit csinálunk?) Míg a német-római birodalom a harmincéves háború alatt, a XVII. század első felében katolikusok és protestánsok vallási és világnézeti őrjöngésébe merült, Erdélyben miajdnem egy évszázadidal előbb János Zsigmond választott magyar király, valójában első erdélyi fejedelmünk alatt 1557-ben és még egyetemesebben 15684t>an kimondotta a tardai országgyűlés törvényben elsőnek
