Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-328

46 Az országgyűlés képviselőházának 3Ê&. ülése 1943 április 3Q-ân, pêntekeû. ezen községek egyesítése, illetőleg várossá i alakítása által a paranesolólag szükséges építkezéseket meg kelljen tennie, viszont ugyanekkor — amint a javaslatot értelmezzük — a Hortobágyon, vagy pedig HomokszenUőrincpusztán is be kell vezetni és rendszeresíteni kell a községesítést. Én nem állítom, hogy egyes helyeken mines szükség új községek létesítésére, de azokon a helyeken elsősorban a tagosítást tartanám szükségesnek, hogy a birtokrendezés terén meg lehessen vetni az alapjiát egy egészséges, községi keretben működő mezőgazdálkodásnak. A javaslat 1. §-ának (3) bekezdése azt mondja, hogy a tanyai települések közigazgatásának ellátásáról az érdekeltvárósok és községek kötelesek a jelen törvény hatálybalépésétől számított egy év alatt szabályrendeletet alkotni. Az (5) bekezdés viszont azt mondja, hogy amennyiben a belügyminiszter úr a szabályrendelet rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott cél biztosítására nem tartja megfelelőnek, a várost és a községet új szabályrendelet megalkoitására kötelezheti. Ismerve a fenti két kitétel értelmét, nem tartjuk megfelelőinek a tanyai települések közigazgatásának eredményes átállítását és ellátását. Aggályunk ezzel szemben pedig az, hogy sok község és város olyan szabályrendeleteket fog alkotni, amelyekben a tanyák egyszerű parasztsága nem tud eligazodni és amelyeket nem tud megérteni. Különben is honnan tudjuk azt, hogy a belügyminiszter úrhoz beterjesztett szabályrendelet megfelel-e az illető község és város karakterének és a szükséges alakiságoknak? Ezért javaslom, hogy a belügyminisztérium alkosson egy általános szabályzatot, amely irányadóul szolgál az összes községeknek és városoknak és amelybe legfeljebb a helyi viszonyokhoz mérten vesznek fel az illető község vagy város közérdeke szerint- pótlásokat.. Ezt az aggályunkat különben is igazolja a Scitovsizky Béla belügyminisztersége alatt megjelent _ belügyminiszteri rendelet, amely másfél évtized óta van érvényben, de amely- • nek semmilyen eredménye nincs. Erre mar rámutatott Temesváry igen t. előttem szólott képviselőtársam is. Nincs eredménye pedig azért, mert a tanyai közigazgatási kérdések megoldását a törvényhatósági jogú városok és a községek feladatává tették. Ezt a feladatok a nevezett községek.és városok azért nem tudták megoldani, mert bekövetkezett a gazdasági válság és közben központi irányítást, támogatást nem kaptak. A tanyakérdés megoldását célzó rendeleteket csak tervszerű központi irányítással lehet elkészíteni és így lehet a kérdést megoldani, ha eredményt akarunk elérni. Ezért legyen szabad az 1. §. 3. bekezdéséhez a következő javaslatot beterjesztenem. (Olvassa): »Javaslom, hogy a betérjeszr tett szabályrendelet félév alatt végrehajtassák. A végrehajtásért az illetékes városi és községi szervek felelősek, annak elmulasztásáért az egész szervezet egyetemlegesen felelős.« A4, bekezdéssel kapcsolatban a kiépítendő tanyai közigazgatás minél eredményesebb munkálkodása érdekében kötelességemnek tartoon javasolni azt, hogy a belügyminiszter úr a hozzá felterjesztett szabályrendelet felett három hónap alatt köteles legyen dönteni. Amennyiben három hónapon belül nem nyilatkozik, a szabályrendeletet jóváhagyottnak kell tekinteni. Teljesen beigazoltnak látom a belügyminiszter úrnak azt a törekvését, hogy a tanyarendszer további kiterjesztését gátolni akarja. A 3. §. ugyanis azt mondja, hogy a törvényhatósági és megyei városok, úgyszintén a nagy- és kisközségek az 1. §. értelmében alkotott szabályrendeletek áiital megtuthatjálk, ùogy a nevezett városok és községek belterületéből meghatározott terjedelmet el nem érő mezőgazdasági birtoktesten állandó jellegű épület emeltessék. Ezt elhibázottnak tartom és ismétlem, hogy a javaslatnak ez, az intézkedése meg fogja gátolni a tanyaközpontok egészséges kiépülését. Ezzel kapcsolatban legyen szabad javasolnom, hogy vagy hagyassék ki a javaslatból a 3. §. vagy pedig bele kell venni a javaslatba azt. hogy 3 katasztrális holdnál nagyoibb mezőgazdasági ingatlanra. 1 katasztrális holdnál nagyobb kert-, gyümölcs- és szőlőterületre pedig a házépítési tilalom nem mondható ki. T. Képviselőház! A javaslatnak előbb bírált részleténél szükségesebbnek tartanám egyes községek egyes hatarrészeinek más községekhez va-:ó csatolását, mert ezáltal könnyebben tudná a tanyai lakosság különféle közgazdaságig szervekkel a kapcsolatot felvenni, a különféle közigazgatási szervek pedig könnyebben tudnák az egyes rendeleteiket és intézkedéseket a tanyai lakosság tudomására hozni. Ebben a tekintetben nagy segítséget látnék abban, ha a tanyai központokon hangszórós rádiókat állítanának fel, hogy így a tanyai lakosság a nap bizonyos szakában piac, vásár, templomiba jár ás vagy más alkalommal ott öszszegyülve a kiadott • rendeleteket könnyebben megismerhetné. Ugyancsak abból a célból, hogy a tanyai lakosságot minél pontosabban ismertessük meg a kiadott rendeletekkel, felhívásokkal és intézkedésekkel, kötelezővé kellene tenni, hogy a tanyai mezőőrök ezeket a tanyán lakó parasztság tudomására hozzák. Sok község és város területén azért sem lehet a községesítést végrehajtani, mert ezt részben éppen maga a lakosság akadályozza meg, amelyet községbe akarnak tömöríteni. Az indokolás utal is erre, azonban elfelejtették megjegyezni, hogy ez általánosságban nincs így, mert hiszen tudok esetekről, amikor az elszakadást maga a város vagy a község akadályozza mindenáron azért, mert a megmaradó adóalanyclk esetleg nenn tudnak annyi r adót fizetni, amennyi a megmaradó község részére szükséges lenne. í)e a községalakításhoz nem elegendő a terület és nem elegendő az sem, hogy fennáll-e az anyagi megalapozottság vagy sem. A községalakításhoz erkölcsi tényező is szükséges, az tudniillik, hogy a betelepült községi lakosságnak meg legyen az akarata ahhoz, hogy községgé akar alakulni. Éneikül az akarat nélkül ideális és jó-1 működő politikai és közigazgatási községet nem tudok elképzelni. T. Képviselőház! Ismerve és mérlegelve a tanyai gazdálkodás előnyét és hátrányát és ugyancsak mérlegelve a falusi gazdálkodás előnyét és hátrányát, meg kell állapítanom, hogy magyar viszonylatban az eddig kiépü-t és gazdaságilag sikeresen működő tanyarendszert szükségesebbnek tartom a magyar Alföldön és inkább ezt kellene bevezetni, mint magát a politikai községesítést. Csak úgy tudom elképzelni, hogy a tanyaközpontok a tanyai lakosság hasznára működjenek, ha az eddig fennálló hiányokat, illetőleg akadályok okait megszüntetjük.