Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

I 1 ^ Az országgyűlés képviselőházának 34 jewJkedjék, szerintem egészen lehetetlen, elgondolás volna. Ilyesmi az én agyamban egyáltá1 álban nem fordul meg és teljes mértékben kizártnak tartok mindem ilyen irányú kísérletezést még elméletben is.« (Felkiáltások a szétsőbaloldalon: És a gyakorlat?) Milyen messze vagyunk most ettől az igazságügyminisiziteri állásponttól! Most a 4810-es rendelettel, felügy eléli eljárással, fegyelmi vád

1 e,m el tettesével azt akarja a kormány, bogy az alsóbíróságok a, Törekty-tanács szellemében ítélkezzenek. Aizt is meg 'kell miomldani' végre egyszer, hogy Töreky Gétza nlem .a törvény erejénél fogva ül ma miáír a Kúria elnöki estékében, mert 70. évét. már hónapokkal •ezelőtt betöltötte és az 1912. évi VII. törvénycikk 10. ^-a szerint máir nyugdíjba kellett volna menlnie. A kormány, az 1892. évi XXX. törvénycikk 1. §-a lalapjtán me|ghosszabbította Töreky szolgálatát, tehát a kormány begyéből ül a bírói székben. Néhai Juhász Andort is felszólították, hogy maradjon továbbra is a kir. Kúria elnöki székében, 'de ő már 19Ö4 'január 8-án bejeiéntette a Knr'ia teljes ülésén, hagy az év szeptember 17-én! betölti 70. évét és megmásíthatatlan elhatározása, hogy nyugdíjba megy (Rajniss Ferenc: Független bíró! — Nagy tavs a szélsőbaloldalon.) és nem fogadja el a visszatairtáist a kormányról. T. Ház! Még elmeik azok az emberek, akik előtt megmondotta néhai Juhász Anldor, hogy azért nemi fogadja él a kormány kezéből a visz,saaítaTtáött, mert a jogkereső, közönség többé nem hinné el, hegy füiggetlem bíró, .mert bírói szóikét nem a törvény erejénél fogva, de a kormány (kegyéből töltené be. (Ügy van! Ügy ixw! Taqys a szélsőbaloldalon.) A valódi bírói függetlensiég pedig ezt kizárja és így távozásával,, mint ahogy mondotta, Juhász Andiotr példát akart mutatni az általa amnyiit védett bíród függetlenség helyes értelmezésére'. Töreky Géiza nem követi ezt a példát. Sein őt^ sein a kormányt nem zavaerja, hogy az, ország leigtmagasabb bírói posztján olyan ember ül és ítélkezik meigfélebbezhetetlenül elevenek és hodltak fölött, akit most már csak a hatalom kegye tart ott. Meg is értjük a .kormány tetszését, hiszen Töreky a Kúria eilim&ki székiében 'azt jelenti, hogy 1. a bírák ki válogatásánál — persze a kormánynak .is tetsző kiválogatásainál — döntő segítségére van a kormánynak, 2. a rendem úton a Kúriára felikerülő bűntető-ügyek közül azt viszi saját tanácsához, aimelyet akar, 3. úgy állítja össze a saját tanácsát, a 7-es tanácsot, a szüineti tanácsot, bármelyik koníkrét ügyiben, ahogyanl akarjia, Póldiául a 8 Órai Újság elleni perünkben már júniusban tudtuk, hogy augusztusiban- a Töreky élmökttiete alatt álló sízüneti tamiáes fogja tárgyalni az ügyet. Persze a szüneti tanácsban benn voltak Paulay Gyula és Méhes Ignác kúriai bírók, akik egés

z kairrierjüket neki köS'zönhetik. tehát megvolt a többsége, A másik két bíró Töreky akaratiát niem. keresztezhette. Éjnek: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincsen joga bírói személy eket ilyenl értelemben megvádolni. Ehhez szíveskedjék ' tartani magát, mert különben a szót niegvomjomi. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagy László: A kisebb és nagyobb fegyelmi tamáesnaik is Töreky az elnöke. Idetartoznak végső fokom mindazon bíráikniafc a lé2. ülése 1943. november 23-án, kedden. gyelmi ügyei, akik az- I. és II. fizetési csoportba tartoznak és az eiső folyamoctású, bíróságnál működnek, tehát minden járásbiró, törvényszéki bíró és tanácselnök, továbbá a II. fizetési csoportba tartozó táblabíró;. Hogy ez mit. jelent a bírák megpuhitása tekintetében, azt már tudjuk. (Zaj.) A miniszter és Töreky megfellebbezhetetlenül dönt fegyelmi úton a. bíró elete és halálai fölött. Kérem tenát a koirmányt, hogy ennek a bírói függetlenséget sértő állapotnak vessen; végeitT. Ház,! Arról sem szabad megfeledkezni, amit Kajniss Jbereüc képviselőtársául november lu-iki interpellációjában einionaott essaimât ma UuamiszKy K-epviséip úr nozont ïei, z^aian Kornél törvényszéki bíró ügyet;, aiki a KunaHOiz laiiacsjtgyzoi szolgalatra vau, oerenuei^v. Zadan Körmei százszázalékos zsiaószurnnazasu es ázárt mentes a törvény alól, mert ±t)±y ja' nuár l-e eiött kikeresztelkedett, és szülei 1648 előtt költöztek be lVia.gyarorsiz.agra

. ügy ebként egy nagykanizsai volt zsidó tratrikos nai. Jüz a Ziaián Kornél azonlDam a Kurtánál nem egyS'zeru tanácsjegyző i szolgálatot teijesit, csak a cmie az, mert, o a be nein, toltoirt emoKi tanácsosi teen/döket végzi 'Töreky, a Kúria elnöke menett. ±uz az ernöua tanácsosi runuicioja azt jelenti, hogy a kiraiyi Kuna összes sztuneiyi ügyeit ő referálja Torekynek, minden peres | úgy az ő kezén megy kérésziül, Ö all Tör tik y rendelkezésére [Zaj a szeisooatoidalon.) &'m%a<csak az ügyek kiszignálásában van szerepe, hanem a perkü. vonatok szerkesztésében és a reiera diában is. Természetes dolog, hogy ő nem ítélkezvén, úgy reieral, ahogyan, ő tud, már pedig ő kitűnőé» tettei ie vizsgáit, tebát szellemi képessegei megvannak, nogy re len a (mibam adja, ami lényege. (Zj\j a széisőbawMalon.) Zalán, Kornélnak a királyi Kúriá,n teljesített szolgálatéra most tejesen a míniSKter ur felelős. Az 1912. évi, VII- te 15. §-a úgy, szói, hogy: »a. berendelés rendszerint két évnél tovább nein tarthat, ez az időtartam azonban kivételesen meghosszabbítható«. Zalám Kornél 1935. évi szeptember hó 15-e óta teljesít a Kt*r riám tanácsjegyzői «szolgálatot, így tehát a, miniszter úr is ismételten meghosszabbította szolgálatát. (Kajniss Ferenc: így beesülik mejg a törvény szellemét!) Kérem tehát a miniszter urat, hogy azonnal rendelje vissza őt ugyanazon törvényhely- alapján. (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajnjiss Ferenc képviselő urait nnégegyiszer figyelmeztetem,. méltóztassék a közibeszólásokkal felhagyni. Nagy László: Azt hiszem, egyelőre ennyi is elég arra, hogy az utolsó pilianatban âz előbbiekbein elmondott szavaim, felébresszék az illetékeseikben, az — úgylátszik — egyelőre sízunnyadó lelkiismeretet. A kiormányon ós az, igazságügyminiszteivn vani a sor, hogy cselekedjék. A kulisszák mögötti folyó és a bíróságok személyi és tárgyi tekintélyét és: függetlenségét sértő intézkede^seket azonnal szüntessék be és a 4810-es rendeletet azonnal vonják vissza. (Helyeslés ai szélsőbaloldalon.) Engedjék meg, hogy néhai Juhász Andor 1934. január 8-án a királyi Kúria évnyitó ülésén elmondott beszédéből vett következő idézettel fejezzem be beszédemet. (Halljuk! H<rfijuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): »A jogaiban sértett ember, legyen az szegény vagy gazdag, erőtlen vagy hatalmas, egyaránt a független bíróságra appellál. Sűrűn hallünk ilyen