Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

260 Az országgyűlés képviselőházának 344. lessé«' folytán kereskedelmi forgalomba kerülnek olyan árumennyiségek is, amelyeik azelőtt a megközelítés nehézségei vagy az árumennyiség kicsiny voltai miatt kereskedelmi forgalomba vagy egyáltalán! nemi, vagy,' csak alacs on y abb áron kerülhettek. Ez feszi szükségessé azt is, hogy a legtöbb árunál egységesen megállapított fogyasztói árak. mellett igen eltérő, nagy különbségekeit mutató szállítási költségek az áruforgalmi központokon keresztül kiegyenlíttessenek- A térben és időben, egységes fogyasztói árak érdekélben ugyanezeklen a központokon keresztül történik az áruk tárolásával, beszáradásávali, kamatveszteségével kapcsolatos, évközben szükségessé váló idényszerű árváltozások kiegyenlítése is. A mezőgazdasági árak és a imiuhkábérek felemelése következtéiben elkerülhetetlenné vált az 1939 (augusztus 26-áva! rögzítettl, de azt kovetőleg sotroKatios szakmai és egyéni ármegállapításokkal (módosított ipari árak általános rendezése. Mindenekelőtt meg kellett határoznunk azokat a kihatásokat, amelyek ajzi időközben tett gazdaságpolitikai intézkedéseik során az áralakulásban! szükségszerűéin érvényesülnek s a, fennálló árszabályozási rendszerekrei figyelemmel meg (kellett állapi tanunk azi áj árak kialakításának módiját is. Az új ipari árak kialakítását célzó intézkedések sorát a folyó évi július hó 1-én kiadott az a rendeletem nyitotta meg, amely egyrészről részletesen felsorolta azokat a költségtényezőket, amelyekben (beállott emelkedéseket az új árafc kialakításánál figyelembe kell venni, másrészről pedig megszabta a költségemelkedések; áthárításainak, módját. Az új ipari árszint kialakításának is leglényegesebb tényezőjét a munkabéremelkedés volt. Amint ismeretei, a folyó évi munkabér^ rendezést megelőzően a kormány háronnízben szabályozta az ipar által fizethető bérpótlékot. A munkabérek felsői határa azonban nem volt rögzítve. A bérrögzítés hiányában] nemcsak, az úgynevezett alapbérek állandó emelkedése volt tapasztalható, aminek következtében természetesen a bérpótlékok is emelkedtek'

vr

hanem a béremelkedés mértéke i® egészen különb öiző volt a különböző szakmákban és a különböző muukáskategóriiáikíban,. A bérek általánosi rendezése előtt tehát gondoskodni kellett arról, hogy a szakmánkint és munfkáskategóriánkint eltérő bérek kiegyenlittessenek. Ez történt meg az úgynevezett bernivellálás során, atmely alkalommal nemcsak iái tanulatlan anunkáskategóriák részére fizetendő legkisebb óralbérek, állapíttattad meg újból, hanem a szakmuinkások alapbérei . is módosíttattak. A béraivellálás során kiegyenlített alapbéreket rögzítette azután két kormányrendelet. E rendezés során az 1943 június 30-án fizetett ibérek 30%-os bérpótlék számításbavételével alapbérekre és bérpótlékokra bontattak fel, és az így kiszámított alapbér után llaeil fizetői az újonnan megállapított bérpótlékokat. A legutolsó ipari árrendezés során általában az 1940 október havi bérek

1 ési bérpótlékiak, valamint ezeknek! 30%-os bérpótléka: voltaki figyelembe véve. Az új áremelkedésnél tehát nemcsak az újabb bérpótlék okát kellett számításba venni, hanem mint költségemelkedést figyelembe kellett venuíi az alapbéreidnek átlagban 30—40%-™ becsülhető emelkedését is. Sziám ölni kellett továbbá az ipari árak kialakításánál a vasúti fuvardíjak emelkedésével, a munkabérekkel kapcsolatos járulékok -r munlkásbiiztösítási járulék, .nyugbórpóttékok, stb. — emelkedésével, ülése 1943. november 25-én, csütörtökön, a mezőgazdasági terményeknek, mint nyersanyagoktnak és egyes külföldi nyersanyagoknaiki 'drágulásával, az egyes közvetett adók emeléiséyel. Eésizletesen, megállapítóttatm tehát azokat a. költségemelkedéseket, amelyek az új árak megállapításánál figyelembe vehetőki voltak. Nem voltak figyelembe vehetők például a hatósági rendelkezésekben előírt mértékem felül történt alapbéremelések és bérpótlékok, iá bombakárokkal kapcsolatosan a vonatkozó kormányrendedet alapján fizetett járulékok, a vállalat kamatterheinek emelkedése és más hasonlók. Ugyancvalk nem voltak figyelembe vehetőik azok ,a hiányok sem, amelyek) az egyes vállalatok felár elszámolásaiban az addág^ változatlanul tartott ipari felárak következtében jelentkeztek. Már moist- alz előbbiekben említett költségemelkedések az egyes szakmákra, illetőleg árukim való áthárítását illetőién különböző eljárások alkalmazását tettem kötelezővé. A legfontosabb ipari alapanyagok, mint a belföldi szén és a belföldi vashengerművek gyártmányai, a villamos energia, úgyszintén a legfontosabb textiláruk árát az, áinhatóság hivatalból állapította meg. Ezeknél, tehát fix ármegállapítás történt. Azoknál az áruknál, amelyeiknek

1 ára fid áinakkal szabályoztatott, az érdekképviseletek vagy vállalatok voltak kötelesek a szüksége* számításokat elvégezni, és az általuk beterjesztett számítások alapján az árhatóság megállapította a felszám.tható arák legmagasabb mértékét. Ennél az árszabályozásnál tehát àz árengedélyezés rendszeire érvényesült. Az ipari árak emelkedése a rögzítéskori állapothoz képest szintén eltérő képet mutat. Általánosságban azoknál az iparoknál, amelyek nagyobb részben belföldi nyersanyagokat dolgoznak fel, az áremelkedés ott mutat ero seibb kiugrást, ahol munkaintenzív iparról van szó. Azoknál az iparoknál, amelyeik nagyiészben külföldi származású nyelr'anyagokat, műanyagokat vagy pótanyagokat dolgoznaK fel, ez a körülmény ugyan csak lényegesen befolyásolta az áremelkedés mértékét. Az új árak megállapításával: az áristabilitás gondolatának megvalósítását kívántam biztosítani. Minthogy pedig az, ármegállapítások ai költségelv érvényesítésével történtek. legjobb mteggyŐzŐdéseui szerint a eélortiat el is érhetem. Szilárd elhatároizásioni tehát, hogy a mélyreható intézkedésekkel kialakított árszint nyugalmát minden körülményék között biztosítom. (Helyeslés-.) Ez a nyugalom nemcsak a termelés és forgalom rendjének eleu gedhetetlen előfeltétele, hanem előfeltétele a szociális békének! is. Ezen túlmenően ez az árnyugalom előfeltétele annak is, hogy az árhatóság vissziatérbeisisen eredeti munkafelaida, tánoz, az árkialakítás tényezőinek vizsgálatához, azok kialakulásának befolyásolásához, és a kialakított árak betartásának ellenőrzéséhez. A háború kitörése óta a termelési költségekben előállott soroizatos eltolódások miatt szüksé gessó vált és évenként több tízezerre rúgó ár szabályozás előkészítése ugyanis az árhatóság eredeti feladaitköréuiek ellátását csaknem le hetetleniné tette. Természetes, — ós itt különö sien utalok Briauneeker képviselő úr felszólalá sara T- hogy kizárólag árpolitikai eszközökkel az árnyugialinat biztosítani nem lehelfc. Ez csak