Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
450 Az országgyűlés képviselőházának 339. elmegy kaszálni a forró napon; este ing .nélkül' kény telem hazamenni. (Baky László: Elfutottak messzire az árak!) Nem lehet közömbös ma aiz ország szempontjából, ha ilyen állapotok adódjak elő, mert azt méltóztassanak mindig figyelembe venni, hogy a ruhái elpusztulása esetén a lelki összeroppanás is bekövetkezik. (Ügy van! a szélsőb a. oldalon.) JSTeaai tudjuk, mi főig következni etr® • az országra, de egyet -u© tessék elfelejteni): ha van erős paraszti tömegünk, hal gondoskodunk a -földmunkás paraszti tömegről 1 , akkor akármilyen, veszedelem, akármilyen megrázkódtatás jön, (dient fogunk tudni állni minden külső vészedéi eunnek. (Ügy vam! Ügy van! a sáMsöbaíold'••Um.) De ha ezekben is meginog a léliejk, a hit, a bizalom^ akkor kérdem, ki fog ellenállni egy esetleges zsidó-bolsevista veszedelemnek? (Taps a szélsőbaM'da 'on.) Ki fog megállani ebben az országban és ki fogja megvédelmezni ezt az ezeréves magyar hazát? (Felkiáltások a széhŐbxbíoldalon: Teljesen igaza van! — Toms ugyanott.) Ezeket a kérdéseket sürgősen és minidlen halogatási nélkül kell elintézni, amíg erre nekünk tényleg időnk vain- Hogy mennyi ideje van a kormánynak, azt kiszámítani nem tudja senki, ezért nem szabad elfelejteni, hogy miyel nem tudjuk, mennyi idő áll rendelkezésre, minden percet fel kell használni. Ment minden perc drága és ha a késedelem következtéiben itt bekövetkezik a baj. azért egyedül és kizárólag a kormányzatot: lehet felelősség tennii De felelősek vagyunk valamennyien azért, ami itt történik, ezért erkölcsi kötelességünk gyorsan segíteni és mindent, amit meg tudunk oldani, gyorsan megoldani, mert! ha ezt nem tesszük meg, ha a nemzeti egységeit nem tudljuk megteremteni, aibból baj lesz. Minden oldalról egyformán hangoztatják, minden oldalról egyformán kívánják, hogy egység legyein, hogy testvériség legyen, de ezt nem tud'juk, máskép megvalósítani, csak úgy, ha a kormány hivatása magaslatán áll és minden egyes kényes kérdésit a leggyorsabban igyekszik megoldani éte a leggyorsabban igyekszik odahatnii. hogy minden segítség 'kellő időben érkezzék oda>, ahol arra éppen szükség van. (Úgy van! a széísőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Ott kell .segíteni, ahová a legtöbb behívó cédulát küldik.) T. Képviselőház! En a mai időkben nem akarok több panaszt és keserűséget felsorolni,, amit: elmondottam, azt magyar szívvel, magyar ^szándékkal igyekeztem az igen t. miniszter úr tudomására adni és én arra kérem a miniszter urat, hogy ezeket a sérelmeket igyekezzék aj legsürgősebben orvosolni. Ma egy pillanatig sem szabad tétovázni. Haï a mai időben nem fogjuk megragadni az alkalmat, könnyen megtörténhetik, hogy ja falun végbemenő rettenetes rémhírterjesztés és destruálás végzete«! következményekkel járhat. A koirmánynak erkölcsi kötelessége a, magyar falut megvédeni s a földmívelésügyi^ kormányziatnak kötelessége fokozottabb mértékiben ot'ia,hatni, hogy a falun ne legyen az a borzasztó agitáció, amely most ott végibemegy. Arra kéremi a miniszter urat, igyekezzék odahatnii, hogy ezen a téren a belügyminiszteir• r úrral egyetértőiéig minél gyorsabban vessen véget a zisiidó agitáciiónaík. (Fe kiáltások a szélsőbaloldalion: Békepárt!) Egyébként az összkormánynyal szemben érzett bizalmattlaniságouinál foigya a költségvetést nem fogadhatom el(Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. Elnök: Szólásra következik 1 ? Arvay Árpád jegyző: Ember Géza! Elnök: Ember Géza képviselő urat iUeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Ember Géza: T. Képviselőház! A háború kitörésé óta úgy a képviselőház plénumában* mint a bizottsági tárgyalásokon a képviselők és a kormány részéről mindig azt hallottuk* hogy az ország legnagyobb hadiüzeme a fpldr mivel és. (Felkiáltások a balközépen: Ügy, s van!) Ugyanakkor azonban azt látjuk, hogy míg az ipari . hadiüzemek a közellátás szempontjából a háborús viszonyoknak megfelelően — úgy ahogy — el yanna'k látva nyersanyaggal és élelemmel, ezzel szemben a mezőgazdaság a lehető legszomorúbb állapotban van, (Igaz! Ügy van! a balközépen,) mert az r élelmezést kivéve, nyersanyagellátása úgyszólván a nullával egyenlő. Pedig, ha ez a hadiüzem leáll, magaután vonja azt, hogy az ipari hadiüzemek is kénytelenek lesznek leállani. De nemcsak az áruellátásban szomorú a helyzete a birtokostársadalomnak, hanem azt a meraynyiséget. amelyet a* mezőgazdaság kap, iparosokon keresztül kanja és ísry mire a gazdához kerül, az máir fekete árat kénytelen érte fizetni. Nem tudom megérteni, miért nem lehet az áruellátást a gazdaiszerveken keresztül megoldani? A mezőgaizdasáigi termelés feltétlenül megkívánja a mezőgazdasági erépek és eszközök jókarban tartását. Ehhez természetesen vas kell. A vasellátás érdekében hasznom rendelkezés volna, ha a gazdaságok által beszolgáltatott ócskavas ellenében a beszolgáltatott mennyiség 50%-ának megfelelő mennyiségű gaz'dlaisáffi vasra szó 1 « utalványt kanna a beszolgáltató gazda. (Gaál Alaine: Kprékabronesotn Ha a majorok- tanyák- falusi kis°iazdaudvarokí minden eldobott, a kerítévS tövében hányódó IPCkiseb'b vasdarabja is előkerülne, ezzel megoldható volna a mezőgazdaság vashiányának oly súlyosi kérdés«. Az olv szénen mdp-indnlt silóénítési akp.ió is igen sok helyen elakadt- különöisen ott. almi a magas talajvízá 1 !^ miatt 'nem lehet földhesüllyeszteU silókat építeni, n vashiánv miatt pedig a földfeletti siló építése lehetetlenIgen fájó kérdése a mezőgazdaságnak az. árrendezés. t A mező gazdasági termelés helyes megszervezés© érdekében a mezőgazdasági árpolitika irányítása a földmívelésügyi minisztérium hatáskörében kellene hogy legyen, mert a többtermelést a helyes árpolitika mozdítja e'ő és ez töri le a fekete piacot is. Mi gazdák nyugodtabban vesszük tudomásul azokat az árakat, amelyeket az érdekeinkket képviselő minisztérium állapít meg. Szomorúan látom, hogy az ipari árak megállapításánál a nyersanyagtól a munkabéreken keresztül minden termelési költséget felszámítanak, hozzáadnak és azután állapítják meg az eladási árakat. Ezzel szemben a mezőgazdasági termékek árainál nem veszik figyelembe a termelési költségeket, amelyek pedig olyan eltolódásokon mentek keresztül a háborús viszonyok folytán, hogy lényegesen befolyásolják a mezőgazdaság rentabilitását. A mezőgazdaság ezek mellett az árak mellett csak a jó termésnek köszönheti, hogy teljesen tönkre nem megy. Hogy egy példával illusztráljam azi iparcikkek és a termények ára" közötti óriási különbséget, legyen szabad felhoznom', hogy a
