Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Az országgyűlés képviselőházának 339. ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 429 kell becsülni, ainikotr elítéljük azokat a vidékeket, ahol egy kézinek, ugyaniakkor pedig a megszületett magyar gyermekekre nem fordítunk kellő giomdot. Az iskolába járó szegény gyermekek kapuaík ugyani a. zöldkeiresztes akciók folytán valami meleg ételeket, de a ruháizikodásukról, ami ma a legnehezebb és a» legfiomtotsabb, már sietnki sem gomidoskoidik. De nemi gondoskodik senki sem;, különjösetn az oitthon,maradott gyermekekről. Mint ahogyan >a tisztviselők fizetésénél nagyon helyesen kiviláglik a családi pótléknál a népesebb család felsegítésének gondolat mezőgazdasági munkásságnál is létesíteni kell valami olyan szervezetet, amely szervezeten keresztül a mezőgazdasági munkásiokt olyan komoly segítséghez jussanak, hogy gyermekeiket kellő mértékben és magyair iftdvoltukhoz méltón tudják nevelni. Rendezni kell a munkásság aggkori betegségi, rokkantsági biztosításának kérdését is, mert; lehetetlen állapot, hogy az a munkás, aki egész életét nehéz testi munkában töltötte el, félve gondoljon öregebb korára, amikor a munkaszerszámi kiesik kezéből, amikor már nem tud dolgozni és valamelyik családtagjának kegyelméből vagy pedig utcai koldusként kell megélnieC Mélyen t. Ház! Mezőgazdasági foglalkozó nagy tömegeink a legszexvezetlenebbek ebiben az 'országban, éppen ezért szervezetlenségüknél fogva nem tudják a maguk gazdasági érdekeit kellően, úgy magvédeni, mint talán mások ebben az országban. A Parasztszövetség két évvel ezelőtt éppen azért létesült, hogy ezt a hiányt pótoljaa parasztság életébem Az ezzel a szövetséggel kapcsolatos, célkitűzéseket én nem kívánoimJ most itt ismertetni, mert megtette ezt két nappal ezelőtt a rend legfelsőbb őre, a belügyminiszter úr, amikor egy indokolatlan támadással kapcsolatosan megvédte a Parasztszövetséget. Em csak azt akarom itt leszögezni, hogy minden társadalmi rétegnek megvan ebben az országban az a joga, hogy saját gazdasági érdekének megvédésére szervezetekbe tömörülhet. Meg is varrnak ezek a szervezetek minden társadalmi rétegnél, tehát nemi lehet kifogásolni azt, ha a parasztság is a többiekhez hasonlóan egy szervezetet akar magának, amelyben gazdasági és kulturális érdekeit kellően ki tudja domborítani és meg tudja védeni. És mégis, amióta ez a szövetség megalakult, különböző oldaliakról különböző támadásokban van részünk. Ne méltóztassék bennünket elfogultsággal vádolni, mert mi mem akarunk többet, mint amennyi joga bárkinek van ebben az országban. Mi azt akartuk és azt akarjuk, hogy a becsületes magyar parasztréteg találjon egy olyan szervezetet, amelyet teljesen, száz százalékig magáénak mordhat esi ebbem a szervezetben minden politikától mentesen meg tudja védeni és kifejezésre tudja; juttatni gazdasági és kulturális érdekeit Mégis támadnak bennünket, különösen egyes oldalaikról, ahol, biziomyos vagyok benne, hogy nem a magyarságot féltik a Parasztszövetségtől, nem az országot, hanqm a saját kis exisztenciálisi érdekeiket. (Ügy van! Úgy van! a baMéahmi — Egy hang a szélsőbàlrMalo'Yi: Tévedés!) Mindenki hirdeti hogy a parasztság az alappillére ennek az országnak, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) ezl azl ai társSadaimi réteg, amelyre építeni lehet. Ha, ez így van, akkor hogyan

1 lehet félteni ettől a paraszt íságiól az országot? Nem az a fontos, hogy bal* vagy jobboldalon ált-e, hainem az, hogy becsületes magyar ember legyen az illető. Becsületes, hazáját szerető mlagyar ember nem is» féltheti ezektől az emberektől az országot. Ha valakinek van féltenivalója ebben az országban, az elsősorban, & birtokos parasztság. Amikor arra szükség volt, akkor éppen a parasztság volt ai gátja azoknak a szélsőséges elemeknek, amelyek felbukkantak és most és a jövőben is az volna, ha erne szükség volna». Éppen ezért Jaroiss Andor képviselő úr beszédének azt a részét, amelyben a parasztszövetséget azzal vádolta, hogy a kommunizmus felé viszi az ország parasztságát, a parasztszövetség nevében visszautasítom, (Helyeslés a baioldalpi.) mert ha van ebben az országban vailiaki, aki védi ezt az országot, akkor az elsősorban az a parasztság, .amelyre azonban nemcsak hivatkozni kell, hanem bízni is kell benne. (Morgás «i szélsőbatídaifkm.) Ezek mind rosszakaratú vádak, arnelyieket a paraszttársadalom tudomásul vesz és elnéz felettük. Mélyen t. Ház! Mivel beszédidőm lejárt, befejezem beszédemet. Mii nem vagyunk megelégedve teljesen a földimívelésügyi miniszter úrnak a mezőgazdaságot érintő intézkedéseivel s ezért mind pártom, mind a magam nevében a költségvetést nem fogadom el, (Helyeslés és taps r

j\ középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüli? Vámos János jegyző: Csorba, Sándor! Elnök: Csorba Sándor képviselő urat illeti a szó. Csorba Sándor: T. Ház! Nagy örömmel hallgattam azokat a kijelentéseket, amelyeket B. Szabó t- képviselőtársam a parasztszövétségről és. annak célkitűzéseiről tett Legyen meggyőződve a 'képviselő úr árról, hogy az egész nemzet szimpátiája fogja kísérni a parasztszövetség működését akkor, ha tényleg ezeknek ,a célkitűzésekinek jegyében fog dolgozni, (Ügy VTM! Ügy van!) kulturális, társadalmi téren, politikamentesen:. (Nagy Ferenc: így lesz!) így egészen biztosan a nemzet he^ lyeslése közben: fogja folytatni működését. Sajnos, a szűkreszabott tárgyalási idő nem ad nekem: módot arra, hogy in concreto foglalkozzam: előttem szólott túloldali képviselőtársaim beszédeivel. Meg kell azonban állapítanom, hogy beszédeikhől állandóan kicsendült az a szó, hogy kevés. Végtére is tudomásul kell vennünk, hogy ebben a nagy! világégésben,, amely igen nagy anyagfogyasztással jár, a takrékoskodas oly fontos elvét magas polcra kell emelni, (Ügy var! jobb felől.) mert ha a képviselőház a költségvetés során a takarékosság elvét nem emeli magas polcra, akkor tartani lehet attól, hogy egyrészt a produktív termelés csökkenése folytán az infláció veszélyét növeljük, másrészt pedig a termelő tényezőket olyan lavinaszerű adókkal leszünk kénytelenek megterhelni, hogy az a termelés további csökkenését vonja maga után, továbbá a háború után helyreálló békés nemzetközi viszonylatban termelési versenyképességünket nagymértékben vszélveztetiük (Üga/i van! Ügy vWn jobb félő'A T Ház! Ami magát a költségvetést illeti, a felszólalók; rámutattak airria, hogy tulajdonképpen 45 millió: pengős emelkedés van a múlt évi költségelőirányzattal szembem. Nagy elismerésünket kell tehát kifejeznünk' a földmívelésügyi miniszter úrnak azért, hogy ezekben ai 'háborús időkben is képes volt! tárcája részére ezt a többletet biztosítani és úgy széjjelosztani