Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának S41. és legalább aaiinyit hazánk függetlenségének megvédéséről. Szerény véleményem az, • hogy első feladatunk a háborúnak szövetségeseink oldalán való győzelmes befejezése. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és tups a> szélsőba&o.da­lon.) Ez természetesein mem azt jelenti, hagy a háborúból reánkh áramló köteie'zettségeinknek eleget téve ne készítsük elő a békegazdálko­dásra való átállítás terveit. (Ügy van! a szél­.só'6fiici dation.) Függetlemségüník megvédésével kapcsolatban pedig- legyen szabad ariïa figyel­meztetnem, amine a múlt tanít, hogy a politi­kai függetlenség gazdasági függőség mellett fikció. (Ügy van! Ügy van! a ^é^bi^léa.yn.) Minid a háború győzelmes befejezése, mind'pe­ri ig függetlenségünk megvédése tehát csak úgy képzelhető el, h a lesz fejlett iparunk (He­lyeslés a szélsőbü o^ddlcw.) és ha. kellő számú és megfelelő képzettségű szakemberrel rendel­kezünk, (Ügy van! a széjsőba oldalon.) víag-yis ha Magyar országot fejlett iparral rendelkező magasfokú mezőgazdasági állammá tudjuk teinriji. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! FélszólaíUásom végére értem. Mivel iiieim látoimi a kioirmánylban aztl az összhangot, aízft az egyiüttrniülkiödéist, amely elengedhetet­lenül szükséges volna ezeknek a nagy nemzeti cél-okinak az elérésiéhez, sem a Magyar Meg­újulás Nemzeti szóéiul ista Pártszövetsége, sem a mlaigam nevében a költségvetést nem fo­gadhatom el. {H^yeslés és taps a szê sőbal­oldahm. — A szónokot üdvözl'úh.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül 1 ? Imcze Aiital jegyző: Megay Károly! Ernők: Megay Károly kép visa'ő urat illeti a szó. i Megay Károly: T. Ház! Elnézést kell kér­nem, a t Háztól azért, hioigy az előttem felszó­lalt igen t. képviselőtársam beszédével és annak részleteivel nem foglalkozhatom, bár sok értékes megállapításában rnagaim is oszto-­/jouu. Ha bestédével foglalkoznám, aikkor te­kinttttel a rendelkezésemre álló idő rövidsé­gére, nem voltna 'módom! arra, hoigy a magiam fejtegetéseit elmond jam. (Kunder Antal: Csak egy-két mondaitfean! — Sasälosi Jemő: Ez jobb bevezetés, mint a legutóbbi! — De­rültség.) T. Ház! Az előittünk fekvő 1944 évii ipar­ügyi kalteégvetést elsősorban aibból a szem­pontból kívánóim bírálat tárgyává teuini, hogy a költségvetésibe felvett összegek elegendők-e és megfelelőek-e a kitűzött célok elérésiére, ille­tőleg laí (megváltozott viszonyok ^követlkeztéb en ipattfígazgatásunki szervezetileg égi SKemélyileg alkalmas-e a megváltoiziottí felládatok teljesíté­f-ére. Ezután egy J két elsőrendű fontosságú iparpolitikai kérdésit sízeretnék szóvátenni. Az 1944. évi költségvetés, az 1943. évihez viszonyítva, körülbelül 6.5 millió peongosi emel­kedést mutat. Az egyes tárcákhoz) viszonyítva ez ad emelkedés nem nagy. De hiba lenne az állami költségvetés/ egyes tárcáit összeg­szerűen összehasonlítani, miért hisi&eu mások és másolkl a célolk ési így mások a eél eléréséhez szükséges eszközök. Bizonyos, hogy jobban szerettük volna, !hia as ipari tárca költségve­tése. niagyoblbí emelkedést mutatott volna, de késégtéleiin az is, hogy a költségvetés osaki egy keret, amelyet megfelelő munkával és- szerve­zettel kitöltve, a kívánatos oélok elérhetők lesznek. T. Ház! Szükségesinek látoaníf oglaltooizini aazaili országban lépten-nyomon 'megfiigyellhető ham­ülése 1943. november -22-én, hétfőn H gulattal, amelyet mjár ipairielleniesnek lehetne mindani Főleg a nagyipar az, amelyet egye­sek itt a Házban ési a Házon kivül ist, élőszere­tettel támadnak. Szükség esnek látom! már mioist megállapítani azt, hogy én nem az egyes nagyipari vállalatok vezetőiit kívánóim meg­védeimi, Ihaniem; tisiZtán ési kiizárólag a magyar ipar érdekében fogok szót emelni, tehát nem sizemélyi, hanem tárgyi alapon/ fogom ezt a kérdést kiezelnli. {Helyezés a jobboldalon.) A majgyar iparral gizemben a követJkietző ki­fogásokat, vádakat és panaszokat szokták han­goztatni. Az első iáé, hogy az ipatr nagyrész'e még mia> is zsidók tulajdonában van, hogy a vezetők nagyrésize scz;intén zsidó, hogy az, ipar sokat keres, hogy az iparcikkek ára, magas, ezzel szembeni az ipari munikalbárek több szak­mában alacsonyak. Mélitólztassék megengedni, hogy ezekkel ai vádakkal, panaszokkal és kifo­gásokkal külön-külön is foglalkoziziam és. teljes tárgyilagossággal miutassak rá a kérdésre. Azt, hogy a magyar ipar túlnyomó, nagy résizében zsidó tőke vagy zsidó érdekeltség tu­lajdonában van, pontosan, kimutatni nem tu­dom ési nemi is» lehet, mert nagy ont sok vállalat részvénytársasági keretben dolgozik és így a tulajdonos személye nem minden esetben álla­pítható meg feltétlem bizonyossággal. De hai készséggel kontcedáloim is azt, hoígiy a magyar ipar nagyrészben zsüdó érdekeltség kezében van is hogy a^tőke zsidó, .a jelenlegi adottságoki mel­lett én úgy látóim, hogy ez elsősorban nem ipari, hanem pénzügyi Vagy fajvédelmi prob­léma. A termeléshez feltétlenül szükségünk van a tőkére. Amíg ezt a kérdést akár törvényho­zásilag mem rendezzük, akár más, keresztény tőke nem álíl rendelkezésre:, ©zt a tőket az ipair­s ból kivonm'i f neun lehet és nem is szabad. Én enniek a tőkének káros befolyásától nem is fél­tem az ország közgazdasági életét, ezzel szem­ben i azt a tőkét tartom feltétlenül károianák. ame'Jy bizonyos trezor okban, esetlesr íróaszta­j lok fiókjában, talán a ládafiókokiban vaíni, eizt a munkanélküli tőkét, amelyet, a dolog termé­szete szerint nem lehet megfogni, igazán ká­rosimalkl tartom. De az ipariban elhelyezett, az iparban dolgozó tőikét akár adózási, akár egyéb szempontbőli mind kézben lehet tartani. T. Ház! A miásiki vád az. hogy az ipari vezetők nalgyrésze zsidó. Az értelmiségi kor­mán yb'lztosniak anniaikidején igen eredményes munkássága következtében ezen a téren kétség­telenül bizonyos javulás észlelhető, azonban nem örvendetes* és niemi megnyugtató, ha a; zsidók; helyébe olyan keresztényeik! kerülnek a válliaüatoki vezetőségébe, akik ezt csak kionjunk­turáliis keresetnek tekintik (Üffy van! Ügy van!) és semmi érzékük, nincs, sőt haljlandósá­guk: sinosi arra, hölgy ezeket az ismereteklet el­sajátítsák. Pedjig a miagyar iparnak fel kell készülnie aírra. hogy még sokkal nehezebb vi­szonyok között les» kénytéllen termelni és ak­kor elsőrendűen fontos 1 , hogy olvan t férfiak álljanak a magyar ipar élén. akik nehéz adott­ságok klözött is biztosítani tudják a. termelés zavartalanságát. T. Ház! Az iparral szemben a másik kifo­gás az, hoigy nagy nyereségre telsz szer;! és drá­gák az iparcikkek. Bizonyos, hogy a közvéle­mény ®.z ipari termelés helyzetéit külső látszat után ezidlős'zerinit rendkívül kedVezőinék tartja. A látszat mellett saói ugyanis az a tény, hogy először is a termlelés keretei n'aigyob'bak, ^ mint azelőtt voltak, másodszor az iparban foglal­. . 2*

Next

/
Thumbnails
Contents