Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Ï8 Az országgyűlés képviselőházának 341. nos, nem teszi telhetővé hogy az iparügyi tárca költségvetéséhez tartozó sokféle kérdéshez hozzá tudjak szólni. Ezért tekintettel arra, hogy magam is munkás vagyok és pártom az ipari kérdésiekben a munkásság helyzetének javítására helyezi a legnagyobb súlyt, ez alkalommal csak munkáskérdésekkiel kívánok foglalkozni. A magyar mumkáskérdéselk állandóan, napirenden vannak. A szociális jogok biztosításának hangoztatása divatossá vá

1+ a m^srvar +á — sadaloimjban. Pártom

1

, és az erdléilyi magyarság vezetői nem tekintik szólamnak a maigyar munkásság szociális jogainak 'biztosítását, hanem koimoly és kitartó munkával arra törekednek, hogy olyan jogszabályokat alkosson ai törvényhozás, amelyek messzemenően védik a munkásság gazdasági és szociális érdekeit, mert ezzel nemcsak ' egy társadalmi réteg megerősödését kívánjuk szolgálni, hanem az egészi magyarságét is

1 (Úgy van! Ügy van! a középen.) A munkásság szociális jogainak rendezése ma már a kor követelményleként lép fel és a rendezés mielőbbi megvalósítását sürgeti. Az erdélyi magyar munkásság a megszállás nehéz éveiben még akikor is megőrizte magyairságát. amikor az idegen uralom idegen munkás vezetőkkel igyekezett őt nemzeti önérzetétől megfosztani. A felszabadulás után pedig a magyar munkásság sietett az Erdélyben nemzeti alapra álló munkásszervezetekhez csatlakozni. Ezzel szemben a visszatért magyar munkásság csak azt kéri a magyar államtól, hogy őt a magyar társadalom tagjának tekintse és ennek megfelelő szociális jogokról gondoskodjék a maga és családja részérev Az itt felsorolandó panaszok és kéréseik országos problémákat vetnek feli, melyek az erdélyi magyar munkásságot élrintik, az agéisz, ország miunkásiságának felkarolása érdekében. (Ügy van! Ügy van! bdfelől) Első helyen szabad legyen megemlítenem az 1884:XVII. te. 92. §-át» &i szolgálati viszony megszüntetéséről. Ez módot nyújt arra, hogy a munkaadó olyan, nyári munkarendet alkosson, amely szerint egyoldalúan minden indokolás nélkül elbocsáthatja a munkást. Ezzel szemben az Erdély területén érvéínyben lévő törvény általánosan köteleződé tette az írásbeli és minden esetben indokolt felmondást. Köztudomású, hogy ta miunkásember legnagyobb problémája létének állandó bizonytalansága, aanit fokoz az se körülmény» hogy a munkás csiak munkaadója kényétől függ. Szükségesnek tartom tehát az elavult 1884 :X VII. te. módosítását olyképpen, hogy az egész ország terüler tén tétessék kötelezővé az írásbeli, indokolt felmondás azzal a kikötéssel, hogy indokolatlan felmondás esetén a munkavállaló kártalanítást követelhessen és a, magántisztviselők igényjogosultságához hasonlóaní a mérték megállapításánál a bíróság vegye figyelembe a munkás által végzett munka természetét, a munkás szol; gálati időtartamát, életkorát, nyugdíjra való igényjogosultságát és általában minden olyan körülményt, amely, az igényjogoisultság megállapítására állapul szolgálhat. ülése 1943. nooember Ê2~én, hétfőn A munlkás másik sérelme a végkielégítés nélkül való elbocsátás. A magyar munkajog a munkás számára; köteleteően fizetendő végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz,. Ezzel szemibeni a visszacsatolás előtt érvényben volt törvények módot adtak arra, hogy a munkásság kollektív szerződéssel biztosítsa, a maga számiára ai végkielégítést. Erdélyben a ma is érvényben! lévő kollektív szerződések Jbiztosítijiáki a munkavállalók részére a végkielégítést." Ötévi szolgálat után, akár betegségből! kifolyólag történt a távozás, akár a gyár szü-niteiti meg* a munkaviszonyt, a végkielégítés összege az alkalmazott legutóbbi 12 havi keresetének 10 százalékával egyenlő és minden további évben két százalékkal emelkedik, úgyhogy 25 évi folytonos szolgálat után az alkalmazott legutóbbi 12 havi keresetének 50 százalékával egyenlő. Erdélyben a nagyoibb üzemben az előhb^említetthez hasonló, vagy még kedvezőbb végkielégítést tudtak maguknak a munkások a, 'kollektív szerződéseken kersztül biztosítani. Szükség vam egy olyiatni 'törvény megalkotására, amely a kollektiv szerződés alapfeltételeit mégha tár ózza. Ezzel tehetjük a .legjobb szolgálatot a társadalmi béke fenntartására). Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék beszédét állandóan olvasni. Venczel Affitaû: Annaki elleiné'r©, ihoigy a kollektív szerződj mindenütt jól bevált ratézínéínynielk bizonyult. nálunk, eddig . sajnos, semmi névenl nevezendő

1 kezdeményezés nem történt, hogy olyan törvény jöjjön létre', amely alapul szolgálna a kollektív szerződte megkötésére. Tekintettel arra, hogy rendkívül fointos intézményről van szó, feltétlenül szükséges megfelelő törvény meghozása. Jó információim szerint az igazságügyminisztériumbainí már egy évvel ezelőtt ellkfezürt a kollektív szerződésekre vonatkozó éls ezeket szablályozó törvényjaivaistat. Nagyon kérném az iparügyi miniszter urat, hogy ezt 'miinél) hamarább életbe "méltóztassék léptetni. À kollektív szerződés megkötésének előfeltétele az, hogy a 'tárgyaló felek, a munkaadó és a munalkvállaló mindéin, egyoldalúság: nélkül, egyenlő jogú és egyenlő erejű tárgysllóifélként álljanak egymással szemben. Az ilyen tárgyalás folyamán mindkét féli feltárhatja szakmai * és gazdaságii nehézségeit és közös, egymásra kötelezői megegyezés alapján mindi az iparfejlődés, mind a munkástok szociális jogai biztosíthatók. Remdkiívüíl fontos az elhunyt családfenntartó ímunikavállalóki hátra maradottjai szennára, kötelező végkielégítés biztosítása. Sajno3, nálunk teljesen rendezetl'einí ez a kérdés, pedig a család védelmi szempontból is^ döntő fontossági!. Szükségesnek taírtom egy olyan törvény megalkotását, amely az elhányí: munkavállaló kiskoiríú hátramlar adottjai részére végkielégítíést helyettesítő segélyt vezet be. Ezt a munkaadó az, elhunyt családfenntartó munkavállaló árván maradt kiskorúja részéire fizetné ki. ösiszege egyévi szolgálat után egyhavi fizetés, kétévi szolgálat után kéthavi fizetés, háromévi sziolgiálat után padig háromhavi fizetési lenne. Háromévi szolgálaí utáni a fizetésnél}? megfelelő segélyt, illetőleg végkielégítést kapnának az elhunyt alkaimazotfc hozzátartozói. Ma csak az Oti, által folyó sí-