Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
202 Az országgyűlés képviselőházának 343, ség szabad 1 gyakorlásának 1 megkerülésére ésr megsérthetőségére. Méltóztassanak nekem meg-f engedni, hogy a legönérzetiesebben megkérjem Laky mélyen t. képviselőtársamat, hogy füg-! gessze fel minden alaptalan inszinuációját és! vegye tudomásul ezt azi álláspontunklat 1 . (Lakyj Dezső: Nem is beszéltem ai képviselő úrról! — Szö^lősi Jenő: Bíró volt! — Egy hang ai s\zé$ső-\ béfodwJom: Okiktiás 1 voU! — Rajniss Ferenc (L ky Dezső felé): Azt az egyetemen csinálja, ne itt! Tttnem. lehet! Ehhez nines< joga! — Zaj.) \ Rajniss képviselőtársam elmondotta a magái konkrét kérdéseit és valóban itt a nyele ennek I 'é problémának. Mégis azt kel] mondanom,! hogy^ a lényege ennek a politikai tengeri-j kígyóvá nőtt ügynek talán mégsem, ez. Az ügy lényegei politikum, csakis éfa kizárólag pofli'ti-' 1 kum és nem embervadászat. Mert ha valaki 'beszélhet emibervadászatról, hát mi beszélhe-j tünk ... (vitéz Imrédy Bé'a>: Mi b eszélhetünk I róla! — Nagy zaj m szëhëbaitiMaiïonï — Zajos> el elmondások jobhfét&l. — Rajniss Ferenc (a jobbo dal félé): Hiába integet, magának iköny-j nyü dolga van! — vitéz Ja^oss Andor: Nem nevetni, nem viccelődni valló dolog ez! Komoly dolog ez! — Z"j. — Elnök csenget ) A kérdés csak az. hogy mekkora erkölcsi kötelező ereié van egy tragikusan meghalt m. kir. miniszter-; elnök Ígéretének és mennyire kötelezi a poli-j tikai ntórtokiat és a boldog örökösöket*? Mielőtt erre a lényegre kieresném a vá-| Jászt, mép-ig kötelességemnek érzem, hogy a' rendelkezéseimre álló rövid idő alatt megkísértsem körvonalait megrajzolni annak a nyugdíia« államtitkárnak, azaz most már # azt mondom, hogy Laky Dezső mélyen t. képviselőtársam volt fél állam titkárának, akiről egyesek mindenáron e^y ártatlanul meghurcolt politikai Bayard-lovag szobrát akarják megmintázni. T- Ház!. Kaicsóh Bálint történiete nem a tmagwr rjarlamenit interpelláeiós na Dióiban kezdődik, hanem abban a. feljelentésben. anieVet ellene Szegeden 1925 március 4-én tett dr Szolnoki Jármy Andorne. a t dr. KáUay Zoltán-féle jngí szeminárium tulajdonosa csalás, hűtlen kezelés és sikkasztás bűntette címén. (Mosaás a széhőbald'd^onO A nyomozást m^gszün^tt«k bizonyítékok hiánya miatt és aizért. mert Kacsóh valószínűsíteni tudta, hogy itt nrmdösszp. egy m^g neim történt végleges elszámolásról van szó, azonban Kacsóh Bálint sob^sern jelengette fel Jármvné + hgimis vád miatt. (Rajniss Ferenc: Elnéző volt!) Másodszor: Kacsóh Bálinit mint m. kir. államtitkár, tehát mint közhivatalnok, sőt. hatóság feje, a névtelen feljelentő szerepét vállalta a Szabó László ellen tett feljelentésben, holott a bűnvádi eljárásról szóló törvény 87. §-a parancsol ólag előírja, hogy az összes hatóságok és hatósági kö®eg~k kötelesek a hivatali hatáskörükben tudomásukra jutott, nem magánindítványra üldözendő bűin cselekmény eket aiz adatok közlésével és a bizonyító tárgyiak átadásával a királyi ügyészségnek feljelenteni. (Nagy László: Ügy van!) Ezzel szemben, Laky Dezső mélyen t. képviselőtársam, volt félállaim titkára nem átallotta a névtelen feljelentő szerepét vállalni. (Laky Dezső: Az időpontot kérem megnézni: 1940 novemberében nem voltam miniszter! — Zaj a swélsőbaloWa&on*. — vitéz Jaross Andor: Nem ez a lényeg!) Most is félállamtitkárként aposztrofálta a képviselő úr maga is, én is ezt teszem. Harmadszor: erről a volt félállamtitkárról ülése 1943. november 24-én.. ízerdón. az Esti Kis Újság című napilap 1941 szeptember 20-án »Kacsóh Bálint államtitkár megvált az állami szolgálattól« felirat alatt feltűnő szedéssel azt a hírt írtai meg, hogy Kacsóht! — most idézem ezt az újságot, nem a mi lapunk — »ismeretes ügyei miatt nemrégiben áfllásvesztésre ítélte a minisafcsrközi fegyelmi bíróság«. Ezt egy napilap megírta. Soha Kacsóh Bálint se'm helyreigazító nyilatkozatot nem küldött be ebhez a laphoz, sem ellene rágalmazás m ; att az eljárást meg nem indíttatta. (Rajniss Ferenc: H oil vannak a fegyelmi inatok? Ez a. nagy kérdés!) Most még csak egy rövid skiccet Kacsóh Bálint erkölcsi portréjához. (Zaj. — vitéz Jaross Andor: Azért nem kell védeni! —Kö cs«y István: Ki védi? — Zaj. — Az elnök cseget.) Az 1894. évi XXXIII. fc. 44. <ha előírja, hogy senki sem használhat más családi és utónevet, mint ami születési 'anyakönyvébe be van jegyezve. Ezzel szemben leteszem a Ház asztalára Kacsóh Bálint születési anyakönyvi kivonatát, amelyben az áll, bogy apja neve Kacsó Bálint postaszolga, anyja neve Varga Mária v a fiú neve Bálint, született ekkor meg ekkor. Az előkelő h-betű ebből az ar yaköny vi kivonatból hiányzik. (M°sgás a szé'sőbaoldalon.) De bocsánatot kérek, méltóztattak itt hallani azt a hangot, amelyet Kacsóh Bálint barátai, köztük Laky Dezső t. képviselőtársunk velünk szemben megengednek maguknak. Engedjék meg tehát nekünk is, hogy száraz adatokkal fegyverezzük fel magunkat, amikor ebben a kérdésben Kacsóh Bálint erkölcsi igazságát keressük. (Kölcsey István: Azért védheti a becsületét, mert 'az apja postaszolga!) Csak ennyit ennek a Bayard-lovagnak a> portréjáról. Most azonban nézzük a lényeget. Itt az a lényeg, hogy Teleki Pál a miaga erkölcsi finynyásságával igenis kiadta az utasítást két miniszterének is ebben az ügyben kivizsgálás végett, Radocsay jelenleg még aktív és Laky már bukott miniszter úrnak, (Laky Dezső: Akkor már nem vizsgálhattam ) azzal, hogy ebben az > ügyben neki jelentést tegyenek. Teleki Pál ígéretet tett arra, hogy ennek a> vizsgálatnak az eredményét a Házzal közli. Boldogult Teleki Pál igen helyesen a politikai síkról jött táma*dásra politikai síkon akart válaszolni, ami az egyedüli helyes megoldás lett volna ebben a kérdésben. Igen ám, de csak lett volna, mert közben itt sok minden történt. Nevezetesen dr. Vladiár Gábor kúriai tanácselnök és titkos tanácsos vezetésével egy igen magas állású személyekből álló fegyelmi bizottság is vizsgálatot indított Kacsóh Bálint ellen. Azt is tudjuk, hogy ez a bizottság jelentését beadta az illetékes miniszteriális szerveknek. Hogy mi van ebben a bizottsági jelentésben, ezt nem tudjuk. Érdekes utalás van azonban ennek a Vladár Gábor által vezetett vizsgálatnak eredményére az Esti Kis Újság előbb idézett cikkében. (Rajniss Ferenc: Nagy elkenés volt, kérem, hiába minden!) De érdeke® ebből a szempontból Varga miniszter válasza i®. Ő azoknak a seerenesétlen válaszoknak egyikében, amelyek végtére is megbuktatták Varga József volt iparügyi miniszter urat, — mert hiszen egy másik ügyben hasonló elvi okokból volt alkalmunk ellene éles harcot folytatni — azt mondotta, hogy a fegyelmi bizottság tulajdonképpen nem talált semmiféle olyan adatot, amelynek alánján bűncselekményt 'lehetett volna megálllapítani
