Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

410 Âz országgyűlés képviselőházának 339. önkénytelenül is lecsúsznék a közellátás rögös területére. Állami beavatkozást igényel sertésállományunk szaporítása, 'minősééi fejlesztése* es vérfrissítése. Ezeket a célokat szolgálják a kanesereakciók, tenyészkocák, koeasüldők kedvezményes kiosztása-, a sertéshizlalási kísérletek rendszeresítés-e. »tb. A juhtenyésztés honvédelmi, gaizdasagi és ipari érdekei ugyancsak fokozottabb felkarolást kívánnak. (Meixner Emil: Árkérdés ez is!) A felkarolásnak legelső lépése a gyapjúárak helyesebb és igazságosabb megállapítása volna. Kosesereakció, jóminőségű anyaállatok kedvezményes kiosztása a gyapjútermelés fejlesztését van hivatva előmozdítani. A baromfitenyésztés állami támogatása különösen a baromfiexport jelentősége miatt, jelenler pedig a közellátási érdekekre való tekintettel, igen fontos helyet foglal el a földuiívelésügyi kormányzat feladatai között. Nagyon kívánatos lenne a kitűnően bevált baromfitelepek számának emelése

1

, hogy naposcsirkék az eddiginél sokkal nagyobb számban legyenek előállíthatók, és kiadhatók. Rendkívül fontossággal bírna ez annál is inkább, mert az idei baroimfivész az állományban óriási pusztítást végzett. (Üpy van! ŰPV van! — Piukovich József: Sajnos, így van! — Mayer János: Nem Kapott takarmányt!) Az állategészségügy címénél legyen szabad kiemelnem^mennyire fontos az állatorvosok: létszámának jelentékeny emelése. E cím negyedik rovatában szembeötlő 2-5 millió pengő elsősorban a sertéspestis ellen, a mezőgazdaságfejlesztési törvénnyel elrendelt kötelező védőoltás kiterjesztésének és egyéb betegségek elleni védekezés költségeinek fedezetét szoleália. T. Ház! Egyik leginkább szívemhez nőtt témakör e tárca tárgyalásánál a gazdasági szakoktatás kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Azt, hogyi milyen nagy súlyt helyez a földmívelésügyi kormányzat a mezőgazdasági szakoktatás

1 tervszerű ápolására, mi sem igazjolja jobban, mint azi a tény, hogy a mezőgazdaságfejlesztési törvénnyel biztosított egymilliárdos hitelnek 18'5%-át kívánja a szakoktatás kimélyítésére fordítani. Első lépés- volt ezen a téren — ez közismert — a gazdasági .akadémiáknak mezőgazdasági főiskolákká való fokozatos* átszervezése, amelynek során

1 kötelezővé tették, hogy a hallgatók minden tantárgyból szigorlatozzanak vagy legalább is kollokváljanak.' A miniszter úrnak a gazdasági szakemberek létszámának növelésére irányuló elgondolását az eredmények máris igazolták, amennyiben míg az 1939/40. évben a négy főiskolán a hallgatók száma mindössze 500 volt, addig az. 1943/44, évben már 180%-kai több, 1400. A mezőgazdaság mellett azonban a gyümölcs, és zöldségtermelési ágazatokat szolgáló kertészeti szaktudás előmozdítására is gondolt a miniszter úr, amikor a kertészeti akadémiát a folyó évtől kezdődően főiskolává szervezte át. Reméljük, hogy hamarosain annyi főiskolai képesítésű kertészünk lesz, amennyit a még szakemberhiányban szenvedő gazdaságok megkívánnak. A középfokú tanintézetek iránt olyan

1 nagy a gazdalközönség érdeklődése, hogy ezek kénytelenek voltak a felvételre jelentkezők százait visszautasítani. Nagy mértékben kell tehát emelnünk ezeknek az intézeteknek

# a számát, A középfokú tanintézetek építkéseinekí befejezésére 4 millió pengő van biztosítvai. A téH gazdasági iskolák számának további ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. emelése, sajnos, részben a tanárhiány, részben az építési nehézségek miatt egyelőre nemi lehetséges. A költségvetésben felvett 85 állami és 4 felekezeti téli gazdasági iskola kapacitása évi 8000 tanuló. Üj elgondolás az, hogy ezek az iskolák rugalmasan fognak igazodni az iskola könnyékének esetleges speciális^ igényeihez, például szőlőtermelő vidéken szőlészeti, gyümölcstermelő vidéken kertészeti tantárgyakra fognak nagyobb súlyt helyezni. (Hokky Károly: Úgy kellene!) A speciális oktatás terén is igen sok újítás van íeTvbevéve, mint amilyen a közép- és alsófokú tejipari szakoktatás átszervezése, az átmenetgazdálkodásra való tekintettel öntöző szakiskola megnyitása Gyulán, mezőgazdasági gepszakiskola felállítása, és így tovább. Az iskolánkívüli szákoktatás főbb irányelvei a következők): sorozatos gazdasági előadások tartása, 500-on felüli téli gazdasági tanfolyamok rendezése több, mint 20.000 gazda részére, továbbá tanítók és mezőgazdasági cselédek részére megfelelő gazdasági tanfo'yamok rendezése és a rádiós propaganda foikiozottabb beállítása. Mindez a dús Programm csaknem 33 millió pengő előirányzásával van biztosítva. Méltóztassék megengedni, t. Ház, hogy e helyütt külön

1 emlékezzem meg arról a lelkes munkáról, ^amelyet mezőgazdasági tanintézeteink vezetői, többek között a nyíregyházi kertmunkásiskioila vezetője végez. A vízügyi szolgálat költségvetésüníknek legnagyobb címe, 63*5 millió pengővel. Ebből az összegből 55 millió pengő beruházási célokat szolgál, mert az: elmúlt gazdasági év ismételten beigazolta, hogy nemcsak a túlsók víz pusztít, de a szárazság is óriási károkat okozhat. Ennek a tételnek a felismerése jutott. kifejezésre akkor, amikor a miniszter úr az Alföld öntözési munkálatainak gyorsítása érdekében az eddilgi hitelkeretet

1 lényegesen felemelte, 11 millió pengőre. Sáncolás és alagcsövezés támogatására osaklnemi 2 milüó, az 1929. évi III. és az 1931. évi XV. törvény cikk alapján végrehajtandó vizimunkálatokra összesein 26*5 millió pengő, a lecsapolásokra pedig több mint 8 millió pengő van előirányozva. Az al'födi viziutak hajózása a vitéz Horthy István duzzasztómű segítségével. a Körös folyón egészen Békésig meghosszabbíttatott. A Sió hajózhatóvá tételére és a Sajó-csatornára 3—3 millió pengő van előirányozva. A felsorolt vizimunkálatoknak főleg az atmen etgazdálkodás' szemszögéből van igten nagy jelentősége, ha arra gondolunk, hogy a háború után ezek a munkálatok mennyi munkáskezet - fognak foglalkoztatni. Az átmenetigazdálkodás szempont iáiból figyelmet érdemelj továbbá, hogy á Duna—Tisza-osiatorna építésének előkészítő munkái megfelelő hitelkeret biztosítása folytán mosit már végrehajthatók. (HehtesVés.) A szőlészeti és borászati címnél jegyen szabad a direkttermő szőlő nehéz problémáiát meíaffernlítenpimi. Bár a direkttermő^ szőlő /jok kisember részére b

;

ztoisít megélhetést, a "jövő világversenyre való tekintettel azonltán áztok eloltása igen kívánatos volna. Mns+ méUózta&séffe megengedul. hogy ^ n-7 1944 évi költséervetés tárgyalásán á

1 egy kissé hővebhpivv térjek' ki a m^őgazdasáe'i tudományos ós 'Mcérletügyi intézményekre, (HaNhipf Haü

1fotM) Örnm'mel számioilhatnk be e helyütt gazdatársaimnRlk, hogy alkalmunk volt aw év folyamán több :

lyen tudományos intézményt,