Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-329
72 Àz országgyűlés képviselőházának í. ságokait, amint az igen sok nagy alföldi metropolisban kimutatható. Hogyan és milyen tanyai közigazgatási szabályrendelkezéseket fognak a polgármesterek alkotni abban az esetben, ha azokat a tanyai szakemberek nélkül, iparosokkal, kereskedőkkel és tisztviselőkkel oldjájí meg? Erre azt mondhatná vallafki, igen ám, de ott van megszervezetten a tanyai bizottság, az elég gazdasági szakembérrel rendelkezik. Bátor vagyok ezzel kapcsolatosan megjegyezni, hogy ezt a bizottságot éveken keresztül nem szokták egybehívni. (Folytonos zaj.) T. Ház! Ilyen körülmények között, amikor különösen a mai roppant nehéz, időben, a magyár gazda termelése folyamatosságának egy pillanatnyi megszakítását sem nélkülözhetijük komoly gazdasági hátrányok nélkül, a belügyminiszter úr valóban nem tűrheti, hogy 70— 80.000 holdas területeken 2—3 közigazgatási kirendeltséggel vállveregetve kezeljük le aat a magyar gazdát, aki a legtölbb adót fizeti, aki a legjobb katonát állítja, és akinek éppen a közigazgatás közelségének hiánya következtében előállott gazdasági és kulturális elmaradottságát sokszor, rongyos ruháján, sokszor ólszerű hajlékán, rozoga taligáján és ápolatlan lován keresztül szívünk őszinte sajnálaitával szemlélhetjük. Ehelyütt szívesen említem meg Szeged példátlanul rossz földbérleti rendszerét,, mint a tanyai elszegényedésnek egyik tipikus okát. (Ügy van! Ügy van! «i széLsöbalotdalon) Ezzel egy másik alkalommal kívánok a t Ház előtt foglalkozni, (Mozgás és zaj a szêû&ébaloldalon.) de valamit már most meleg szívvel ajánlok aiz illetékes miniszter urak jóindulatú figyelmébe, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, roppant merész dolog 80—120%-ig terjedő pótadóval terheit közületeket arra kényszeríteni, hogy az igen tekintélyes beruházási és fenntartási költséget felemésztő közigazgatási kirendeltséget a kívánalmaknak megleleiően állítsák fel. Ez a prolblénia már a törvényjavaslat; anyagában is felvetődött, sőt javaslatokat is szemlélhetünk.;. (Folytonos zuj ) Elnök : Méltóztassanak r csendben lenni.. Rosta Lajos: Mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy a tanyai kérdés egyetemesen nemzeti és sajátosan önkormányzati feladat. Amennyiben először nemzeti, úgy a kormányzat természetszerűleg nem zárkózhatik el a közigazgatási kirendeltségek létesítését célzó költségek komoly megfontolása, esetleg iszubveneioinálása elöl. Kétségtelen azonban az is, hogy az autonómiáknak is logikusaknak kell lenniök a kirendeltségek felállításában, a lakosság- részére háruló előnyök tudattában. v A javaslat e tekintetben nem kíván intézkedni, bölcsen nyitva hagyva az utat az ezután felvetődő kedvező megoldásokra, — és ezt fontosnak tartom — hogy a szabályrendeletnek a belügyminiszterhez való kényszerű f elterjeiszf tésével az autonómia és a felsőbb hatóságok között ezután meginduló tárgyalás tág teret fog engedni a kirendeltség ' felállításával felmerülő költségek előteremtésére. (Folytonos Hitelesítették : Tóth József s. k naplőbíráló-bi 29. ütése 1943 május 4-én, kedden zaj, — Halljuk! Halljuk! balfelől. — Elnök csenget,) Az előttünk fekvő javaslat 2. §-ával csak néhány szóval kívánok foglalkozni. (Zaj. — Halljuk! Haljuk! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon; Csak mondja el!) Tekintve, hogy az abban foglaltak tisztán és világosan megfogalmazo'ttak, bővebb kifejtésre és indokolásra nem szorulnak. (Foly tones zaj.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni. Rosta Lajos: A tanyai építkezésekkel kapcsolatban kívánatos volna egyszersműnden' korra törvényes rendelkezéssel véget vetni a tanyai világot szertelenül behálózó építkezésnek, ijlo+vp az autonómiákat rászorítani a tanyai építkezéseket illető rendelkezések pontos ve^ren&jiasara. tízüüscges, bogy a tanyavilág minden építkezése az autonómiákban necsak névleges, hanem tényleges képviselést is nyerjen, mert ezáltal hihetetlen nagy nemzetgazdasági értékeket óvunk meg a korai enyészettől ás egyúttal biztosítani tudjuk a tanyai építkezések tervszerű fejlesztését. T. Ház! Ezekután méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről újólag a legnagyobb melegséggel köszöntsem a belügyminiszter urat abból az alkalomból, hogy'egy igen szerencsésen és nagy távlatokra tekintőleg megkonstruált keretjavaslattal a magyar tanya fejlődését biztosította. Őszinte szívből kívánom, hogy régebbi Ígéreteihez híven, minél előbb előterjeszteni méltóztassék azokat a részletjavasiHtokat iá, amelyek eme, kerettörvénybe a tanya előnyére beill es zithetők lesznek. A javaslatot örömmel elfogadom. (Éiénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldahn és a középen.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Kállay Miklós miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Legfelsőbb kor mányzói kézirat érkezett. Kérem annak felbontását és kihirdetését. Elnök: A legmagasabb kormányzói kéziratot felbontom. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a kormányzói kéziratot. (A Ház iagjai felállanak.) Nyilas Ferenc jegyző (olvassa): »Magyarország országgyűlésének kormányzói üdvözletemet! Tisztelt Országgyűlés! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére az 1933. évi XXIII. törvénycikkben gyökerező jogomnál fogva az országgyűlést folyó évi május hó 4. napjai ól kezdődőleg elnapoltnak nyilvánítom-,, Kelt Budapesten, 1943. évi május hó 4. napján. Horthy s. k., Kállay Miklós s. k.« (Felkiáltások a jobboldalon: Éljen a kormányzó úr! — Éljen* zés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: A magas kormányzói kéziratot a Ház tisztelettel tudomásul veszi és azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át A magas kormányzói kéziratban foglaltak tudomásulvétele után 'további tanácskozásnak helye nincs, ezért az ülést berekesztem. (Az ülés déli 12 óra 53 perckor végződik.) vitéz Hellenbach Gottfried báró s. h. ígi tagok.
