Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-338
Az országgyűlés képviselőházának 338. irodalmi 'társaságot, a Szeniteleky-társaságot anyagilag úgy támogatja, hogy a mi tollforgatóink, íróink! kifejezést tudnak adini a külön bácskai' szellemiségről, a »couleur local«-ról. Van külön irodalmunikí, de ezt nemi úgy értem, hogy szeparatász'tikus irodalmunk van, hanem ai mi talajiutnkból kinőtt irodalmunk:, amely bennünket megismertet, amelv 'megcáfolja azt, Hogy a zsíros' Bácskában csak, dőzsölni tudnak az emberek, die szellemi munkát végezni nem. Ugyancsak fontosnak; tartom a Délvidéki Magyar Közművelődéisi Szövetségnek azt a munkáját, amelynek gyökerei még az, 1941 előtti időkbe nyúlnak vissza, amikor öntevékenyen dolgoztunk a magyarságért és megalkottuk a magyar egyesületek csúcsszervezetét: a Közművelődési Szövetséget. Ez a, közművelődési szövetség hatalmas munkát: végzett, mégpedig nemcsak kultúrmunkát, hanem nemzetvédelmi munkát is, amely a mai időkben még fo utasabb, mint a kuDtúrmunkia. (Úgy van! Ügy van!) Ugyanilyen elismeréssel kell adóznom a miniszter úr iránt azért, hogy felismerve az internátusok fontosságát, a Délvidéken számos internátust virágozhatott fel, tudiván, hogy az ottani magyarságot csak úgy tudja megerősíteni, ha a tanyák 1 és 1 falvak lakosságának ki T váló, fiait a, távoli kis helyekről be tudja vinni Szabadkára, "Újvidékre, Zomlborba, Zent ára és ott vagy kevés- pénzért, vagy: teljesen ingyen taníttatja.. Kérjük, hoigy ezt az akciót tovább folytassa. Még egy dologról akarok beszélni. Hangsúlyozni kívánom, a , délvidékieknek: azt az álláspontját, hogy Bácsikának egy millió lakosságát, sok iskoláját és nemzetiségi kérdéseit tekintve, igenis joga van ai bácskai tankerületi főigazgatósághoz. Kérjük ennek a törvényhozás útján való megszervezését, mert erre — úgy érezzük — nemcsak jogunk; van. hanem ez. nemzetiségi szempontból! vitathatatlanul szükséges. Mélyen! 1. Ház! Amikor bizonyos bírálatot gyakoroltam... Elnök: Kérem a képviselő ujat, tessék a beszédéti befejezni. Vámos János: ...nem bírálni akartam, csak fel akartam hívni a miniszter úr figyelmét ezekre az akut kérdésekre. A költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következük a vezérszónokok közül? Szabó Gyula jegyző: vitézi Makray Lajo*! Elnök: viifiéz Maklray Lajos 1 kép viselő urat illeti a szó. vitéz Makray Lajos: T. Ház! Nagynn szeretnék az előttem szólott képviselőtársam beszédére, beszédének egyes részeire reflektálni, sajnos azonban az idő rövidsége erre nem ad nekem módot és alklalmatC miért is tőle tisztelettel elnézést és^ bocsánatot kérek T. Ház! Elvi álláspontunkat, a néppártnak és a miaigam csekélységének, elvi álláspontját a kultusztárcával 1 , tehát a magyar kultúrpolitikával és f nevelésügyi politikával kapcsolatban máir isiméilelten volt szerencsém kifejthetni. Ez annak al pártnak, amelyhez tartozni szerencsém van, ötvenéves múltjához méltóan és ennek a múltnak megfelelően természetesen nem lehet más, mint erősen és határozottan keresztény és nemzeti. Amikor az éh pártom ezt a két, gondolatot •logea őször hirdette, akkor egészen ideeem lelkiKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ XVII. ülése 1943 november 17-én, szerdán. 367 . ségű és szellemiségű hatalom és közvélemény állott ezzel szemben. Nem úgy mostan. Most a keresztény és nemzeti gondolatnak, különösen a keresztény gondolatnak közvélemény- és közhangulat ereje és értéke van. Kormányzati programmnaki képezi alapgomdotalatát. politikai jelszó és irány, különféle mozgalmak, törekvések és irányok indulnak el ennek a két gondolatnak a jegyében és masíroznak ennek a két eondolatnak a zászlaja alatt. De éppen aizért, mert ez a két gondolat szinte közhasználati cikk lett. elérte a közforgalomba került eszimék örök tragédiája, vagyis meghalványodtak, átalakultak és deformálódtak. Szükséges tehát röviden megállapítanom és leszögeznem azt, hogy mit értettünk ötven esztendeig és mit értettünk most is a keresztény és nemzeti gondolat alatt. A keresztény gondolat mindenekelőtt, egy szerves, logikus, zárt tanrendszer, tökéletes egész, amelyből semmit elhagyni és semmit elalkudni nem lehet. Magán viseli az igazságnak minden kritériumát és bizonyosságát. Nem változik, mert nem változhatik alaptételeiben. Nem alkalmazkodik, mert mindennek hozzá kell alkalmazkodnia. Ez az igazságnak ai Privilegium a. A keresztény gondolat egy nemes, tisztult és emelkedett erkölcsi rendszer, abszolút értékű. alapelveiben megváltozhatatlan. Normája nem a korszellem, nem a folyton változó igények és érdekek, nem is a hasznossági elv, hanem az Isten akarata. Alapja a természettörvény és az Isten tízparancsa, amelyet Krisztus kitökéletesített és kiteljesített. Lényegében tehát megmozdíthat a-ilan, de gyakorlati alkalmazásban a különféle korok és életformák szerint szélesedik, úi színt, {>. hangsúlyt nyer. A keresztény gondolat egy sajátos kultúra, a hell én-római szellemnek, s a keresztény igazságnak és a keresztény etikának szintéziséből támadt. A keresztény etikában megnemesedett léleknek csodálatos kivirágzása. színben, formában, hangban, igazságban és életértékeléíben való szétbomlása. Ennek a kincsnek a megvédelmezése volt a mi ezeréves feladatunk és ezért folyik most is a nagy küzdelem, a harc. A keresztény gondolat világnézet, tehát az élet • és t a lét kérdéseinek egyetlen* kielégítő és teljességes magyarázata, a mindenség, a történelem és az élet nagy titkainak egyetlen logikus megfejtése. Es a keresztény gondolat szociális igazság és szociális erő. Nem ad szociális programmot, de ad szociális érzületet szellemet és szociális gondo^odást s megépíti azt a szilárd és maszszív fundamentumot, amelyen minden szociális munka felépülhet, megépíti akkor, amikor proklamálja az ember halhatatlan értékét és méltóságát, az egyéniség elkobozhatatlan jogait és az emberi munka végtelen értékét. Es a keresztény gondolat egy felséges élmény és nagy kötelesség: életünknek és magatartásunknak átgyúrása ennek a gondolatnak a képére és hasonlatosságára. A nemzeti gondolat kultúrpolitikai és pedagógiai síkon jelenti a nemzeti eszményeknek és a nemzet értékeinek hívséges szolgálatát és kultuszát, felfakasztását azoknak a forrásoknak, amelyekből ez^ a kultúra táplá 1 kőzik, jelenti ezeknek a forrásoknak az őrzését, az ezekből a forrásokból való merítést, leszállást a magyar lélek csodálatos mélységeibe és a kultúrának ebből a lélekből való kisarjasztatását. ' Nem elzárkózás idegen kultúrhatások elől. A 53
