Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
Az országgyűlés képviselőházának 339. \ úr egy bejelentést tett nálam. Délelőtti beszédének befejezés© alkalmával tévesein fejezte ki magát, amikor azt mondotta, bogy a hungarista, párt nevében nem fogadja el a földmívelésügyi tárca' költségvetését- Eat helyreigazítja azzal, hogy ő at Nyilaskeresztes Párt nevében beszélt. (Helyeslés.) A vezérszónokok közül szólásra következik? Array Árpád jegyző: Szeder Ferenc! Ejnök: Szeder Ferenc képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőházi! A földmívelésügyi tárca költségvetésével kapcsolatban meg kell, állapítanom azt a tényt, hogy a régi költiségyetéselklhez! képest valóban óriási, haladás történt ennek a tárcának a keretélben. Nem egy alkalommal reklamáltuk mi ennek a tárcának a joíbb dotálását, mert tisztában voltunk vele, hogy Magyarország élete a mezőgazdaságon nyugszik s ha van fejlődő és_ baladó mezőgazdaság,, akkor az visszahat az egész közgazdasági életünkre. Nem kutatom most ebben a pillanatban, hogy mi sm oka a földmívelésügyi tárca ilyen örvendetles gyarapodásának. Ha nem volnának konjunkturális idők és különösen nem volnának ilyen rugói e tárca gyarapodásának, (mindenesetre sóikkal nlagyobb örömmel vennénk tudomásul mindazt, ami a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén történik. Tudom én, hogy az eljövendő idők maijd nehéz és nagy feladatokait rónak a magyar mezőgazdaságnál, de nem 1 kételkedem abb am, hogy a magyar mezőgazdaság, ha változott formában is. ezeket a feladatokat annakidején meg tu' 1 "*'-* oü'dani, földlbiirtokpolitikai és termeléspolitikai téren egyaránt. Ezek kijelentése után nem szándékozom a költségvetés részletes taglalásába és bírálatába bocsátkozni. Naivitás volna, ha mtost tétéi] ről-tétel re újra, elővenném a költségvetésbe beállított összegeket, ha azokat bonoké® alá venném és a régebbi költségvetés adataival szelmbeáUlítva. következtetéseket vonnék le. Nem is teszem, mert mlem lépek erre az útra, inkább néhány olyan reflexiót # fűzök ehhez ai költségvetésihez, ameNy. azt hiszem, az országgyűlés minden pártját és minden tagját érdekli s lesznek az én reiflexióininak olyan részei, ameilyeket nyosmaitékoslaini ajánlok majd a földmívelésügyi miniszter úr figyelmébei Mindiárt ázom) kezdem, amit' earvik-másik képviselőtársam már érintteift, a meizőterazdásági munkásság problémáján. Röviden utalt erre az élőadó úr is, 'amikor beszédének befejezése előtt) néhány megjegyzést fűzöttt a mezőgazdasági munkásság problémáihoz, mondván, hoigy a mezőgazdasági néprétegek felruházása érdekében' az iparban* is kellene valami Jurcsek-féle tervet csinálni, azután csak úgy nagy vonásokban, minden egyéb nélkül érintette a mezőgazdasági. munkásság kérdéseit, említette a munkabéreket és a mezőgazdasági munkásságnak különösen iparcikkekkel való ellátását, Én ezekbe a problémákba kapcsolódom bele, ezek azok, amelyeket a. reindelkezésomré álló rövid idő leforgásla alatt! taglalni kívánok, hogy mindezafcet szíves figyelmébe .ajánlom a földjmívelésügyi miniszter úrnak, illetve a földmívelésügyi kormánynak. Minidöárt a mezőgazdasági munkásságon kezdem. Szóvátették itt, Ihegy a mezőgazdasági munkamorál leromlott. Hiszen a háború öu>magâbanvéve sem túlságosan alkallmas arra, hogy a anfunkamocrált fokozza, (amikor pedig a \se 1943 november 18-án, csütörtökön. 433 mezőgazdasági munkások olyan viszonyok közé jutnak, mint amilyenek között most élnek, akkor a legkevésbbéi lehet tőlük aj munkamorál fokozását követelni. Miért? A mezőgazdasági munkásság nagy tömegeinek, mondhatnám, millióinak, — hiszen az egykori miniszterelnök úr ajkáról röplpent szét az egészt országba a jelszó a három millió koldusról — ennek a munkásrétegnek az életvisz cmiyai eddig még sohasem tudtak rendszeresen és állán'dóan az emberi életszínre emelkedni. Maga az a, körülmény, hogy a földmívelésügyi kormány már 1923-ban foglalkozott a mezőgazdaságii munkabérek megállapításának a kérdéséveiL bizonyította azt, hogy a mezőgazdasági munkásság nagy átlagban komisz, rossz életviszonyok között él. Jól mutatott rá egyik t. képviselőtársam itt' beszéde foilyamán arra, hogy a magyar mezőgazdaságban 1 foglalkoztatottak — talán nem is kizárólag a mezőgazdasági mnnklásiságra. gondolt — szervezetlenek. Persze, hogy szervezetlenek. Es mennyi bajnak, mennyi veszedelemnek oka rejlik aibfoan, hogy szervezetlenek és szervezetlenségük folytán sem politikai, sem gazdasági 1 téren ^nelm tudnak arra a fokra jutni, amelyre más társadalmi osztályok eljutnak és eljutottak^ (Papp József: Az biztos!) A mezőgazdasági munkásság kísérletet tett ugyan arra, hogy a szervezkedés erejével helyzetién javítson, de mindig szelmíbe találta magát egyrészt az államlhatalommál, másrészt! az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben tömörült nagybirtokosrétegglel, amely mindig a maga érdekeit látta ez ál; tál veszélyeztetve és így a mezőgazdasági munkásság saját erejéből szervezettség© révén sohasem tudott magának megfelelő emberi életszínvonalat kiverekedni. Tudom, hogy ennek nemcsak az a feltétele, hogy a meglévőn osztozkodjunk és többet tudjunk kicsikarni vagy kiverekedni ebiben az osz : tozkodásban; tudom, hogy a tmezőgazidlasági munkásság életviszonyainak emelése' . szoros összefüggésben van a mezőgazdaság fejlődésével! ési haladásával. Éppen ezért kifogásoltam és kifogásoltuk erről az oldalról állandóan most már 1 hosszá évtizedek leforgása alaitlt, hogy a mezőigazdaság fejlesztése terén nenii tettük meg azokat a lépéseket, amelyek meziŐgazdasági terméseredményeinket nyugateurópai szintre i?okozhatták volna; mert én is» vallom azt, amit egyik képviselőtársam itt mondott: a mi talajunk van olyan termékeny, mint a '' nyugati határunkon túlíLéfvő terüiletekt, Ausztria vagy a régi Cseh-Szlovákia és mégis abban a szégyenteljes állapotban élünk, hogy ajmig azok az országok néhány métermázsa val fokozni tudták átlagos terméseredményüketi, addig nekünk — a hivataio» statisztika szerint — évtizedről-évtiziedre körülbelül 13 métermázsáei átlagos gabonatermésünk van hektáromkánt. Tudom tehát, hogy terméseredményünkkel összefüggésben lehet csak a mezőgazdaság éietszántjét enibetri életszintre, emelni, de ezen a téren azután gyors iramban és hatalmas lépésekkel kell a földmívelésügyi kormányzatnak előrehaladnia. Most, amikor hivatalosan hozzányúlnak a mezőgazdasági munkásság munkaés (bérviszonyaihoz, amikor megalakult az Országos Mezőgazdasági Munkabejruiegállapító Bizottság, amely az irányelveket szabtjía meg a, munkabérekre vonatkozólag s amikor' verekednünk kell, hogy 10%-kial kevesebb vagy 10%-kai több legyen-e a munkabér az irányelv szerint, azt látjuk, hogy amikor megjelenik az 61*
