Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
Az országgyűlés képviselőházának 331. s azt hisraem, amint a költségvetés bizottsági tárgyalását befejeztük, a felsőházban ,is tárgyalás! ailá fogjuk venni. - D« szükséges a bevételek emelése érdekében égi pénzpolitikai szempontokból is, hogy további 1 intézkedéseiket tegyünk és további áldozatokat kérjünk. Mint .méltóztatnak tludni, az 1938-ban behozott beruházási hozzájárulás (bizonyos kivételektől eii'tekintve bei Ízletest nyert, ennek terhe megszűnt. Ennek egyszerű meghosszabbítása a változott! viszonyok között olyan igazságtlailaniságokra vezetnie 1 , hogy ezt javasolni nem tudom. Elleniben javasolni fogom maijd a mélyein t. Háznak; hogy ennek, helyéibe három esztendőre ia vagyonokat a beruházási hozzájáruláshoz hasonlóan újbóli megterheljük.. Már most megemlítem azonban, van egy bizonyos! rétiéig, amely rétegre tekintettel leszünk, amelyet ml, magunk közti úgy hívunk, hogy nyUgddjházak; nem a nyugdíjalapok házai, hanem azok a házaik, amelyeket kisemberek egy élet munkájával szereztek maguknak (Ügy van! Ü&y van!) azért, hogy ara a ház öreg korukban, hogy úgy monídjam, nyugdíjpótló legyen.' Ezeket a, háztulajdonosokat terxnészeitelsen kímélni elhajtjuk (HelyesUs.)^ mert a legnagyobb aggály éppen al háztulajidon; tekintetétbleml merült feli a beruházásig hozzájárulás meghoBistzabbítáísa tekintetlében. (Ügy vam! Ügy vam! — Czermanm Antali Értékhatár kell!) Ez a beruházási hozzájárulás meghosszabbításának: tekinthető adó, az egyszeri hadkötteiillezettségi aidó és a rendkívüli hadiadó, valamint a konjunkturális jellegű nyereségek adója, amelyről már többször beszéltem, hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az 1944. évben is fenntartsuk azt a kedvező 1 arányt, amelyet eddig tartani tudtunk az adói és kölcsön között. Amint a 42-es Országos Bizottságban már előadtam és hivatalosan közzé is tettük, ara 1943. év elsiő nyolc hónapjában összes kiadásainknak 75-2%-át adókból tudtuk fedezni és csak 24-8%4>an kellett hitelhez fordulnunk, (vitélz gr. Humyaidy Fereme: A rendkívüli kiadásokiat is?) Az összes kiadásokat, minden néven nevezhető állami kii adást beleszámítva. (Éljen&éá) Ez az arány niagyon kedvező, (Ügy van! Ügy van!) de mélyen t. Ház, nem szabad' megtévesszen bennünket. Nagyon kényelmes lenne most ezzel a kedvező aránnyal learatni a dicsőséget. De nlem ilyenl egyiszerű a dolog, mert egy tőkeszegény! országban, különösen 'otlt, alhol a tőkeképződés olyan lassú, mint amilyen nálunk, nagyobb részt kell adóból fedezni, mint a tőkeerős országokban. Természetesen ennek is megvan a maga határa;, — ezt elismerem — die hogy még sem lehet arat mondani, hogy ez olyan kedyező. mint amilyennek látszik, azt nyugodtan állítom, amiellett, hogy — hangsúly ózom — még mindig nagyon kedvező az arány. Mélyen t. Ház, nem kievésbbé fontos a hitelpolitika megfelellő irányítása. (Űay van! ügy van!) Itt az intézkedések és akciók céljia az, hoiery a pénraeryüjtő-helyekntek, a hitelsaervezeítniefcl mobilitását fokozzuk, a fölös vásárlóerőt lekössük és ezen a réven államkölcsöneink elhelyezését is könnyebbé tegyük. Ennek két módia van: a,z egyiki az., hosry a betétállomány emelkedik és a másik pedig az, ho:g:y a kihelyezett kölcsöniállomány csökken. A betétállomány ennek az esztendőnek első nyolc hónapjlábani -• 470 millióval emelkedett fuigyani, ami elég jelentős szám, de nem áül ülése 1943 október 22-én, pénteken. 87 helyes arányban sem a nemzeti jövedelemmel, sem a bankjegyforgalommal. Különösen nem áll helyes arányban! ma, amikor minden szempont azt ktöveteli, hogy a fölös vásárlóerő, amennyiben arat .adókkal nem vesszük igénybe, a, pénzgyűjtő helyiekre terelődjék. Ilyenlfajta takarékossági hajlam, mellyen t. Ház, a mi lakosságunkban, sajnos, kicsi. Éppen azért számos intézkedést kívánok temni — hozzáteszem rögtöni például adókedvezményeket kívánok biztosítani — arra az esetre, hia ez a vásárlóerő takarékbetétben helyeztetik el. (Helyeslés). •— Kabók Lajos: Adótmentes léltlminlimumot kell biztosítani!) Nemcsak azért, hogy a megfelelő összegeklet takarékbetétben helyezzék el, hanem azért is, hogy megkedveltessük! ezt az elhelyezési módot. (Helyeslés. — Taps,) A másik mód a hitelszlervezet mobilitásának fokozása, aimint említettem, a kihelyezett kölcsönállomány csökkentése. Ezt a célt szolgálja a szelektív hitelpolitika, amelyről elmondhatom a mélyen t. Háznak, hogy alapelveit az utóbbi időben klet ország is majdnemi változatlanul átvette. (FeWMUások jobbf e lől: NagytM àikeriMt!) Hogy pénzügyi erőnk minél teljesebben a honvédelem,, a haszuo« termelés, a kcraellátás szolgrálatába állíttassák, a Niemzeti Bank az utóbbi időkben további szigorításokat léptetett életbe és még a gazdasági céliú hitelek (kjözött is megtagadjuk azokat, amelyek csak egyéni érdeket szolgálnak, ha azok a közérdek sraemppntjlából nem szüksésresek. Azoinklívül ott. ahol az adós helyzete azt lehetővé teszi, az eddiginél fokozottabb mértékben kívánjuk meg a visszafizetést vagy a törlesztést. Ugyanebbe a körbe tartoizik a zálogleveles kölcsönök visszafizetésének kérdése' is. Méltóztatnak emlékezni, hogy tavaly december táján megállapodás jött létre a kibocsátó intézetekké 1 , amely m egállá nodes lehetővé tette a zálogleveles kölcsönök visszafizetését. Ez teljes .sikerrel járt, mert aránylag 1 igen hamar, a megállapított időszaknak már első harmadában ki. merült az a kontingens, amelynek eredéig lehetett visszafizetéseket eszfcöizölmi. Most újabb tárgyalásokat folytatunk, amelyek azzal a« eredménnyel kecsegtétnek, hogy további visszafizetés lelhetiőiségét fogjuk biztosítani, bizonyos kontingens erejéig. Azt hiszem, era közmegnyuarvást fog kelteni. (Helyeslés.) Ugyanezt a. célt szolgál fia a védett birtokok adósságainak gyorsított törlesztése is. Amikor azonban, a mezőgazdaság tehermentessé tételéről beszélünk, nemcsak a pénzpolitikai szempontok vezetnek, de vezet áz a szempont is, hogy hia a mezőgazdaság a háború befejeztéig tehermentessé tudja magát tenni, akkor a báiblorú utáni Tiehéraségeke-n könnyebben keresztül tud iutni. (Ügy van! Ügy van! a jobbo^éalún) de teljesíteni tudja azt a hivatását is, ame T y a mezőgazdaság gépesítése térén fog íreJáháramlanü (Ügy van! Ügy van! a jabbolda» főni.) s akkor a magyar mezőgazdaság versenykénes fog m^raíd™ '*?*, e**P'Hz viliágon. (Élénk hëltyeslês é'' taps d fobbaValon.) De nehogy aizt méltóztassék gondolni, hoery a közgazdaságilag indokolt vagy a szociális szempontból 1 méltányos hiteligények elől mereven elzárkózunk: ezek mind kielégíttettek, számost könaiyí test is eszközöltünk. ső'H eze^ tú^m^neen bizionyos hitelakciókat is bonyolítottunk ,]e, különösen a. visszacsatolt területeken. (Ügy van! Ügy van!) 15*
