Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-337
284 Az országgyűlés képviselőházának 337. azonban már hadi költségvetés. Ennek a kifejezésnek as értelme és lényege ebben a vonatkozásban az, hogy ebben a programmiham a belügyi kormányzat a meglévő kereteket igyekszik tartani és a közrend, valamint a közbiztonság védelmére szükséges intézményeket igyekszik erősíteni és biztosítani, de a keretek fejlesztése, a nagy célkitűzések további kiművelés© már más, idők más lehetőségeit kívánna. Az állami költségvetésiben a rendelkezésre álló anyagi eszközök legnagyobbrészt katonai és gazdasági célokra vannak igénybevéve és lekötve, ekként szinte magától értetődő, hogy a tárgyalás alatt lévő költségvetésben a fejlődés vonala — különösen a számok világában — a múlt évi költségvetéssel szembeni bizonyos mértékig megtorpant. A tárca egész költségvetése a 77-7 milliós nyugdíjszükséglet leszámításával 463*3 millió pengőt tesz ki. Ez az összeg 118"1 millióval magasabb, mint az 1943. évi költségvetés végösszege. Viszont ai beruházások ciímén szereplő 1*4 millió pengő, amely összeg egyébként már önmagában véve is a költségvetés főÖsszegének csak csekély töredéke, még 250.000 pengővel .ailacisonyabb is, mint az 1943. évben volt. Ha az említett 118 milliós többletet ,aí fejlődés szempontjából vizsgálom és vizsgálódásomban figyelembe veszem az árak emelkedését és általában a gazdasági életben bekövetkezett jelentékeny eltolódásokat, .akkor a fejlődés tempójának megtorpanása egészen világosam megállapítható. Ez a 118 millió pengős többlet ugyanis legnagyobbrészben a személyi kiadások emelkedéséiből adódik, ezenkívül! pedig a gazdasági életben előállott változások okozzák, amelyek dologi, fenntartási térem éreztetik hatásukat Az 1944. évi belügyi költségvetésben at személyi kiadások emelkedését nem csupán a tisztviselők és alkalmazottak fizetésének tekintélyes módon történt emelése okoza, hanem az is, hogy ebben a kölségvetési évben^ szerepel először az orvosi szolgálat államosításának a költsége is. Ezeknek az új állami tisztviselőknek az illetményei nagy összeggel jelentkeznek a költségvetésben. Igaz viszont, hogy mivel az államosított orvosi szolgálat költségeit az érdekelt önkormányzatok megtérítik az államnak, e kiadások ellentételével a bevételi r óvatom találkozunk. A teljes tárgyilagosság kedvéért ai költségvetés jellemzésekor még egyéb szempontokra is figyelemmel kell lennünk. Ezek közül talán a legfontosabb az anyaghiány, amely a beruházások terén a legkomolyabb akadályt jelenti, ezenkívül azonban a fenntartási kérdésekben is éríeizteti hatását. A tárgyalás alatt álló költségvetés számadatait ennek a szempontnak állandó figyelembevételével kell néznünk. Az építkezésekre, minthogy ezek. belügyi vonalon a hadicélokkal csak közvetett összefüggésben állanak, az anyaghiány bénítólag hat és lehetetlenné teszi a fejlődést Különösen fájdalmas ez egyébként igen magas nívójú közegészségünk szempontjából, mert itt az új beruházásoknál nehezem pótolható kiesést okoz, a fenntartási törekvések megvalósítását is igen nehézzé teszi és kórházügyünk fejlődését nagyon jelentékenyen hátráltatja. Az említett szempontok figyelembevételével történő vizsgálat, úgy vélem, mindenki előtt világossá teszi, hogy a belügyi tárca 1944. évi költségvetését nem is szabadi a számok világában vizsgálni, mert az így nyert eredmények ülése 1Ù43 november 16-án, kedden. nem adnának a való tényekről megfelelő tájékoztatást Ennek a költségvetésnek inkább tartalmi részével kell foglalkoznunk és a háborús számok irreális világából azokhoz a valóságokhoz kell fordulnunk, amelyek a belügyi igazgatás helyzetét jellemzik és amelyek a háború ötödik évében előtérbe kerülő jeíentősécgel bíró nagy kérdésekben nyilatkoznak meg. Ennek folytán a költségvetésnek csupán legfontosabb tételeivel kívánok foglalkozni és ezeknek a számadatait is csak tartalmi szempontból fogom vizsgálni. T. Ház! Ebben az elgondolásban a belügyi tárca 1944. évi költségvetését két főrészre, osztom fel. Az egyik a közigazgatási berendezésekre vonatkozik, a másik részben pedig állambiztonsági, helyesebben állambiztosítási berendezések és tényezők szerepelnek. A programúinak ez a második része azután ismét kétfelé ágazik. Egyik ágai a közegészségügy és szociálpolitika, a másik pedig a karhatalmi rész. Minthogy pedig a belügyi tárca e második részének berendezései jellemzik a legkifejezettebben az állam belső politikáját, méltóztassanak megengedni, hogy ezzel a második résszel kapcsolatban már most elöljáróban felhívjam a t Ház figyelmét néhány fontos tényre. A költségvetés közegészségügyi és társadalompolitikai részénél az emelkedés összesen 44*4 millió pengő. A karhatalmi résznél 1 , tehát az állam rendjének biztosítására fordított nyers erőre vonatkozó részeknél, a csendőrségnél és a rendőrségnél összesen 63*9 millió pengő. Ha most a 44*4 millió pengőt a 63-9 milló pengős összeggel összehasonlítom, világosan látható aiz az eltolódás, amelyet a háború az állambiztonságnak ezen a két fővonalán jelent. A karhatalmi kiadások^ ugyanis körülbelül eigyharmadrésszel haladják meg .a szociális vonatkozású kiadásokat. Kétségtelen ugyanis, hogy r a háborús viszonyok és az ezzel kapcsolatos válságok bizonyos mértékig előtérbe helyezik a karhatalom beavatkozásának és megerősítésének kérdését a társadalomépítés és fenntartás szociális vonatkozásaival szemben, amelyek közé számítom a biológiai megerősítést szolgáló közegészségügyet is. A háború atz emberek gondolkozásában eltolódásokat okoz, — ez kétségtelen — amelyekéit szép (szóval és szociális intézkedésekikel nem lehet teljes mértékben! elimiiinláilmil és a megfelelő keretek közé szorítani. És miégisi az ebből az összehasonlításiból eredő és imént vázolt kép a belügyi tárca most 'tárgyalás alatt álló költségvetésére sem jellemző teljes egészében, mert íme a költségvetési Összest címei közüli a legmagasabb. 109 millió pengős összeggel a közjótékonyság és emberbaráti intézményiek címe van dotálva.. Ha peidttg az előbb említett költségvetésű felosztás alapján! a költségvetés második részében! szociális és társadalompolitikai címein felvett hiteleknek 2257 millió pengős összegét hasonlítom; össze a karhatalom címének 182 millió pengős hitelével, tárgyilagosan állapíthatom! meg és megelégedéssel regisztrálhatom azt a tényt, hogy Magyarország elsősorban még mindig szociális állam, mert! az állam rendjét ési biztonságát még ebben a háborús, anyagi ési lelki válságokikai telített korszakban is. elsősorban szociális' vonalon kívánja szolgálni! és biztosítani. Itt mindjárt rámutathatunk arra, hoigy a társladalomépítő, szociális gonldbliat, amely az ' első Világháborút követő elmiyomás, után je-
