Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-337

Az országgyűlés képviselőházának Ê37. ülése 1943 november ÍÚ-án, kedden. 31* igazgatási reszortban) egy 'előadó Hegyen miellette. Ö niem tudhat mindenit ég nem olvashat el mindent, azonban mindemről kell tudnia- De csalkis altkor tudhat mindemről, hai annyi előadója vän,, ahány előadója van ai kormányzói biztosnak. A nemzetiségi kérdés, a nemzetiségi reszort a kormányelnökségüaél vam

t azonban a nemzetiségek életét elienőrfci, azt irányítja, fékentartja ós nyomja éppen! a belügyminisztérium. Ezért indokfolt a míeinzetiségi kérdésről éppen itt a. belügyi tárcái költségvetésének tárlgyaiásáuál behatóbban szólnom. Erre kérem, szíves türelmüket. T. Ház,, a nemzetiségi kér dels a három kérdés között, amelyeiket közös megegyezéssel a legfőbbeknek

1 ismertünk! el. nem utolsó helyen van. Az; első a közigazgatás' reformja, amelyet a belügyminiszter úr sokszor és nagyon őszintén felemlít, majdnem miniden' beslzédében, de úgy emlékszem, minden beszédében, eizi állia/na aiz első helyenl A második helyen áll a! nemzetiségi: kérdés megoldása és a harmadik helyen a földreform keresztülvitele. Ha azt akarjuk, hogy egyöntetűség, összefogás legyen és ahogyan afêi előttem szólott prelátus úr mondotta, ái belső renid' fenntartása reális alapom történjék, ezt a három' kérdést meg' kell oldani, (Ügy van! bafyef öl.) vagy legalább is a! megoldás giairanciáját meg kell adnunk. Nem íg'érni és ftiem filozofálni kiel] ezekről a kérdésekről, hanem ezeknek a kérdéseknek ai megoldását meg kell keizdeni. (Ügy van! Ügy van! é szá sőbaloldalon) Én a nemiaetiségi kérdést mint nemzetiségi ember, elsőnek tekintem, ezt tőlem senlki sem veheti rossznéven. Konstatálom, hogy á nemzetisági kérdés a legkuszább állapotban, várni. Mindenki iazt hiszi, különösen sniáliunikl, hogy neki szent kötéLessésge éé szent joga magyarosi tani. Miért magyarosítanak, amikor itt a boldogult premieirminisztetr, Teleki Pál... Elinök: Méltóztassék ai képviselő urnák az előírt kifejezést használni. (FelkiáUésok: Nem hallja, rosszul hall!) Homicskó Vladimir: Ez tehát egy rossz tradíció, rossz, megszokás, hogy, a tisiztalt hivatalnokjok aiz egész vonalon, és folyton csalk maigyaroisítanak. (FelkiáMsak: Hol? Hol?) Kériem^ uraim; én még nem láttam kétnyelvű blankettát, hogy a blanketta' legalább oroszul is ki lemmé töltve. Mindig csak magyarul töltik, ki. (F&'Mál'támk: Helyen! Nem helyes!) Nemrégen volt. egy asszony nálam, ügyesbajos dolgával, a, férje dolgában. Megmondotta, hogy hol lakik és azt is, hogy hogy hívják. Bemetnem vele

1 a szobába a jegyzőhöz ós attól is kérdelztem, hogy hol lakik és hogy hívják- Zarioson lakott, vagyis Drugethliázán. de folyton Drugethházáról beszéltek, amikor pedig a község Zaricsnak van élnevezvei. Kérdésemre, hogy miért nem Zaricsot említi, mint lakóhelyét, azt mondotta az illető': úgy kiabálnak, úgy lármáznak ránkhogy nem merjük mondaná, hogy Zaricsból vagyunk. (Maróthy Károly: Mondják mind a kettőt!) Ennek nincs semmi értelme. A hivatalos urakat nem kérni kell, nefm könyörögni kell nekik, hanean ' parancsolni kell nekik-, hölgy igenis, tiszteljék a helyi szokásokat, a helyi nyelvet, ha nem is tudják. Nem szükséges nekik, tu'dniok, de tisztelniük kiell a helyi szokásokat, a helyi elnevezéseket- (Füssy Kálmán: A csteihek alatt jobban tudták?) Sem a vallást nem tisztelik, a pravoszláv vallást, sem a nyelvet nem tisztelik. így bizony niem lehet semmit sem csinálni. (Zaj.) Uraim, nom azért mondom ezt-, hogy panaszkodjam, hanem azért, hiogy méltóztassék ráhatni a kormányra, hogy a kormány parancsoljon hivatalnokainak és magyarázza ezt meg nekik, de nem is szükséges, hogy megmagyarázza, mert parancsolni kell a hivatailuokniaikí és ,a hivatalnok a parancsolkat és a 'rendelkezéseket kell hogy teljesítsél A premier-miniszter uraik, az előbbiek, mind a! három •.. Elnök: Tesséki a prtamier-miniszter kifejezést melló'lzini, mert ei

z szabályellenes. Homicskó Vladimir: A kormányellnök urak mind megmondották ég leszögezték- hogy nem akarniaki magyarosítani ési hogy a közigazgatást a leghumánusabb módon akarják keresztülvinni. Uraim, ,a, nemzetiségi kérdéis igen fontos kérdési és ebben: a tekintétben a legtöbb hiba, a legtöbb balfogás történt. Ezeket a hi~ hákat és balfogásokat egyiszersmindenkor'ra meg kell szüntetni. Különösen mi, kárpáti oroszok, követeljük azt, hogy minket vallóban t gyenrangúaiknak ismerjenek el és mint egyenrangúakká! beszéljenek velünk. (Meskó Zoltán: Úgy van!) Hiszen az, elflmlult ezer év alatt mi soha semmi rosszat nem tettünk", haii2m igenis, sok-sok jót tettünk. A mi földünkön, a! mi hegyeinkb,eini-. a mi rengetegeinkiben bujdostak a "magyarok, bujdostak a kurucok, onnan mentek ki, a mi segítségünkkel és mi voltunk azok- akik a vallásszabadságért és (

az egyéni szabadságért mindig véreztünk és mint ntolisóki véreztünk, utoljára, amikor már összefogtak bennünket, akkor adtuk be a derekunk-it. Nincs a

1 nép történetében egy momentum se, hogy ez a népi kompromisszumra lépett volna. Meghunyászkodott ajkkor, amikor már fej beütötték, de mihelyt felébredt, megint ugyanazt tette. (Baky László: Ez helyes!) Ezért különös figyelmet kérek, de nem mondok sokat, ha követelek a mi kárpáti orosz népünk számára. A mi kárpáli orosz népünk dolgos nép, zseniális nép, jólelkű nép, altruista és nem önző. Ezt meg kell szívlelni minden közéleti embernek és ezt megszívlelve kell velünk szemben fellépni. Ha valaki hozzánk jön, nem követeljük, hogy tudjon a mi nyelvünkön, mi csak azt követeljük, hogy a mi nyelvünket szintén nyelvnek: ismerjék el. Ne mondják azt, hogy ez holmi primitiv nyelv, négyszáz szóból áll. Azt mondoimi én,: micsoda? négyszáz szóból áll? Legkevesebb^17.000 szóbóij áll! (Meskó Zoltán: így van, ahogy mondja!) Azt mondja erne: Ki mondta eztí Hát mindenki tudja, hiszen egy népnyelv nem állhat 400 szóból. (Ügy van! Ügy van!) Egy fél művelt, egy félig intelligens embernek vagy egy hivatalnoknak lehet a nyelvkincse 400 szó (ÈBênk d€\)\ül'ség éa taps.) de a nép nyelve feltétlenül gazdagabb. Itt van a füveik elnevezése, a vizek: elnevezése, a víz folyásának, a víz medrének különböző elnevezései, itt van a halak, a virágok, az eszközök elnevezése, a madarak, a lepkék elnevezése, már ez több mint 3—4000 szót jelent és azután it van még a többi kifejezés, a irögnek különböző elnevezései, másképpen mondják, ha a reg itt van. ha ott van, másképp mondják, ha, a víz itt folyik, vagy ott folyik, másképp hívják a középső részét, a túlsó parto , az inenső partot, ezeknek! mind megvan a maga népi elnevezése. Megvan a magyar nyelvben megvan m46*