Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-331
84 Az országgyűlés képviselőházának 331 nincsenek vele megelégedve. (Szöllősi Jenő: Ügy is van!) Nagyon jól tudom, hogy nincsenek vele megelégedve, de ehhez azt is rögtön hozzá kell tennem: tudom, hogy miért. Azért, mert az új árszínvonal kialakítását mindenki úgy képzelte, hogy csak a« ő életszínvonala fog emeilkedni (Úgy van! Űg>y vaun? jobbfelől.), ,?sak az ő jövedelmét fogják növelni, a töblbd pedig változatlanul marad. (Zaj.) Megfeledkeztek arról, hogy ezek között a dolgok közölt tökéletes kölesönhattás van. (Zaj a szélsőbuioMalon. — JEtátz Kálmán: Nagyon aránytalan lett a jövedelem! — Elnök csenget.) Eliőna .megmondtuk, hogy eizzel senki sem lesz megelégedve. Ez természetes. Az emberi ps'zichouiógiából következik, hogy senki sem lehet megelégedve. (Zaj. — Elnök os'eng-et. — HaiHljuk! Halljuk!) Itt háxoimi arendkívül fontos teendő van. Az egyik az, — egészen! őszintén beszélek — hogy a kialakított árszínvonalnak minden irányban frvónyt kell szerezni. (ügy van! Ügy van! jobbfeédA. — Mozgás ajszé^sőbatoldakm.) Tudom, hogy ezek igen nehéz kérdések. (Közbeszó ás a szélstöbaloMéfom.) A mélyen t. képviselő úrnak ahhoz nincs joga, hogy azt mondja: Ezt nem lehet megtenni, mert ez lebecsülése a magyar pénznek, ami ellen tiltakozom (Ügy van! Ügy van! Êlêna helyeélés és taps a jobboldalom és a! középen.) Ügy nem lehet úrrá lenni a dolgokon, hogy már itt kezdjük azt) mondani, hogy ezt vagy azt) menu' lehet [megcsinálni. A lehetetlent is meg kell kísérelni, mert az ország érdeke ezt kívánja. (Élénk helyeslés és i\tps a jobboldalom és á ÜÖzépen. — Zaj a szélsőbalotdálon. — Elnök csenget. — Szöllősi JTenő: Három éve mioinidják eat már! — Pándi Antal 1 : Persze, hogy meg kell csinálni, de nem tudják!) Elülök: Pándi képviselő urat kérem, szíveskedjék a közbeszólásokat abbahagyni! (Zaj. — Elnök csenget. — HáUjuk! HaMjúk! jobbf&lől. —^ Pándi Antal közbeszól.) Pándi képviselő urat rendreutasítom! ! Remén*yi-ScChineÜ3ieir Lajos nénœugymmilsziter: Az árszínvonal tartása tehát a legfonto«sabb feladat. Ezi kétfelé intézkedéssel lehetséges 1 : egyfelől gazdasági intézkedésekktel. amelyek érintik a termelés é<* a: fogyasztás^ irányítását, valamint « riendisizeres közellátás továbbfejlesztésé vet. Ez az egyik része a* do^ logn^ik. Á másuk' rés« a noliciális rész. Igenis, az ellenőrzés* meg kell szigorítani, egészen SÍZÍp-orú bü^i+étéseket kell életbeiéptetni (Helyeslés) lefffnlkiéTvoeni olyanokat, amelyek gazdasáeri Rzanlkeiókiat tartalmaznak azokra, aíkik •'+háigjá 1r a törvényeket. (Zaj a szél söbaioldalom. — Taps jöffifeWl) Erre vonatkozó a ti 1 az ^aizrá^ü^vmini'.szter úr éDp<vri mo^t nyújtott h° +örvénvj»víip!!ato'h T'emé^eml, hoerv ezt a t orvén y ja vasi altot törvényerőre méltóztatnak emelni. HKxanoz Rajpnind: Három éve mondják már! — Zaj. — Elnök csentas*.) A másik teendő az árlakulá« ^tényezőinek állandó é« gomdos figyelemmel kísérése arérfchogy ahol leheti, a viszonyok változásával 1 azonnal intézkedés történhessék, mégpediír jiz ármérséklé« irányaiban. (He r yeslés jobbfelől.) A harmadik teendő pedig a«, hogy az ármegállapítást mé<r jobban ki kell terjeszteni, mert Íriszem elfosadottl elv az hogry tnlaidoín kennen mindenre ki kell terjpdmie a?i ármaximiálásnak. Mindam, ki kelt terjednie tehát- ami a nyers.anvas-frazdalkodas. a kapacitáskihasználás, .az en er sriafelhasznál ás éis a munkaerő szem pointa ából fontos, ami tehát megbolygatja a kialakiülése 1943 október 22-én, pénteken. tott árszínvonalait,. (Szöllősi Jenő: Mindemre ki : kell terjeszteni!) Nagyon jól. tudom, hogy ezeket, sokkal könnyebb elmondani, mint megvaíósítamii, sokkal könnyebb kritizálni, mint megvalósítani. (Ügy van! jobbfelől.) Ha azonban nem fogunk hozzá a dologhoiztha nines, meg bennünk az elhatározás, hogy ezt meg is akarjuk valósítani, ;i akikor nem lehet rendet teremteni ezien a térten(Ügy van! Ügy van! joföbfelő}.) Most mondtam, mélyen t. Ház, hogy kii kell terjednie ennek a szabályozásnak az árszabályozási minden területére és így szabályoeni kell azi ingatlanforgalmat is. Ezért a 42-esi országos bizottság elé rendeletiét fogok beterjeszteni, amellyel ha, niem is állítjuk le egészen; az ingatlanforgalmat, mégis megfogjuk azt a komjunkttufrális - nyereséget, amely ott jelentkezik, (Helyeslés.) mégpedisr megfogjuk a konjunktu: ralis nyereséget az eladónál is. de ia vevőnél is. mert aki ilyen árakat tud ingatlanért adni, annak kell hogy lettlégyen konjunkturális jövedelme. (Ügy van! Vgy van! — Élénk helyeslés és taps a jobba 1 dalon, és a \kÖzépen. — Kranczi Rajmund: Miért nem történt ez már meg*?) Az ! ingatlanok ára egyáltalában nemi áll arányban az árszínvonallal és a pengő vásárlóerejével. (iJgy vom! Ügy van! jobbfelől) Meppen ezért még a vevők számára sem fogják biztositlani ezek az árak azitl az értékállandóságot, amelyre ők számítanak. (Helyeslés.) , Ugyancsak intézkedés történt .az, értéktőzsdével kapcsolatban is, amiről még más vonatkozásban leszek bátor beszélni. Mélyen; t. Ház! Az árkérdéssel kapesolaitbam floglalkoznom kell a munkabérekkel ég, a tisztviselői fizetéseikkel, továbbá ezek alakulásával, (Halljuk! Haffljuk!) Rendkívül beható számításokat eszközöltünk, amelyeknél alapulivettük a megélhetési indexet; a bér- és fizetési indexeket, valamint a 'kalóriaszámításokat is. Kiindulási nontnak egy négytagú munkás család megélhetési indexét vettük és ezt vonatkoztattuk 1938-ra. Ha 1938-atl lOO^naki vesszük, akkor folyó évi augusztus 31-re vonatkoztatva — erre az időpontriai készültek ugyanis az ösizsíztes számítiások — 195-ös számot kapunk, vagyis a megélbeités 1938 június óta 300-ról 195-re emelkedett. (Mozgás a szélsőbaloWiloni) Méltóztassék legalább atet me«renszedni, boa:v a mondatot végiigmondjam. (DeriMtséa jobhfplöX) Ezen az indexen azonban — s ezzel akartaim bef e jeznii előbbi mondatomat — később maiid ma £ram korirekeiót foiffok nlkalmazini. Ezt szeire^ . tem voirie megemlít)eni, ha meg mélltiózitattak volna hallgatni. A munkabérek emellkedese 1938 júniusa óta. — ideszámítva azi 1938 júniusától 1940 október 5-éig megtörtént béremeléseket — mert ez volt az első időpont, amikor a munkabérekkel foglalkoztunk, továbbá az azóta történt emeléseket és azokat az emeléseiket is;, amelyek bár nem kiormányrendeletek alapián, de de facto; megtörténtek és utóbb tudomásul vétettek — elérte p 235-ös fizetési indexet. (Kabók Lajos: A mumkaaidók mondják ezt H vagyis a fizetési , index 100 helyett 235 beszámítva a családi munkabért és aizit véve. hoíry csak a családfő kereis. A: kis magántisztviselők, fizetése ugyanez alatt az idő alatt 100-ról 223-ra emelkedett. Ebből az következnék, hogv «, reálbér a munkásaiknál 121, a fizetéseknél 114. Ezt mutatják a számítások. De amint az előbb már voltam bátor említeni, ezeket az indexeket átdolgoztnk és kiorrekeiót hajtottnnk végre a meg-
