Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Az országgyűlés képviselőházának 341. Ezenkívül voltak természeti nehézségiek is, amelyek között az első a víz. A balesetek száma bányáinkban csökkent. Jelenleg pontosan az 1000 munkásra eső béke­beli 0*9% -nál tartunk, szembeni az előző évek nagyobb balesetszámot felmutató statisztikájá­val. A németeknél a balesetszám 3—4 közölt van. KJofmlóMJ tervbe vették-egy új telepet Budafa, feftlé. Ez a jelenlegi napi 8 vagoinios termelés helyetti 200—260 vagomos termelést tenne lehe­tővé. Ehhez te-rmiéslzetesen sziédületes Ibefekte­téfe, 1000 méteres aktim ési a vasúti közlekedés megjavítása szükséges, annii csak úgy lehet­séges, ha a komlói saclnlbámyát egy új vágány­nyal bekapcsolják aï dombóvár—báitaszéki vo­nalba és így ,ai komlói széni közvetetitl úton, az olcsó víziszállítási úthozi kerülhetne. • A pécsi szénből ugyancsak kohókoxot iparkodnak eléírni. Errevonatkozólag nagy tervek vannak), de steinten Ihataltmas 'befekte­téssel járma ez, ezért, természetesem ez az el­jövendő esztendők miunkaptrogramjába tatfto­zik. Azt érctexmlésnéll 1 , a vasércnél 19.39-%-kai szieimlben 38.4%-os az emelkedés. A bauxitban a viiLágteruielésbeini Magyarország az 1937. évi statisztika szerint a harmadik helyen 'állott Nem állnak rendelkezésire a világstatisztikai adatok, de az az impresszió, hogy azóta mi elérhettük a második, sőt megfelelő befekte­téssel az első helyet is. Á minálunk termelt bauxitnak 85%-át exportáljuk, azonban ha a feldolgozási stónnel történik, hogy tudniilliik bauxitból timföldet, a timföldből pedig alnmtináumloit áMítunk elő, akkor ez a szénnek nemi rentábilis, tehát nem. rentábilis a Ibauxi­tot ma még széniből termelit energiából, a maga egészében aluminiummá átalakítani. Igen ren­tábilis azonban a timfölddé való átalakítás mindaddig, amíg a földgázból olcsó, elektro­mos energia nem. áll majd rendelik ezósünkre. A bányatörvényi alá csalk) a kohosíthaitó és a f öldalatt ; bányáslziott termékek tartoznak, ezért szükségesi lenne a (bányatörvénynek -novelíláris utón való imlegváltoatatásia, mert a kaolin, a magnézium, az azbeszt és a gipsz manapság már olyan 'termék, amelyek lassan eltűnnek a föld fellsizínéről, lehúzódnák a; föld alá. Ma az elsőfokú iparhatóság ügyel fel ezekre, tehát az amlúgyis agyonterhelt fő­szolgabíró, akinek természetszerűleg sem ideje, sem sízakitudása ehlhez a kléirdésheta miiincs, azért szükséges volna, hogy • ezek aizi ásvány^ szerű anyagok a bányatörvény hatálya alá legyenek vonhatók. A 1850. évi bányatörvény 131. §-a meg­engedi, hogy a bánya a munkását élelemmel láthassa elli. Az élelemitámk 1940. óta] egyforma ánotni látják el 1 a bányamunkást éis így adódik, hogy Ihia aJzi -átlagos vájár keresetéhez! —• almely az országiban 10 pengő — hozzászámájtijulk az élelemfárból eizáJllított 1 pengő 60 fillér ér* tékiű, azelőtt ugyanennyiben slzámlázoitit^amya­got, akkor azt tapasztaljuk, hogy a vájárnak, a bányászsiág legjobban kereső részének a maipi kereselté 11 pengő' 60 fillér, a kisebb, az alacso'niyabb imunikáslkiategóriák átlaga ezzel az élelmiszer ellátással kombinálva 9 pengő 60 fillér, az einnél alacsonnyabb kategóriáé pedig még ennél is alacsonnyalbb, amli nem áll 1 arányban például azizial a 10 pönigős munkai­bérrel, amitellyét a -sízékletefővárosi munkások hóhányásért kapnak. Távol áll tőlünk! az, hogy akár az egyiktől, akár & máisiktól irígyelnők, azonban a bánya­ülése 1943. november 22-én, hétfőn 5 munkásság kétségtelenül az a termelő osztály, amelyre a legnagyobb gondot kell fordítani, különösen olyan módon, hogy szociális igé­nyeiket kielégíthessük, amire még pár szóval rá fogok térni. Az 5. címnél a bányászati kutatást a geoló­giai, geofizikai és bányászati kutatást, az el­múlt költségvetési évben elsősorbami a visszar tért országrészek foglalkoztatják. így a m. kir. Földtani Intézet földtani felvételei az ás­ványolaj, földgáz és egyéb ásványos anyagok bányászati kutatással a geológia alapját hiva­tott előkészíteni. Különösem nagy munka folyt a nagybányai ércbányák vidékén, azután- a báró Eötvös Lóránt geofizikai intézet részéről Erdélyiben, valamint a kárpátaljai, az észak­keleti országrészekben! végzett nagy vizsgála­tókkal olymódon,, hogy a kincstárral szerződé­ses viszonyban álló ásványolajkutató és ter­melő vállalatok geofizikai munkálataival kar­öltve, egy-két év múlva az ország sík területei­nek és ^dombvidékeinek nehézségerő térképe teljesen el fog készülni. Az erdélyi földgáztermelő üzemek kiter­jesztésére ugyancsak magy súlyt helyezett a. niij nisiztériumnak ez az ügyosztálya, továbbá egyes ércelőfordulások kutatását lezárta, ame­lyek kimerülőben vannak, így a, Székesfehér­vár melletti falubattyányi szegényes ó-lomérc előfon-dulások és az araniyidai bányák' lassan­ként való beszüntetését határozta el. A kincs­tári ásványolaj éfe földbánly ászát bükkszéki olajtermelése folyik és^ a-z erdélyi földgázter­melő üzem kifejlesztésével foglalkozik, aa Er­délyi Földgáz Részvénytársaság, ami a minisz­térium hozzájárulásával és érdekeltségével alakult. Ugyancsak 1944-re lesz kész az előbb emlí­tett földgázvezeték, amely egyenesen Kolozs­várig fog vezetni. Bernatatarosbn az ásvány­olaj homokbányaiüzem hivatott arra, hogy az útépítő és szigetelő bitumennel — nemzetközi viszonylatban is kiválóan versenyképes ez a bitumen — szűkösein ugyan, de elláthassa- a z ország bitumenszükségletét. Az ásványolaj- és földgázmom-oipólium igaz­gatása, a magánvállalatokkal kötött koncessziók alapján a Magyar Amerikai Olaj Rt.-nek, va­gyis a Maort.-nak a dunántúli ásványolaj bá­nyásaaitűt koincedálta, ahol világviszonylatban is jelentős elredményt értei el. Most aiz ameri­kaiaktól ezt átvette saját kezelésébe a magyar állaim.. A Magyar-Német Ásványolaj Művek Kft. területéhez tartozik az Alföld déli fele és a Muraköz. Ezen a- területen három esztendő alatt 30 millió pengős tőkebefektetéssel 30.000 méter összes mélységű 17 kutaitómélyfűrást vé­geztek. Végül a magyar állami majoritással megalakult a Magyar-Olasz Ásványolajipari Rt., amely mélyfúró tevékenységiét a Kárpát­alján gyümölcsözteti. A m. kir. állami ércbányászat racionálisan termelt. Különösem négy ilyen állami bánya van: a, nagybányai bányaigazgatóság alá tar­tozó üzemek, önállóak a recski, a, csucsomii és a jászómindszenti bányaüzemek. Nagy befek­tetéseket eszközöltek főleg a nagybányai tele­peken-, ahol 23 kilométer hosszúságban. viH-a­moserővel ellátott sodronykötélpályát létesítet­tek. A villanyerővejl való ellátás céljait pedig nyolc vízerőműtelep és egy földgáz tüzelésű vi'llamose-rőt-elep felállítása; szolgálta. Felsőbá­nyán építés alatt áll az új érceiőkészítő mű,

Next

/
Thumbnails
Contents