Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

118 Az országgyűlés képviselőházának 342. A töltvén y 2. Va alapján, vagyis azon az alapon, hogy a büntetés végrehajtása felfüggeszteitett és a próbaidő eredményesen letelt. 9416 elítéltre állott be automatikusan az úgynevezett törvé­nyi íieihaibilitáció. A törvény 3. §-á alapján a bíróság kérelemre* utólagosan 7280 elítéltre vo­natkozólag' szüntette meg* a • büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezményekéit. Végül a törvény 18. §-a.. a legfelsőbb kegyelmi elha­tározás alapján 63 elítélt nyert rehabilitációt­Kzek szerint egy év alatt 20.768 megtévedt, de megjavult embernek adtuk vissza a lehetőséget airíra, hogy a nemzeti társadalomban, mint an­nak haiszniois tagjai, újból elhelyezkedve, ma­guknak és családjuknak becsületes munkájuk­kal tisztességes megélhetést k er eszelnek. (Élénk . helyeslés jobbfelől és a középen.) Azt hiszem, hogy a most már kétszer megismételt hasonló arányú statisztikai adatok alapján megállapít­hatjuk, hogy rehabilitációs tör vényünk a hoz­záfűzött várakozásoknak mégfoilelt ós hogy ezt a törvényt valóban jól bevált, minden tekintet­ben alkalmazható' 1 törvénynek tarthatjuk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) A gya­korlatban eddigi még egyetlen egy eset sem merült fel, amelyben bármilyen kérdés vitássá vált volna ai rehabilitáció tekintetében, Most áttérek a tagosítási ügyek állására. (HaíDlJuk! Halljuk!) Amikor a multévi költség­vetési tárgyalása során beszámoltam a tagosí­tások állásáról, akkor az ország-ban 91 tagosí­tási eljárás folyt. Azóta eltelt egy esztendő alatt megindult 18 újabb tagosítás. Ezek közül 3 esetben a bíróság nem engedélyezte a tago­sítási eljárást, tehát 15 olyan tagosítási üggyel szaporodott a 91-eis szám,'amely valóban végre­hajtásira is került- vagyis ebben az évben össze­sen 106 tagosítási ügy volt folyamatban. Ezek közül 12 teljesen be van fejezve. ezidŐszerint tehát 94 tagosítás folyik, körülbelül 280.000 katasztrális holdon, úgyhogy egy-egy tagosítás területileg átlag 300Ó katasztrális holdra terjed ki. A folyamatban levő 94 tagosítás költsége hozzávetőlegesen 9 és fél millió pengő, tehát egy-egy tagosításra átlagosan százezer pengő költség esik. A legközelebb" heteikben még 13 újabb tagosítást indíthatunk meg. A jövő esz­tendőben, 1944-blem 20—25 tagosítási eljárás megindítására van remény. Valószínűnek tar­tom, hogy legalább 20 meg is főig indulni. Jól tudom, hogy a tagosításnak ez a terjedelme és ez a munkaütem is még mindig távol áll attób amelyeit két évvel ezelőtt mint 30 éves pro­gramme t voltam bátor be jelen telni: hiszen, tu­dom- hogy annak megvalósítása volna a leg­kiívánatosiaibb és ebben tökéletesen egyetértenek velem mind a földlmívelésügyi miniszter úr, mind a pénzügyminiszteir úr és am ennyiben tőlünk telik, igyekszünk a tagosítás terjedel­mét és annak ütemét előmozdítani, azonban a háborús viszonyok természetesen ezt is akadá- ' lyozzák. Hogy másra ne mutassak rá, itt van I ÍX niérnöki munkaea-o bizonyos elégtelensége, ha ! mtem is hiánya, de bizonyos elégtelensége, az­után egyes helyekről már azt is panaszolják, hogy fuvareszközök nincsenek» illetőleg fuva­rosokat nem kapnak és kézi napszámosokat is nehezebben kapnak, Szóval, mindezek hátrál­tatják a tagosítás kívánatos gyorsabb ütemét. Ami pedig a« eljárási szabályok módosí­tását illeti, amelyekkel az volna a célunk, ülése 1943. november 23-án, kedden. hogy még egyszerűbbé és még gyorsabbá te­gyük az eljárást, voltam bátor már a múlt év­ben bejelenteni, hogy egy ilyon rendeletterve­zet készül. Ez a: rendelettervezet nagyjából el is készült, azi utolsó simítások vannak még hatna' és én remélem, hogy aránylag rövid időn (beiül, mindeiiies!eitrie> néhlány hónapon be­lül ez a rendeilet kihirdethető' is les'z. (Helyi s­fés jübbfelői.) Az igazságügyi hatóságok sziervezetében eibben az évben nagyobb változás: nem történt, Egyetlenegy új' járásbíróságot! állítottunk fel Endős'Zientgyörgyön, ami az érdekelt jogkereső közönség körében természetesen nagy miegelé­gedést keltett, de tárgyilagosan miéig kell álla­pítani, hogy általános ig'azsáügyi és jogszol­gáUatási szempontok is szükségessé tették en­nek a járásbíróságnak a felállítását. Ami már most a bíróságok és az ügyészsé­gek elhelyezését illeti, itt kénytelen vagyok beismerni, hogy még* igen sok teemdó volna hátra-. Tudom, hogy sokat kel! még dolgozni. Nei méltóztassanak azonban megfeledkezni ar­ról, 'hogyi amint már a miult évben és azelőtti költségvetési besizédlemben is kiemeltem, a visszacsatolt! területeken évtizledesi mulasztá­sokat kellett pótolni. (ÜSy van! Xlgry v^cútn!) — különösen a, vissza csatolt keleti és erdélyi ré­szeken — és termelszeitesen. arra -helyeztem! a sólyt, hogy elsősorban az ottani bírósági épüle­teikéit hozzuk rendbe. Ezi úgy nagyjából meg"­t orten t. legalább is annyiban, hogy ara első szükségletek, a primer szükségletek fedezve vannak. Az 1943-ban megkezdett: építkezések közül még folynak a 1 sepsiszentgyörgyi törvényke­zési épület, a nagyszöllősi. a hidalmási és a pápai • járásbíróságig épületek, valamint a gödöllői és a monori járásbíróságok átalakító munkálatai. Előreláthatóan! rövidesen meg­kezdhetjük ara: abauiszántói járáislbírósági épü­let építését és a jövő évre tervezem a vásáros­naményi, níljgyiloinidai, ógyallai és ilosvai já­rásbírósági épületeik ési a székelyudvarfhelyi törvénykezési épület megkezdését is. ameny­nyine a mostani >anvaggazdálkodiálsi viszonyok mie'lett lehetséges. Mert ámbár én a költségve­tési elöjránvziíít összeállításánál a leggondo­sabban igyekeztem alz íállamháztiairtás helyzete által, megkívánt takarékosságot minden vonat­kozásban érvényesíteni, bevallom, őszintén, hogy az épül et fenntartási ^s beruházási i éte­leknél nem ez a pénztakarékossági szempont volt irányadó, hanem eeryedül és kizárólag az anyaggazdálkodási helvzet, miért nem tartot­t?im volna sem célszerűnek. seim| a költségve­téssel elvi lep- összeegyeztethetőnek, hogy olyan tételeket állítsak be a költségvetésibe, am elvek­nek fedezetként nem tudok megfelelő építési anyagoif beállítani. Ennélfogva természetes, hogv naeryobbarányú építkezésektől tartózkod­nunk ke 1 !. Az ipalrügvi miniszter úrral na­gyon gondosan megállapodtunk áhb'nn. liogv mennyi építőanyag áll rendelkezésünkre, ezen túl nemi mehetünk. Ém>en ezért kell biraonyos késedelmet szenvedniök a napv-obharánvn építkezéseknek, mint amilyen pé'dlábl a pécsi törvénykezési ppjtota énátésé is, amelynek ter­vezési munka ka faira kiírtam; a tervpályázatot és min'ctent ©lő kívánok készíteni, hogyi mi­helyt az építkezési viszonyok, az anyagvisrzo­nyok lehetővé fogják tenni, êtes a nagyszabású pécsi építkezés megkezdessék. Letartóztatási intézeteink a rab létszámnak

Next

/
Thumbnails
Contents