Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

Az országgyűlés képviselőházának 336. medencében,, egyedül a magyarság képes min­den körülmények között magát és a nemzetisé­geket igazságosan kormányozni, rendet tar­tani éé kultúrát teremteni. (Ügy v\cm! Ügy <wm! jobbfelől — Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem olvashatja fel a beszédét- — Felkiáltás'-*]? a $zélsőbaf\uldalon: Ne olvasson!) Hát ha Imrédy­niek lehet két óráig olvasni, akkor nekem, sze­rébykás szürke embernek saunten lehet. (Zaj a szélsőbaloldalion. — vitéz; Jaross Andor: Megint szerénytelen! — Palló Imre: De ne hasonlítsa össze magát! Mégsem illik! — Zaj. — vitéz Imrédy Béla: Mondja meg a képviselő úr, mi blaga viam velem? — Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) A Kállay-kormány másfélévé® józiam, közép­úton haladó^és ugyanakkor a nemzet további életét biztosító kocrmányzata felé bizaüoimmal tekint az orszlág népének nagyon nagy része és felelős tömege, amely a két szélsőség mel­lett, sőt iámnak ellenében minél kevesebb koc­kázattal, de ha kell, áldozattal is hajlandó és kész aa orszáigot megvédeni és! minden ízében magyarnak; függetlennek és szabadnak meg­tartani. T. Ház! A kormány politikái árnak bírálata miejllett a »nemzetvédelmi minisztérium mun­kájára is ki alkarok tenni. Ha a nyugalmasabb Dunántúlon szerzett tapatsztalatai alapján Közi Horváth igen t. képviselőtársaim nem is tartja szükségesnek a nemzeitvédelmi-propaganda­minisztériumi felállítását, mi, akik mlási tapasz­talatokat szereztünk, nagyon i& érezzük enniekj a( minisztériumnak a szükségességét, ezért ki vá­mok) néhány megjegyzést és észrevételt tenlní a nemzetvédelmi-propagandauiiniszter munkájá­val kapcsolatban. (Papp József: Ki írta meg a beszédet? — Derültség a szélsőb<$oMalOn>. — Palló Imre: Ritkám kérdez, de akkor érdeke^­set!) Nem vagyok patikus. Tt Ház,! Szólnom keli a nemzetvédelmi mii­nilsater úrnak egyik igen jelentős, kezdeménye­zéséről, . Néhány héttel ezelőtt párhetes előadé­turára Bácskába érkezett a tábori színház^ és a jpeilszafb aduit Déli vidék több városában és, nagy­községében néhány előadást tartott a . katona­ság- majd a polgárság számára. (Palló Imre: Gsak nem Karádi Katalin énekelt? — Derült­ség* a széléobaifc&dalon. — vitíéz Paitaesi Dénes: A törvényhozás/ munkáját ne tegyék játékká! — Hmljuk! Ha&juk! jobbfeW.) Mindazok, akiknek módi adatott arra, hogy a tálbori szín­ház játékát végignézhessék, a leignaigyobb el­ismeréssel isizólniak a tábori színház előadásai­ról. Kitűnően összeválogatott, magas sizínvo­nallú programúi, elsőrangú előadó-gárda, mű­vészi kivitel, felejthetetlen lelki összhatás jel­lemezte ai tábori színház mindén programm­szálmlát. A műsor minden száma magyar szel­lemi estékeikkel telített, minden díszlet, min­den tánc-, zene- és énekszám a miagyar érzést éls lelkesedést szolgálja a legtisztább művészi eszközökkel', Nlaigy kár, hogy a turné rövidsége miatt a polgári lakosságnak csak igen vékony rétege vehetett részt az élőadásokon, pedig nevelő ha­tásában a tábori színházzal alig versenyezhet m)áis hírverés, mert szórakoztatva tanít;, felvi­lágosít,, lelkűiéig megerősít, tehát, azt teszi, almire a magyarságnak a legnagyobb szüksége vau. Ezek megállapítása után mondanom sem kell, hogy a tábori színház még nagyobb mér­tékű és még szélesebb területen valló működé­sét feltétlenül -szükségesnek tiartom éJ9 tartja ülése 1943 november 12-én, pénteken. 267 mindenki, aki előadásait látta és hatását ma­gába stziívta. Szükségesnek tartom, hogy min­dem magyar, sízegény és gazdag, ifjúság és idő­scjbb níelmzedlélk egyaránt élvezze',, okuljon be­lóHie, lelkesedjék sajtja', mert .ai nemzeti propa­ganda^ legtisztább és legnemesebb formája. Kérem a nfeimzetvédelimi és propaganda­mini'Szitier urat, találjom rá módot és- a pénz­ügyminiszter úrral egyetértve pénzügyi lehe­tőséget, hogy a nemzetvédelem megerősítésére, at léilikefc fe'laíjzásása;, a > szívek: gyönyörűségére sióikkal tágabb keretek között működhessék országszerte a tábori színház. T. Ház! (Halljuk! jobbfelől.) A kétévtize­des kisebbségi tapasztalat alapján nekünk, dél­vidékieknek és általlábain, lazíolknalk; afeiik idegen megszállás alatt voltak és az alól felszabadul ­talk, sókkal nagyobb tajpasztlalllatunfe és jobb gyakorHatuník van arra, hogyan kell a lelkeket felrázni, felvilágosítani és népünkben az, egy­séges magyar közsjzelléimieit megteremteni. Erre a munkáira najgyon jó példát mutatnak a Délvidéki Maigyiar Közművelődési Szövetség és a Nemzetvédelmi Egyesülés: délvidéki helyi alakulatai. A Dimksz, újvidéki központi vezetősége ' a falusi ési városi tagegyesületei és fiókjai révén különösen 1 Dél-Bácskában, állandóan fáradság éls megszakítás nélkül nemzetvédelmi eliőadá­sdkjait tart ési tanító, népművelő előadásiok tar­tásán fölül fokozta edt a nemzetvédelmi mun­káját azóta, amióta az olaisz események követ­keztében bizonyos kedvezőtlen hangulatválto­zás állott be és etkedvieltlenedés kapott lábra­Felső-Báoskában, főképpeuazentaijásásban pedig a nemzet védelmi^eigyesülésl vezetői, a tűz­harcosok, nemzetvédelmi fcereszitesek és vitézek léptek sorompóba az ellenséges propaganda le­küzdésére, a magyarság hitének megszilárdítá­sára. Teljesem politikamentesen, a társadalmi, szociális,, kulturális és egyházi egyesületeik be­vonásával rendeztük meg egy napon tízóvel­húsiaával a felvilágosító nemzietvédelmji előadá­sokait a legnagyobb nyári munkaidőben és ezer és ezer magyar hallgatónknak adtuk vissza a hitét, önbizalmát ós lelki szilárdságát. Ezt a munkánkat a téli időbeni fokozottan folytatni fogjuk. Nem gyűlöletet és bosszút hirdetünk belső telién seggeink elllien^ akik romlásunkra szurkolnak, hanielm. azt hirdettük és hirdetjük, * hogy a mi megmaradásunk, a mi jövőnk a mi belső erőnktől fügig. Azt hirdettük és hirdetjük» hogy az ellenséges külső propaganda ferdítései­vel, hazugságaival és fenyegetéseivel a mi igazságunkat szegezzük szembe és am(íg a ma­gyar nép szilárdan tartja kezében, munkaesz­közeit, szánt, vet, termel, és, amíg ki nem ejti kezéből ,a fegyvert, addig nem ismétlőidhetik miéig a szerencsétlen 1918 ós a még szerencsét­lenebb Trianoni. És a magyar nép at mi hitün­kön, a mi szemünkön, a mi meggyőződésünkön keresztül lát, hisizl, dolgozik és szilárdan áll a, helyén* (Rajniss Ferenc: Miért olvassa, a besté­dét'? Hányszor ránikcsengetnek emiatt!) Tudoimv T. Ház, hogy nem újat mondok, de tudom azt is, hogy a nagyszerű gondolat onsizá­goisan és szervezetten még nem valósult meg, pedig a gondolat hiánytalan megvalósításának itt van a tizenkettedik órája. Elérkeztünk a második világháború drámai küzdelmének leg­kritikusabb időpontjához és helyzetéhez.^ A dráma sorsfordulóján vagyunk. Ezt hirdetik a gigászi, küzdelmek főrendezői, de ezt érezzük, mi kis nemzet és kis egyesek : a döntés órája' itt van, most kell igazán helytállani.

Next

/
Thumbnails
Contents