Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
i Az országgyűlés képviselőházának S44. aék. Ekkor volna megvalósítva az egyenlő teherviselés. De, mert érzem, bogy dacára, az időközben történt intézkieidésieknek, a isizar 1 vasmarba rekvirálás kérdése még mindig nincs megnyugtató módon! megoldva (Ügy van! Xlgw van 1 !), éppen ezért egyik, legfontosabb kötél ősségemnek tartom, hogy a húsellátás — ebbe aziután! belekapcsolódik nemcsak a szarvasmarha, hanem a sertéshús, a juhhús, a birkahús, a szárnyashú« is — szóval az egész húsellátás kérdését a rendszer keretéibeni biztosítsiuk (Helyestés.) és ezáltal a rekvirálások isizüikségeéségét megszüntessükA háborús gazdasági intézkedéseik! szövővé nyes volta, .ellenérté igyekszem a gazdasági auto nomiát minél .lobban! kifejleszteni és felhass nálnii. Ezt aí célt kívántatni szolgálni a helyi közellátási bizottságok szervezésével m. Kétségtslen laizioirnban, hogy az egész terméaiyibeiszolgáita-tási rendszernek és az egész közéllátásnaki alapja a termelés. Ha tehát ia terménybeszolgál taiási rendszernél és a köizlelllátáisnáli eredményeket kívánunk elérni, elsősorban és mindenekfelett a termelés lehetőségét kell fenn tar tanuinik és biztosi tanunk mindem háborús nehézség ellenére. Erre célzott a pénaügyminiisizter úr, amikor pénzügyi expozéjáJbain erről nyilatkozott. Nem tudom sziószerint idézni az általa mondottakat (Reméniyi-SchneUer Lajos pénzügyminiszter: Én sem!), de az értelme az volt, hegy a neon legelsŐrendű katonai igényeiknek háttérbe kell szorulni ok a legelsorendû termelési Szükségletekkel szembeni (Ugy vam! r Ügy van! — Helyeslés á jobboldalon és m középem-), taiert azok mindenben egyenértékűek a honvédelmi szükségletekkel. Tovább folytatjuk munkánkat a közellátási igazgatás szervezése terén;. Tervem az, hogy a közellátási hivatalok és hatóságofk részére egyszerű, áttekinthető, egységes ügykezelést és ügymenetet dolgozzunk M, amely lehetővé teszi az ügyeknek gyors^ határozott, mindern haitáistklöri 1 ütközésektől, miemtes e'Mntézését. A terménybeszolgáltatási rendszerről beszélve sízóvá kell tennem azt az érthetetlen, de mindinkább terjedő felfogást, mintha a be«zolgáltatási kötelesség teljesítése utáni fennmaradó termény mennyiséggel ,ai gazda minden kortátnélíküli szabadsággal rendeílkezneitinék. A beszolgáiltatá'si 1 kötelesség teljesítésébe beszámítható áruk forgalmát szabályozó rendeletek pontosan meghatározzák a terményfeleslegek felhasználásának lehetőségeit, amiellyek alapja a gazdasági és háztartási szükségletek fedezése és a gazdaságok) egymásközti forgalma a termelés biztosítása és fejlesztésié céljából. Ez a lehetőség azonban* természetesen sohasem terjedhet odáig. — és' az ezzel ellenkező felfogással a legélesebben és a leghatározottabbaiui kell szembeszállnom — hogv e> terményfeleslegek a zugforgal'om' táplálására szolgálhíaisisamiatkL (HeXye&Us üobbfMt) Kivétel nélkül minden felszólaló foglalkozott az iparcikkeikkel való ellátás kérdéseivel. Erre a témakörre áttérve, külön-külön kell szólnom ai textil-, a lábbeli- és 3 szappanellátás kérdéseiről, fHal'l $MJâT HalUuk! ) ~ A f textiláru termelés irányításánál az a vezető szempont, hogy a polgári szükséglet rendelkezésére álló nyers anyagokat a széles néprétegek igényeinek kielégítésére szolgáló ruházati eik|kek előállítására szabad és kell felhasználni. E cell érdekében az iparügyi miniszter úrral egyetértésben meghátároiztuk a polgári szükségletek kielégítésére előállítható KÉPVISELŐHÁZI NAPL£ XVIII, ülése 194S. november 25-én, csütörtökön. 257 textiláruk körét.és a gyártásra vonatkozó minőségi feltételeket. A. textiláruk forgalmának szabályozásai az elmúlt évben nagy lépéssel haladt előre és a tett intézkedéseik a forgalom egész területét felölelik. Az új elosztási rendszer szerint a gyárak által a polgári fogyasztás; céljaira ter" meiernde és forgalomba hozható árumennyiséget a textilközpont útján állapítom meg és a központ intézkedik abban az irányban is, hogy ar/j előállított árukat a gyáraknak hova, és milyen mennyiségben kell továbbadniuk. A kiszolgáltatási arány áruellátási ponitegységek hew van meghatározva. Itt is ki&ért — mint minden irányban — a pontrendszer, amelyet több képviselő úr süjrgetett felszólalásában, hogy tudniillik; a z iparr ellátás fedezetét is éppúgy pontrendszer alapján kell biztosítani, mint a mezőgazdasági terményeket. Nehogy a, gazdaságilag indokolhatatlani mértékben felduzzasztott téxtillo agykereskedői létlszáimi csökkentése érdlekébeni esetenként tett intézkedéseket újabb tiextilnagyke resk'edői kijelölések ellensúlyozhassák, saját kezemet megkötve, jogszabályi által intézkedtem aziránt, hogy újabb textilnagykereskiedői kijelölések me legyenek enigedélyezhettők. (Helyes lés. — Müller Antal; így is sok vani!) De ebben az évben is valami 150-nel csökkent a számúkA forgalom rendjének biztosítása céljából a textilnagykereskedőket szakmai csoportokba osztottam, be., s minden nagykereskedőt az árubeszerzés szempontjából ia megfelelő előállító vállalathoz utaltam. A nagykereskedői eladási tevékenység megrendszabályozása érdekében továbbá intézlkiedtem aziránt, hogy a nagykereskedők működésüket csak területileg meghiaitáror zott körzeteken bélül folytathatják; ezeken, felül a textilárunagykereskedőknek ,részletesen el ikiell számollniiOk mind árubeszerzéseikről, mind eladásaikról. A gyári és nagykereskedői forgalom megszervezése után történtek meg az intézkedések - a textiláru-kiskereskedelem szabályozására. A réndelkeizésre álló árumennyiséghez viszonyítva ta textilárukiskereskedők létszáma is rendkívül nagy. Mindenekelőtt 1 intézkedtem tehát; aziránt, hogy a textilkiskereskedeliem további elburjánzása megakadályoztassék. A textilárukiskeres- .kedőknek az áruellátás szempont jából f való osztályozását és az egyes nagykereskedőkhöz beosztását a kiskereskedelmi és ipari szakmák mellett szervezett s hivataliban irányítása mellett működő körzeti textilbizottságokra bíztam. A bevásárlás elÜenőrizése céljából a kiskereskedők részére bevásárlási könyveiket rendszeresítettem. A textilárukiskereskedők létszámának csökkentése és eladási forgalomnak szabályozása azonban már csaki e kereskedők nagy létszámára tekintettel is további intézkedéseket kíván, Intézkedtem a külföldről^ behozott textiláruk forgalmának szabályozása iránt. Az áru beérkezéséről a textilközponi már közvetlenül a vámeljárás után a vámihivatalttó'II értesítést kap. Ettől fügetlenül az importőr is köteles, azonnal bejelenteni az áru megérkezését, valamint az áru forgalombahozatalánák, illetőlegi felhasználásának tervezett módját. E bejelentés tudomásulvétele éuott az árut forgalomba hozni vagy feldolgozni tilos. A polgári fogyasztás rendelkezésére álló textiláruk szűkös voltára tekintettel intézkednem kellett az egyes fogyasztók, álltial beszer?z35
