Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

4ö4 Az országgyűlés képviselőházának 339. vánja a miniszter úr, hogy ön védje. — Zaj. — Elnök csenget) Miután a szolgabíró úr neim! óhajtja az eljárást megindítani, utasítsa a miniszter úr erre a főszolgabírót, mert másképpen a í'őazolgabíi'ó úr nem fogja megtenni, mrntahogyan eddig sem tette meg. Csak egészen röviden még néhány szóval a. mezőgazdasági napszámibérekire szeretnék rámutatni. Tűrhetetlen állapot az, hogy ma, például novemberben, a mezőgazdasági napszám hivatalosan 4.80 pengő. Természetesen ez a legmagasabb férfinapszámbér, tehát nem is a leg-' , kisebb, hanem a legmagasabb. (Meskó Zoltán: Hoil?) Ezért terniésaetesen nem

1 lehet munkást kapni. Be is hivattam aratógazdámat, kérdeztem, hogy m/ért neim jönnek, az emberek, azt felelte, hogy nem is jöhetnek, mert egy ing 120 pengő egy alsónemű 60 pengő, egy bakancs 300 pengő, azonkívül a szomszéd gazdaságban, például Czettler kegyelmes úr 10 P-t fizet naponkint, sőt az áliami kezelésben lévő, illetőleg a honvédség kezelésében lévő olajkutaknál 12 pengő napszámot fizetnek. Tehát maga az- állam, a hatóságok nem tartják be a törvényeket. Azok ellen a gazdák ellen, akik többet fizetnek, mint a hivatalos ár, tulajdonképpeni eljárást kellene indítani; igaz, hogy akkor elsősorban az állami hatóságok ellen kellene ejárást indítani, amelyek ezeket az óriási napszámbéreiket fizetik. Viszont természetesen méltányos is ez a magas napszámbér. A napszámos szívesen jönne alacsonyabb bérért is, ha megkapná a bakancsot és a ruhát olcsóbb áron. Most a gazdaságom, ahol 40 gazdasági cseléd van, kapott összesen 16 pár bakancsot. Kérdezem a miniszter ufat, miféle felzúdulásra és felháborodásra fog- alkalmat adni, ha 40 emberből csak 16 fog 'bakancsot ikiapni. pedig a többi is ugyanazt a munkát végzi. Vagy ne adjanak semmit, vagy adjanak mindegyiknek. (Maróthy Károly: Mindegyiknek çsiàfe é ballábára jut!) Miután nem látom azt, hogy ez a költségvetés, a magyar gazdaságokat és a gazdákat védeni fogja és a költségvetést igen kevesellem, tehát azt nem fogadóim el. >'->'"*, Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. Vanak (2) bekezdése alapján a vitát bezárom. •' A fölclmívelésügyi miniszter ur kivan síz óin i. Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter; T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban Lg köszönetet mondok a t. képviselőtársaimnak aizért a meleg érdeklődésért, amelyet a földmívelésügyi tárcám költségvetése iránt tanúsítottak: és köszönteiét! mondok az előadó úrnak is igen értékes előadásáért. T. Képviselőházi Ez <a költség-vetés, aosfc a hármas feladatkört tükrözi vissza, amelyet a földmívelésügyi minisztérium vezetésénél állandóan szem előtt tartok. E feliadatok közül ma a legfontosabb az, hogy töretlen erővel folytassuk küzdelmünket a termelés fenntartásáért. (Helyeslés, a jobbo'fkhonl.) A mezőgazdaságig termelésnek is ki kell állani a háború erőpróbáját, mert a föl'dnúvelésügy háborúban gazdasági honvédelem. (Ügy van! Ügy van! a jobbold \fon.) Második feladatunk, hogy e küzdelmünk közben készüljünk fel a háboirút követő időre is és hogy aiz. átmenetet építő és tervező munkával készítsük elő. Harmadik feladatunk., pedig az, hogy a háborús megpróbáltatások ellenére is tartsuk fenn földmívelésünkneik történelmi multunkülése 1943 november Í8-án, csütörtökön. teái gyökeredző ő!si erejét. (Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! Mindezen feladatok kö'zött — mint mondottaím — elsői helyen a> háborús szükségletek kielégítése és a termelés áll. Nehéz kérdésekkel, állunk itt szemben, mert -^- amint erre • Ember Géza képviselőtársunk is felhívta a figyelmünket — az anyagbeszerzés nehézségei, egyes termelési eszközöknek és lanyaigoknak hiánya, a munkáskezek és fogatok, egy részének más irányú igénybevétellé egyaránt kedvezőtlenül befolyásolják a termelés menetét. Az időjárás szjeszélyessége, ara erősen aszályos esztendő is — sajnos — sok kárt okozott és sok reménységeit húzott keresztül. Ezeknek a nehézségeknek ellenére is kötelességünk* hogy a termelést necsak fenntartsuk, hanem — ha lehet — ainnak menetét fokozzuk is. Itt örömmel állapíthatoim meg, hogy erre a magyar gazdatársadalom! teljes erőfeszítéssel törekszik is. (Ügy v>anl

f Ügy vmí jobbfe őL) Teszi ezt az ősi föld iránti, szeretetből és a haza iránti kötelességérzetlből. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és tavs a jobboldalon és a köz\é$en\) Ennek köszönhető, hogy egyik háborús évben sem. jelentkezett még érdemleges baj vagy nagyobb fennakadás. T. Ház! A költségvetés összeállításánál elsősorban a miai háborús gazdasági és pénzügyi helyzetet kellett szem: előtt tartamunk. Ez a helyzet mindnyájlunk elsőrendű kötelességévé teszi a takarékosságot, amint erre Máté képviselőtársam, is igen helyesen mutatott rá. Éppen ezért ügyeltem arra, hogy ez a költségvetés csak azt tartalmazzál, ,umit a maá viszonyok köizött is tényleg meg lehet valósítani. Mert én esaik arra vállalkozom, iam.it el is lehet végezni, de azt el is fogom végezni. (Éljenzés a jobbdildaßon és a középen-.) A takarékosságra a gazdatársadalom, figyelmét is felhívom, A háború utáni idők elé csak akkor nézhetünk igazán nyugodtan, ha a mezőés erdőgazdaság a jelen terheit leküzdve erőt is gyűjt a jövőre. (Ügy van! Ügy van! jobbfeöl.) • ! A költségvetés összeállításánál szem elölt tartottam azt is, hogy ai termelésnek ma nem annyira az állam pénzbeli segítségére van szüksége, mint inkább arra, hogy az, állam a termelő munkát ai szükséges eszközök és anyagok rendelkezésre bocsátásával, valamint a termelés rendjének, és nyugalmának biztosításával támogassa. (Ügy van! Ügy vom! a jobfo-> és béo d'/on és n középen\.) Ezért tudtuk felemelni a költségvetés nagyobb megterhelése nélkül is egyes akcióink kereteit. T. Ház! A háborús termelés biztosítása mellett aizoaiban elő kell készülnünk aiz átmeneti idők gazdálkodására is. Ezi a. törekvésem egybevág a mezőgazdaságfejlesztélsi törvény célkitűzései vék Az első világháboirú; után a nyomasztó munkanélküliségnek és a, gazdasiági nehézségeknek alz egyik oka az volt, hogy a mezőgazdasági termelés eltoló do ttl a külterjes gazdálkodás felé. (R. Vozáry Aladár: Igaz!) Enneik most elejét kell vennünk és már a háborús termelés alatt a jövő okszerű belterjessége felé kell irányítanunk és terelnünk mezőgazdaságunkat. (Ügy van! Ügy vom!) Ezt; a törekvéseimet a meiziő- ési erdőgazdaság mindem ágazatában igyekisízem megvalósítani. Emellett azonban még leülöm nagyszabású terveket is készítettem a háború utáni időkre. Ezeík közül csak azt a törvényjávasla-