Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

Az országgyűlés képviselőházának 344. kiültetni, amelyinek kifizetését a fejeskáposzta. nyers vagy /feudolgoiaoitt állapotban történő értékesítésére a hatóság által megállapított! ár — - a kereskedő vagy ipari üzem tényleges költségének és méltányos hasianának levonása mellett — lehetővé tesz.« (Zaj és felkiáltások a szélsőbaioldalon: Ki érti meg? — Derültség.) Leveszem a ka^apoimat az előtt, aki ezt megérti, .mert ha leegyszerűsítem a mondatot, elhagyom a me-1iékmondatot, akkor az marad meg, hogy a hatósági ár az, amát a hatósági ár lehetővé tesz. ("Derültség à szêlsobafoldw'on.) Zárójelben metgv jegyzieim, azt, hogy azért nincs se füle, se farka, mert a, mondatból két szó kimaradt: »a termelői ár és a nagybani ár, vagy a viszonteladói ár« szavak. Ha ez henme volna, akkor értelmes volna- • Néhány nappal e. rendelet után megjelenik — nem a. Budapesti Közlönyben, ott csak ez az értelmetlen rendelet volt benne — az újságban, hogy a helyi hatóságokhoz intézett rendelettel a miniszter úr megállapította, hogy Budapestem a káposzta ara 34 pengő. (Nagy László: El is tűnt!) Nem értemi. hogy mi a célja a,zí ilyen post festa ármaximálásnak, amikor a fŐsizeaon alatt szabadon hagyták a káposzta árát. Amikor pedig a> gazdák legnagyobb része már eladta, akkor jönnek ki egy ármegállapítással. T. Ház! Számtalan példát tudnék felsorolni az ilye ír rendeleteknek. Állandóan kérjük, hogy ne méltóztassék a rendeleteket! úgy szövegezni, hogy minidig a régi rendeletek tömkelegét jkelljen kikeresni. Köviden megemlítek egy példát. Volt egy remdeliet, amely azt akarta mondani, hogy a-sertésekre vonatkozó búzapontogységek nemcsak fiatal sertésekre vonatkoznak, mint ez áiz alanréndefetben volt, hanem bármely korú »értésekre. , Ûgy~e, egészen értelmes ez, amit mondtam, ezt mindenki megérti. Ezzel szemhen, a. rendelet ezt így mondja (olvassa): »A hízott élősertés korára tekintet nélkül kell a 100.800/ 1943. K. M. számú rendelet II. mellékletének . b) pontjában (Derültség.) és a III. pont mellékletének) i) pontijában meghatározott búzaegységszám'mal a zsírra, illetőleg a szabadvá'iasztásű terményekre vonatkioizó hőszolgáltatási kötelezíetteég teljesítésébe beszámítani.« Pedig a cél az voilna. hogy mindenki megértse a rendeleteket első hallásra. (Za.j

t és deriiîtség a szelsőbalolda\>n. — Az igagságüayminisz'ériíim &si-> nâlfa! Viador-stílus!) Eátérve a hibák forrásának negyedik csoportjára, rá kell mutatnom arra a furcsa dologra, hogy amiikor megjelenik eigy rendelet a. Budanesti. Közlönyiben. ugyanakikor azt intern rendeleteikkel, leiratokkal megváltoztatják, a nyilvánosan (közzétett előnyös iutézkediéiseket úgyszólván titokban anulláliák. Már rámutattam a szarvasmarha, igénybevétellel erre is. Vmn; azonban egy másik' példa, m Megjelenik egy rendelet a sziénaigénybeyétel tárgyában, amely azt mondja, hogy ha valakinek nem termett elegendő réti szénája, az e helyett másfélszer annyi takairmányszalmát vagy kétszer annvi alomszalmát is leadhat. Amikor erre a rendeletre hivatkozva a termelő beviszi a szalmát; akkor azt mondják neki, hogy ezt nem fogadják

1 el, erré nincs semmi joga, mert itt van az intern renie!elet, hogv jßzen a vidékem ezt nem szabad elfogadni. Ezeket a dolgo^ kat védtelenül igazságtalatnnak érzi éi gazda, mint ahogyan igazságtalannak ere-zte a falusi lakosság azt is, hogy hóriíapokoni keresztül nem yo'lt szabad bizonyos lélekszámon aluli községekben szarvasmarhát vágni. Amikor rekvirálülése 194Q. november 25-én, csütörtökön. 219 ták a marhát, a'kkor pont az, aki tenyésztá őket, nem kap belőle. Vagy a minisizter úr, is valószínűleg nagyon jól tudja, hogy csak" Budapesten váltanak be szappan jegyet, vidéken nincs szappan s még ahol jegy van is, ott sincs szappan^. (Ügy van! ai széDsâbnlofdaloni} Több íziben szóvátettük a különböző akciók által keletkezett csalódásokat. A mültévi költségvetés tárgyalásakor is f elhoztam itt egypár adatot erre vonatkozólag. A miniszter úr akkor aizt • mondta-, hogy idén máskép leszw Sajnos, majdnem ugyanez történt. A magam községében három uradalom; cselédsége, 125 család s abban 600 lélek számára megérkezett 49 méter inganyag, 4 darafo pulóver, 8'70 méter szövet, 100 méter flanel!, — ez elég nagy tétel — 1 méter vászon és 3'60 méter bekeesszövet. (Zaj en szélsëbc&oéal&n. — Felkiáltásod \a\ szélsőbaloí'dalon: < Hallwüan!)^ Tudom, hogy hiány van a textilanyagbain és ha valiami nincs, azfc nem lehet elosztani De akkor nem szabad ilyesmit beharangozni és teljesíthetetlen reményeket kelteni. Elismerjük azt is, hogy a cselédség munkáishalkkamcsakciója sikerült, de viszont egyáltalán nem kaptak a törpebirtokosok, ,a munkások; és a kisgazdák. (Börcs János: Azok a mostohagyerekek! — Za$ a fsze^snőbaMadUtín'j ß tekintetben a helyzet borzasztó. Lehetetlenség, hogy ezer lakosú községben havi 1 cipőutalványt adnak. Nagyon szép az, hogy a

, miniszter űr azt mondja, legyen divat a lyukas cipő, meg a foltos ruha. Ha azonbani valaki olmegy oda, ahol at divatot csinálják, kimegy \ a pesti korzóra, ott ebből a divatból még semmit sem lát. Eat a divatot csak a falun látni. Ä.Z bőszíti fel a közönséget, hogy sok pénzért mindent lehet kapni. (Ügy van! Ügy van! a szélsűbatoMalfow.) A pénzügyminliszter úr is azt mondta, nem érti, hogy a közönség miért nem elégszik meg a típus- és stamidardáruval, miért akar mindenki angol szövetet. Engedelmet kérek, ez úgy hangzik, mintha a közönség a típus- és standardárut nem akarná venni. De hiszen nimes ilyen áru, nem kapható! Éppen ezt a típus- és standardárut nem lehet megkapni. Ellenben, akármilyen üzletfce megy be valaki, bármely mennyiségben lát ott 100 és 200 pengős ingeket (Ügy van! Ügy van! a széPsőbalodalon.) és végszámra, tesaik eléje a külföldinek nevezett 200 pengős ruhaanyagot. Éppen csak standardáru nincs, amelynek egyedüli gyártását pedig évek óta, kívántuk. (Maróthy Károly: De még facipő sincs, miniszter úr! —Ügy vén! Ügy wm! o szél's&bakiïaalon.) Nagyon csodálkoztam a miniszterelnök úrnak azon a kijelentésén is, hogy a zugforgalom volumenje csak elenyésző a legális forgaloméhoz képest. Ez ma vonatkozhatik talán a kenyér és liszt forgalmára, de köztudomású, hogy minden egyébben, tojásban, húsban, szappanban, ivtajban, cipőben stb. a zugforgalom volumen© messze túlhaladj legális forgalmat. (Ügy van! Ügy van! a szélsnbaloldalon.) Ne tessék azt hinni, hogy bárkinek is öröm az, ha méregdrágán, feketén kell valamit megvennie. De kénytelen megvenni. .A kormány a feketepic ellen küszködik és ugyanakkor köztudomású, hogy az állami ellenőrzés alatt álló vállalatok is a maximális áron felül kötötték bérhizlalási szerződéseket és vették a süldőket. A feketepiac letöréséről beszélünk, ugyanakkor pedig külföldről heszivár30*