Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

1ÔÔ Áz országgyűlés képviselőházának 343. niszter úrnak az egész Házat megkapó és magával ragadó beszéde s anmak befejezése, hogy hogy az utolsó csepp vérünkig kitartunk, vaila mennyiünket megragadott és kötelez bennünket arra, hogy neosak honvédelmi téren, hanem a közerkölcs terén, is az utolsó csepp vérünkig kitartsunk, mert hiába küzdenek kint honrvédeink, ha idebenn olyan jelenségek mutartkoznak, amelyek & közerkölcs aláásására alkalmasak, akkor honvédeink küzdelme teljesen hiábavaló lesz. (Gr. Serényi Miklós: Ez vol'ti 1918-ban is!) Friedmiaittn Ignác urat (Felkiáltások a szélsőbaloldaion: Ürf) bemutatom. A csehszlovák követséginek volt a jogtanácsosa a Bethleni-éra alatt. Prágai zsidó Összeköttetései következtéiben Ben.es úr protekciójára az itteni követség alkalmazta. Dolgairól majd külön fOh gok egyóbkémt egy másik 15 perében beszélni.' Ez a Friedmann Ignác nevezetű budapesti ügyvéd munkaszolgálata alatt elkövetett vesztegetés bűncselekménye miatt 14 hónapi szabadságvesztés-büntetést kapott. Kimondotta a bíróság, hogy ezenfelül mellékbüntetésként 8 évi hivatiauí- és politikai jogvesztést is viselnie kell. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Akasztófa De'Jt volna jó neki!) T. Házi A, Budapesti Ügyvédi Kamiara a törvényszéknek ezt az átiratát megkapta, a jogerős ítéletet. Az ügyvédi rendtartás értelmében foganatosította a szükséges intézkedéseket, kirendelt egy ügyvédet ügygondnokul, felfüggesztette Friedmann Ignác .voit követségi jogtanácsost és közzé kívánta tenni az ügyvédi rendtartás tételes rendelkezéseinek megfelelően a hivatalos lapban Friedmann Ignác törlését. T. Ház! Mi történik? Jön egy átirat, tessék visszaküldeni a (törvényiszékhez aiz iratokat, mert tévedés forog fenin és a törlést ne tessék foganatosíteni. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldaton.) T. Ház! Én nem védem sohasem a zsidókat, ezt nem lehet rámfogni. (D:<rü\tség.) De szembetűnő és, kirívó volt az eset, meirt ugyancsak zsidó elítélt társa^ dr. Grosszinger László ügyében, nem jött ilyen átirat. (Gr. Serényi Miklós: Keveseb protektora voit!) Nem aiz az érdekes, hogy itt ki milyen apró hibát követett el. Az érdekes a dologban az, hogy Friedmanné súlyos százezrekkel járta Budapest egyes irodáit és egyes embereit, hogy férjének az ügyvédkedéstó'i való eltiltását mindenképpen megakadár lyozza, (Baky László: Ügylátszik, sikerült is.) bikerü'lt, megtörtént. (Baky László: Érdekes!) Az iratok visszamentek. Köizbem Friedmann különböző jogorvosilatokkal élt, hangoztatva, hogy törlése nem érvényes, azt közzétenni nem lehet, most beteg, most ez a bai van, vagy az a baj van, ahogyiaini már ezt a zsidók szokták. Ügyesen,initezte az ügyét, a, közbenjárók is működtek. Es ez a súlyos az ügyben. (Egy hang a\ szélsőbaloldalon: Keresztényék!) Erre mi történt? Elmegy a keresztény ügyved ügygondnok és át akarja venni Friedmans ignac iratait, de egyszerűen elzavarják Azt mondjak neki, hogy nem történt meig: a- vonatkozó közzététel a hivatalos lapban, majd Kinausz, Friedmann társa fog ideülni ügygondnokul. A cég tehát megy tovább. Megy tovább Krausz neve alatt, ő lenne az ügygondnok, de tulajdonkeppen ott bemn marad Friedmann Ignác továbbra is. (Gr. Serényi Miklós: Friedmann és Társa cég volt!) Miniden ment tehát tovább tiyügodtaint! Még egy-két dátumot kell, megemlítenem* hogy tisztán méltóztassanak ülése 1943. november 24-ên, szerdaú. látni ebben az ügyben. 1943 május 18-án küldték meg a jogerős ítéletet. 1943 július 21-én kérték vissza az átiratot. Az ügy lassan haladt. A kirendelt kamarai gondonökot elzavarták, közben bejegyeztem e tárgyban interpellációmat és -v miat értesülök — a bejegyzés! után Friedmann Ignác kegyelemben részesült. Egy kegyelmi ténykedést, amely a hivatali és politikai jogvesztést mellőzni rendeli, termé» szetesen nem bírálhatunk felül. Az igazságügyminiszter úr majd meg fogja mondani, miiyen indokok késztették' arra, hogy Friedmann Ignác ügyét kegyeimi ténykedésre terjessze elő. (Egy hang a szélsőbaloldalion: Ballakanl) Kérdem aizonban az igazságügyminiszter urat, hajhndó-e olyan intézkedést tenni, hogy a kamara a kegyelmi ténykedéstől függetlenül folytassa Je a fegyelmi eljárást. Hajlandó-e azt az embert, aki keresztény tiszteket és tisztjelölteket rántott a bűnbe megvesztegetésével, aki százezreket tudott áldozni arra, hogy megszabaduljon az ügyvédségtől való eltiltástól, mondom, hajlandó-e ai miniszter úr azonnal^ »elmozdítani és kisöpörtetni az ügyvédi karból? (Helyeslés a szélsőbalo*.dalon.) T. Ház! Nem Friedmíamm Ignác személyén van itta hangsúly és nem is azon, hogy mulasztások vagy vesztegetések történtek. Ezt a független bíróság már elintézte rendesen. Itt arról van szó, hogyan lehetséges 1943ban, ebben a súlyos időben^ a háború alatt, amikor emberek életét, vagyont és mindent veszítenek, hogy a csehszlovák követség volt jogtanácsosa, a zsidó Friedmann Ignác még saját bűntársa érdekeit is

1 félretéve; előre törjön, mindent megmozgasson és legyenek emberek, akik közreműködnek abban, hogy ez az ember az ügyvédkedéstől ne tiltassák el. (Csoór Lajos: Az egész magyar ügyvédi kar szégyene!) Kérdem az igazságügyminiszter urat, vájjon az ilyen és ehhez hasonló esetek szolgálják-e a justitiát és a pax hungarica-t. Erre kérek választ. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon-) Emök: Az interpellációt a Ház kiadja az igazságügyminiszter úrnak. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrihoz. Kérem a jagyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a falusi lakosság munkaerejének méltánytalan igénybevétele tárgyában. Hajlandó-e a belügyminiszter úr megsizüntétni azt az állapotot, hogy a falusi lakosság igazságtalanul és egyenlőtlenül kényszeríttessék más magántulajdoniban lévő gazdaságba kénysaeirmunkára?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. 7 Budinszky László: Már egyízben voltam bátor a t. Ház türelmét és figyelmét ebben a kérdésben igénkbe veníii. A falusi lakosság munkaerege a honvédelmi törvény értelmében igénybevehető. Ha baj van, mindenkinek kötelessége segíteni; az egyik embernek fegyverrel a kézben, ai másiknak pedig munkával. E körül az igénybevétel körül azonban óriási rendezetlenség tapasztalható, A

z emberek mindent ' szívesen elviselnek, ha azt látják és érzik, hogy a imásik ember ugyanolyían elbírálásban részesül. (Ügy. van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha