Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

ho 9f Az országgyűlés képviselőházának 342. ülése 1943. november 23-án, kedden. ségéből és ai házasélet fényéből, boldogságából, oltalmából kiesett gyermekek száma is hatalmasaimési ugrásszerűen emelkedik. (Üg*< vám! Ûffy van! — vitéz Paíaesi Dénes: Nemzeti veszedV lemi! — Halmai János: Szomorú dolog!) Küzdünk az egyke ellen és az egykének legdöntőbb konponense éppen a házassági válságok lehetősége, mert a gyermek megkötöttséget jelent, a gyermek mégis összefogja ' a házastársakat, megnehezíti a válást és éppen azért nincs gyermek, hogy könnyen lehessen elválni. (Ügy van! Ügy van!) Ezt a kérdést egyesegyedül és kizárólag etikai és nemzetvédelmi szempontból kell néznie. (Reibel Mihály: Semmi más szempontból!) Nem az állami omnipotencia szempontjából, mert hiszen a család ősibb» mint az állam és lényegileg is, formailag is megelőzi az államot. Ezt egyesegyedül és kizárólag a nemzet organizmusának egészsége szempontjából, a nemzet jövő életének és jövő boldogulásán,ik a szempontjából kell néznünk. En nagyon jól tudom, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem könnyű és nem olyan egyszerű, mert mielőtt ez az 1894. évi XXXI. te. életbelépett körülbelül tizenhétféle házasságjog volt itt Magyarországon, de kell egy megoldást találni, amely megfelel a felekezetek érdekeinek, megfelel a vallásos meggyőződésnek és .megfelel a nemzetvédelem nagy gondolatának. (Élénk helyeslés.) A másiik kérelmem pedig voltaképpen belekapcsolódik Finkey nyugalmazott koronaügyész úr brosürájába és előadásába, amelyet ez év tavaszán a jogászegyesületben tartott és amelyben kérte az igazságügyi patronázsegyesületek létesítésére és az utógondozásra vonatkozó törvényjavaslat előkészítését. En maigam ehhez a kérelemhez a legteljesebben csatlakozom» annakidején, magam is dolgoztam a patronázsegyesület keretén belül, most is, mint pártfogó gyakorlatilag is dolgozom ezen a területen. Tudom, hogy Trianon ezt a gyönyörűen fejlődő intézményt meglehetősen megnyomorította, úgyhogy most már tényleg csak a budapesti katolikus és protestáns patronázsegyesület működik, tisztán társadalmi iiton. Ezért volna szükség egy olyan törvényre, amely ezeknek az egyesületeknek a létesítését elrendelné, viszont ezeknek az egyesületeknek a működését erkölcsileg és anyagilag is támogatná. De eddig is, amíg ez a törvény valósággá válik, nagyon szépen kérem a miniszter urat, legyen olyan kegyes, méltóztassék hatályosabban támogatni ezeket az egyesületeket, mint ahogyan az itt. a költségvetésben fel van véve. Minthogy a miniszter úr iránt bizalommal viseltetem, a költségvetést tisztelettel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és tarts a jobboldalon, a közéven és a baloldalon.)) Elnök: Szólásra következik? Boezonádi Szabó Imre jegyző: Budinszky László ! Elnök: Budinszky László képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Valóban igaz, hogy a jognak együtt kell haladnia az élettel és a szeretetet a jogban is meg kell testesíteniÂ'a igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál valamennyiünknek az a célja- hogy a Pax Hungaricát minél jobban, minél tökéletesebben meg tudjuk közelíteni, el tudjuk érni. Ugy aiz embereik közötti bék.e

: mint a társadalmi osztályok: közötti béke megteremtése, a rendnek, a harmóniának feltétlen megteremtése kell, hogy valamennyiünknek célja legyen, így az igazságszolgáltatásnak is. Nagyon helyes az, hogy a magyar nemzet hagyományainak, kultúrtörténeiti szokásainak összegyűjtését rendelte el a miniszter úr és ezt hathatósan támogatja, mert ezeknek az, alapján és ezekből a szokásokból az igazi magyar sajátosságoikból lelhet meríteni azután a jövő törvényalkotásunknak. A dualizmus korában- ai monarchia korában, sajnosa a törvényeinkre, a jogalkotásainkra ez nem volt elmondható. Nagyrészben idegen szellemiség uralkodott rajtunk és ennek aa idegen szellemiségueík volt azután egyik következménye 1918. Idegen szellemiség uralkodott törvényelinkben, és ezért az egyes embernek idegen volt a törvény, Bach rendszerét látták az adóban, a törvényeik kijátszása volt a dicsőség, ezért hanyatlott alá a törvénytisztelet. Miért? Azért, mert idegen szellemiség uralkodott az országban. Ezzel végrei szakítanunk kell és teljesen át kell alakítanunk törvény kezesi rendszerünket olyanná, aimely megfelel a magyar nép és a

z itt vele ejgyütt élő testvérnépek sajátosságainak. Az a zökkenő, amely 1918-ban történt, nem történhetett volna meg, hai nemzeti államban élünk, s ha a nemzeti érzés nemcsak a törvényeikben, hanem az Íratlan törvényekben, az erkölcsi törvényekben és az emberekben i* benne élt volna. Akkor semmi körülmények között sem történhetett volna meg az. hogy egyes felvidéki városokban az akkor megalakult nemzeti tamácg: egyszerűen tétován állott és azt mondotta: Most mit csináljunk? Elmegyünk, üdvözöljük a bejövő sereget! (Mozgás.) Ha nemzeti érzés lett volna irat'an törvény formájában az emberekben, akkor ezek a szörnyűséges dolgok sohasem történhettek volna meg. A jó törvénynek olyannak kell ' lennie, hogy ne csaík parancsoljon, ne csak büntessen, ne csak kényszer legyen az embereken, hanem egy hozzájuk idomított olyan valami, amit szeretettel és szívesen viselnek és bordának. Mai törvényhozásunkban egészen 1918 óta nem lehelt megtalálni kifejezetten azt az irányt, amelyeit a Ház valamennyi oldaia kevés kivétellel hirdiet: a nemzeti, a nacionalista irányt. Nem lehet megjtalálmi a szociálisabb, de még a szociális irányzatolt sem úgy, ahojgyain kellene'. Sőtt, méig »ai mai maipoikbani is jelennek meg kormánypárti sajtóorgíáiníumoklban olyan jelienitések, olyan íriásoík, amelyek az i'dőnek! kerekét egészen egyiszeruen visszafelé szeretnék forgatni; Itt vannak a nagy közjogi kérdések. A mai parlamentáris álJamformábaini föltétlenül fontos, hogy ez, az államforma megfelelően haladjon a tökéletesedés csúcsa, felé, tehát ebben az alkotmány- és álliatmformában mena lehet azt mondani, hogy a 'választójog

1 Ikérdése teljesem közömbös. A választójogot teljesen ká kell terjeszteni ai széles népi rétegekre, mert ha a nép nem, fogja] éreani, hogy neki is vmai köze az állaimhata'lomhoz* ha nem fogja érezni, hogy ő is szerves részese ennek ,am álílamhatalómnak, ennek az államnak, akkor be fog következni kétségtellenül az a lellki szakadás, amely 1918-nak másik tényezője volt. Meg ma iß irthatnak így