Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Az országgyűlés képviselőházának Ê37. ülése 1943 november ÍÚ-án, kedden. 31* igazgatási reszortban) egy 'előadó Hegyen miel­lette. Ö niem tudhat mindenit ég nem olvashat el mindent, azonban mindemről kell tudnia- De csalkis altkor tudhat mindemről, hai annyi elő­adója vän,, ahány előadója van ai kormányzói biztosnak. A nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi reszort a kormányelnökségüaél vam t azonban a nemzeti­ségek életét elienőrfci, azt irányítja, féken­tartja ós nyomja éppen! a belügyminisztérium. Ezért indokfolt a míeinzetiségi kérdésről éppen itt a. belügyi tárcái költségvetésének tárlgyaiásá­uál behatóbban szólnom. Erre kérem, szíves türelmüket. T. Ház,, a nemzetiségi kér dels a három kérdés között, amelyeiket közös megegyezéssel a legfőbbeknek 1 ismertünk! el. nem utolsó he­lyen van. Az; első a közigazgatás' reformja, amelyet a belügyminiszter úr sokszor és na­gyon őszintén felemlít, majdnem miniden' beslzé­dében, de úgy emlékszem, minden beszédében, eizi állia/na aiz első helyenl A második helyen áll a! nemzetiségi: kérdés megoldása és a harmadik helyen a földreform keresztülvitele. Ha azt akarjuk, hogy egyöntetűség, összefogás le­gyen és ahogyan afêi előttem szólott prelátus úr mondotta, ái belső renid' fenntartása reális ala­pom történjék, ezt a három' kérdést meg' kell oldani, (Ügy van! bafyef öl.) vagy legalább is a! megoldás giairanciáját meg kell adnunk. Nem íg'érni és ftiem filozofálni kiel] ezekről a kérdé­sekről, hanem ezeknek a kérdéseknek ai megol­dását meg kell keizdeni. (Ügy van! Ügy van! é szá sőbaloldalon) Én a nemiaetiségi kérdést mint nemzetiségi ember, elsőnek tekintem, ezt tőlem senlki sem veheti rossznéven. Konstatálom, hogy á nem­zetisági kérdés a legkuszább állapotban, várni. Mindenki iazt hiszi, különösen sniáliunikl, hogy neki szent kötéLessésge éé szent joga magyaro­si tani. Miért magyarosítanak, amikor itt a bol­dogult premieirminisztetr, Teleki Pál... Elinök: Méltóztassék ai képviselő urnák az előírt kifejezést használni. (FelkiáUésok: Nem hallja, rosszul hall!) Homicskó Vladimir: Ez tehát egy rossz tradíció, rossz, megszokás, hogy, a tisiztalt hiva­talnokjok aiz egész vonalon, és folyton csalk mai­gyaroisítanak. (FelkiáMsak: Hol? Hol?) Ké­riem^ uraim; én még nem láttam kétnyelvű blankettát, hogy a blanketta' legalább oroszul is ki lemmé töltve. Mindig csak magyarul töl­tik, ki. (F&'Mál'támk: Helyen! Nem helyes!) Nemrégen volt. egy asszony nálam, ügyes­bajos dolgával, a, férje dolgában. Megmon­dotta, hogy hol lakik és azt is, hogy hogy hívják. Bemetnem vele 1 a szobába a jegyzőhöz ós attól is kérdelztem, hogy hol lakik és hogy hívják- Zarioson lakott, vagyis Drugeth­liázán. de folyton Drugethházáról beszéltek, amikor pedig a község Zaricsnak van élne­vezvei. Kérdésemre, hogy miért nem Zaricsot említi, mint lakóhelyét, azt mondotta az il­lető': úgy kiabálnak, úgy lármáznak ránk­hogy nem merjük mondaná, hogy Zaricsból vagyunk. (Maróthy Károly: Mondják mind a kettőt!) Ennek nincs semmi értelme. A hiva­talos urakat nem kérni kell, nefm könyörögni kell nekik, hanean ' parancsolni kell nekik-, hölgy igenis, tiszteljék a helyi szokásokat, a helyi nyelvet, ha nem is tudják. Nem szüksé­ges nekik, tu'dniok, de tisztelniük kiell a helyi szokásokat, a helyi elnevezéseket- (Füssy Kál­mán: A csteihek alatt jobban tudták?) Sem a vallást nem tisztelik, a pravoszláv vallást, sem a nyelvet nem tisztelik. így bizony niem lehet semmit sem csinálni. (Zaj.) Uraim, nom azért mondom ezt-, hogy panaszkodjam, hanem azért, hiogy méltóztassék ráhatni a kormányra, hogy a kormány parancsoljon hivatalnokai­nak és magyarázza ezt meg nekik, de nem is szükséges, hogy megmagyarázza, mert paran­csolni kell a hivatailuokniaikí és ,a hivatalnok a parancsolkat és a 'rendelkezéseket kell hogy teljesítsél A premier-miniszter uraik, az előb­biek, mind a! három •.. Elnök: Tesséki a prtamier-miniszter kifejezést melló'lzini, mert ei z szabályellenes. Homicskó Vladimir: A kormányellnök urak mind megmondották ég leszögezték- hogy nem akarniaki magyarosítani ési hogy a közigaz­gatást a leghumánusabb módon akarják ke­resztülvinni. Uraim, ,a, nemzetiségi kérdéis igen fontos kérdési és ebben: a tekintétben a legtöbb hiba, a legtöbb balfogás történt. Ezeket a hi~ hákat és balfogásokat egyiszersmindenkor'ra meg kell szüntetni. Különösen mi, kárpáti oroszok, követeljük azt, hogy minket vallóban t gyenrangúaiknak ismerjenek el és mint egyenrangúakká! beszéljenek velünk. (Meskó Zoltán: Úgy van!) Hiszen az, elflmlult ezer év alatt mi soha semmi rosszat nem tettünk", ha­ii2m igenis, sok-sok jót tettünk. A mi földün­kön, a! mi hegyeinkb,eini-. a mi rengetegeinkiben bujdostak a "magyarok, bujdostak a kurucok, onnan mentek ki, a mi segítségünkkel és mi voltunk azok- akik a vallásszabadságért és ( az egyéni szabadságért mindig véreztünk és mint ntolisóki véreztünk, utoljára, amikor már össze­fogtak bennünket, akkor adtuk be a derekun­k-it. Nincs a 1 nép történetében egy momentum se, hogy ez a népi kompromisszumra lépett volna. Meghunyászkodott ajkkor, amikor már fej beütötték, de mihelyt felébredt, megint ugyanazt tette. (Baky László: Ez helyes!) Ezért különös figyelmet kérek, de nem mondok sokat, ha követelek a mi kárpáti orosz népünk számára. A mi kárpáli orosz népünk dolgos nép, zseniális nép, jólelkű nép, altruista és nem önző. Ezt meg kell szívlelni minden közéleti embernek és ezt megszívlelve kell ve­lünk szemben fellépni. Ha valaki hozzánk jön, nem követeljük, hogy tudjon a mi nyelvünkön, mi csak azt követeljük, hogy a mi nyelvünket szintén nyelvnek: ismerjék el. Ne mondják azt, hogy ez holmi primitiv nyelv, négyszáz szóból áll. Azt mondoimi én,: micsoda? négyszáz szóból áll? Legkevesebb^17.000 szóbóij áll! (Meskó Zol­tán: így van, ahogy mondja!) Azt mondja erne: Ki mondta eztí Hát mindenki tudja, hi­szen egy népnyelv nem állhat 400 szóból. (Ügy van! Ügy van!) Egy fél művelt, egy félig intel­ligens embernek vagy egy hivatalnoknak lehet a nyelvkincse 400 szó (ÈBênk d€\)\ül'ség éa taps.) de a nép nyelve feltétlenül gazdagabb. Itt van a füveik elnevezése, a vizek: elnevezése, a víz folyásának, a víz medrének különböző elneve­zései, itt van a halak, a virágok, az eszközök elnevezése, a madarak, a lepkék elnevezése, már ez több mint 3—4000 szót jelent és azután it van még a többi kifejezés, a irögnek külön­böző elnevezései, másképpen mondják, ha a reg itt van. ha ott van, másképp mondják, ha, a víz itt folyik, vagy ott folyik, másképp hívják a középső részét, a túlsó parto , az inenső par­tot, ezeknek! mind megvan a maga népi elneve­zése. Megvan a magyar nyelvben megvan m­46*

Next

/
Thumbnails
Contents