Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

116 Az országgyűlés képviselőházának 339. ülése 1943 november 18'án, csütörtökön. ügyi minisizter úrnalk azokat a törekvéseit, amelyek például a földbirtokpolitükával függenek össze, A parcella- és birtokminimum: kérdésiéi mindezideig nem kerültek, előtérbe, (ü'gy van! a széUobaïoîtààîon) A tagosítás! kérdését próbálták; esetleg helyettesíteni, ez, azonban átmeneti dolog, mert egy emberöltőig sem tart annak érvénye, és ennek tulajdonítható az, is, hogy Magyarországom száz éve van már földbirtokpolitika, aa úrbéreseik felszabadítása óta és még egyetlenegy törvényt sem hajtottunk végre. Ha ezekem sorba megyek, azt látom, hogy nincs egyetlenegy sein végrehajtva, mert például körülbelül egymillió katasatráis hod vitás terület van aa úrbéri közösségekkel kapcsolatiban. Bármelyiket is: nézem, ha vesszük például legutóbb a Teleki Mihály-féle törvényt, amelynek végrehajtási utasítása csak egészen ki« parányi részleteket- ölel fel, azt látom, hogy nem jó az a rendszer, amellyel; az egész földbirtoikpolitikát vezetjük. Ezt, nem a fö':dmívelésügyi minisizter úr hatáskörébe kell utalni, hanem, önálló, független szervre kell bízni, amelynek állandóan ez a kötelessége. Ilyen körülmények között természetes^ dolog, hogy a asiidóbirtokoknáil is rossz módszereket latunk és ma az a helyzet, hogy az a földosztás, amelyet mi a legéleseibben elleneztünk, iolyiK a gvakorlatban, hiszen tudunk precedenst, '1,0 gy agglegényeknek földet osztottak eb pen az országban ugyanakkor, amikor szegény, nagycsaládú emberek nem, kaptak földet, (ügy van! a sséhőbaloldalon, — Pal

1

» Imre: A szolnoki polgármester!) Ezek azok az aggodalmak, amelyek ibeûr nünket arra kényszerítenek, hogy a foldmivelésügyi miniszter úrnak ilyenirányú gesatioi iránt nem tudunk bizalommal lenni. De nemcsak mi, hanemi a magyar agrartómegek nrllióisem, akik nem hisznek ebben, a^ földreformban, Tessék ezt! új alapokra fektetni. ÜUnök: A kéinviselő úr 'beszédideje lejárt. Piukovich József: A", eflmondlottak alapián és. főleo- arravaló tekintettel, hogy teljes diszharmóniát lótok az egves miniszterintntoki TTHÍködése között, sémi a< Magyar Meguiulas Nemzeti Szociáliisi Pártszövetség, sem. a mia^am -nevében nem vagyok ahban a helyzetben. hogv a földmlív-lpsügyi tárca, kölllevetését rn,

Q

'^ßavazzam. (ÉUenl^^ fs tűm a szélsobalol(

la\lon — A s?nno\JfW iidvazlW

1

?, ) Elnök: Szólástra következilki? Thuránszky Pál jegyző: Máté Imire. Elnök: Máté Imre képviselő urat illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek; képviselő urak! Máté Imire: T. Képviselőház,!' Az igen t. előttem szólott képviselőtársain, általi felhozott azokat az, indokokat, amelyekkeíl elutasító álláspontiát kívántai alátámasztani', alig hiszem, hogy bárki magáévá tenné akkor, ha a tárgyalási alatt áilló költségvetést történeti összefüggéseiben és várható kihatásaiban tenné tanulmány tárgyává, A fqjlődés: útjánalki szemlélete mellett ugyanis alig tehető fel, hogy aiz igen t. Ház bármely oldaláról isi tlaigadáisha vennék; hogy ez a költségvetés aránylag rövid idiő alatt lendületes fejlődést igazolt. (Ügy vom! jobb felől) Az abban megnyílott lehetőségeik a. földmívelésügyi igazgatást a szatez,erü (haladás szolgálatára és a mezőgazdaság fejlesztés reális feladataiinaik, megoldás,ár,ai képessé tesizuk. T. Képviselőház! A törvén yhoziáismak azok a tagjai, akik a mezőgazdaságnak! ai magyar köfzgaizdasági életben helyesen felfogott szerepét mindenkor szakszerű munkával szolgálták, még nem feledték el, milyen mélységes aggodalom kísérte ai pár évvel ezelőtt érvényesülő végtelenül szerény költségvetési keretet. Az adott helyzet helyes megítélése érdiékében nem feleslegesi tehát, ha az állami költségvetés régebbi füzeteiben is lapozgatunk. Ennek során megélénkülnek azok a képek, amelyek felénk vetítik, hogy a magyar földmívelés igazgatásánaki és gondozásának ellátására hivatott tiátrca költségvetéséinek, keretei Iközel két évtizer den keresztül az állami büdzsébeni alig számlbav ehető sízierény keretben szerepelt. H,a aa így elénk kerülő számadatok közül csak aiz, 1941. évre megállapított költségvetés, adatait idézzük, azt látjuk, hogy a földmívelésiügyi igazr gatás egész évi fedezetei 53 millió pengő volt, az azt megelőző években pedig még ennél jóval kevesehb. Az 1942. év volt az, első, amelyben lényeges mértékben emeltetett ennek a tárcának költségvetési előirányzata. Ekkor már 156'6 millióval szerepelt aiz állami kiadások között. Majd 1943-ban további 1081 millióval emeltetett, és 264"8 milliót tett ki ennek azi igazgatási ágnak a költségvetési kerete. A most tárgyalási alatt levő 1944. évi költségvetés előirányzata pedig 277*1 milliós keretet 'biztosít a földművelésügyi célok szolgálatánál. Ha tekintetbe vesszük az alapok cirkai 100 millió és az üzemek cirka 116 millió« előirányzatát is. nem volna megokolható viissizafejlődésiéiről vagy stagnálásról beszélni. Bíiriállatunknál tehát nemi az egyesi címek alatt szereplő számokat és azok ce-ymáshoz való arányát, hanem evt a végtelenül lendületest fejlődést kell szem előtt tartanunk. (Ügy va/n! w jobboldalon.) A tárea költségvetéséinek ilvem alakulása, természetesen bizonvos mértékibep a teríteti fryarapodás.olki folytán «zaporodói feladatokkal is összefüggésben van Ezt a körülményt azonhan nem lehet a haladás egyetlen forrásaként odaállítani, mer*

1

' hiszen a költségvetési -kevet növekedés^ ennek arányait lényegesen meghaladó adatokat matat T- Ház! Hq, a földímívelésügyi költségvetésnek az elmúlt három év alatti fejlődését az európai államok ismert kiöltsiégvetéseimek a data ivat hasonlítiuk össze, a;z ellőttünk fekvő költségvetés akkor is igen kedvező képet mutat (Ügy van!

r a jobboldnon.). Sajnos, n^m áll idő rendelkezésemre, hogy az egyes államok költségvetésének idevágó ' adatait részletesen felsoroljam!, legyen szabad azonban a t. Ház azon tagjait, akik súlyt helyeznek arra, hogy a maigyiair ; mezŐgazídaság fejlődésének nagy eredményeit ilyen világításban isi megisinreriék, arra kérnem, méltóztassék az e tárgyban közreadott hivatalos adatokat alapos tanulmány tárgyává tenni A» adott helyzet tárgyilagos megítélésié melliett nem vitatható el, hogyha földmívelésügyi minisatier a, most megállapítandó keretben ai hadigazdálkodás szükségleteit úgy, tudja kielégíteni, hogy egyidejűen iaa átmenet- és békegazdálkodás már most Jelentkező követelményeit is megfelelően el tudja látni. A közelmúlt eredményei bizonyítják, hogy az arra építhető munkaproíyrairi a számszerű adatok kereteit messze felülm ii Íja. T. Ház! Elképzelhető olyan, felfogás is, hogy a földmívelésügy mai helyzete az elért 'költségvetési eredmény éknél szélespbb kére t kiépítését teszi szükségessé. Egy ilyen, elég tetszetősen megokolható, kívánalom azonban a, legcsekélyebb mértékben sem ßsökkenthetne jelentőségét annak a nagy eredménynek, amelyeit' eddig elérni sikerült. Be egy nagyob!b fe-