Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-336

Áz országgyűlés képviselőházának 336. gondolatinak kőbe vésésével vagy épületbe rögzítésévei lehetne összekapcsolni, amely egyúttal a termeszetesi politikai hatás* szempontjából a Keleten lakó rokon népek vagy tágabb értelembe véve a turáni népek felé nagyon komoly kezdeményezést jelentene. A főiskolái hallgatók diákotthonát kellene a Tabánii területén felépítni » annak az épületnek megfelelő kiképzésével afelett, kellene Attila szobrát felállítani. Ebben as épülettömegbe azután végre valahára tisztessége® környezetbe lehetne elhelyezni a Feszty körképet is! T. HázT Ezek .után legyen szabad a tárca propaganda részére áttérnem, "bár tudom, hogy legjobb propaganda magának a minisztériumnak is az,, ha neirm sokat békélünk róla. Hogy mégis szólunk róla és előttem szólott t képviselő .ársaink is már beszéli ek róla, ennek ez az egyterű okát hogy mindnyájain' azt szeretnők, hogy a. prop agán daminisz téri um a maga miüiköd'ésében neesialk propaganda, hanetn nemzetvédelmi is legyen és működését aiz elmúlt egy esztendei működése után még hatályosabbá tegye. Felhívom a miniszter úr figyelmét arra, jó lenne, ha a mai időkben, a mai idegállapotok mellett a miniszter úrnak személyes és igen sűrűn kitűnő, a nemzeti öntudatot ^ emelő bátor megnyilatkozásai melleit egy egész szónok-keretet szervezzen meg. En-' nek tagjai azután egyidőben az egész ország területén azonos tartalommal, hirdetnék aizokat a nemzetvédelmi gondolatokat, amelyeknek egyidőben való közlése a mai propagandaháborúban külön is és múlhatatlanul szükséges! A beszédidő neim engedi meg hogy részlegesebben fejtsem ki ennek szükségességét, de megemlítem, hogy az 54 törvényház.óság az a hely, ahova egyszerre, egyidőben. lehetne ax ilyen természetű propagandát élő szóval kivetíteni. Ez at munka biztosan megsokszorozná azoknak a megnyilatkozásioknak az erejét, amelyet a miniszter úr a maga személyében olyan fáradhatatlanul végez. Fel kell hívnom a t. Ház figyelmét aa úgynevezett suttogópropagandárai is. Nagyon jól tudjuk, hogy írásban vagy élő szóval hogy kerülnek hozzánk a legképtelenebb híreik is. Ezeknek a kósiza híreknek jellege olyan, hogy azt egy gondolkodó ember »nem veszi miagára.« Olyanok a> hírek, .mint

> az elhasznált mosdóvíz. A mosdó vizet senkisem issza meg, legalább az épeszű ember nem. A suttogó bír mégis olyan, hogy állandóan benne van a propagamdaháború'ban; ez az ellenséges fegyver éa a hisztéria növelése beletartozik az ellenséges munkába is. Ez ellen ' is tennünk kell valamit. T. Ház,! Örömmel olvastuk az újságokban és tapasiz!íalhiatiük, hogy a nemzet^ jellegű társadalmi egyesületek együttműködését _ a. miniszter úr szorgalmazza! és szervezi. Olyan nagy »érrendszer« készül ebben az országban, amelynek szívénél, tüdejénél az a nemzet »vezetőség van, amjely leghívatoktablb; _ annak megállapítására, hogy ai friss vérkeringésbe mit és mennyit adjanak azok részére, akik a nemzeti gondolat jegyében kívánnak gondolkodni! Ez ennek a társadalmi jellegű és nemzetsizervező propagandának a lényege. f

Tisztelettel kell azonban kérnem, mél lóztaissék ennek a munkának elvégzését siettetni. A miniszter úr nem tehet róla, hogy eddig csak 18 vagy 20 törvényhatóság van ebben a tekintetben megszervezve, de megnyugtató' és jó ülése 1943 november 12-én, pénteken. 257 volna tudnunk, hogy ezt ai munkát már az egész országban elvégezték. A minisztériumnak a munkások között végzett munkáját is meg kell említenem. A minisztétt'ium működéséből nem, sok látszik ezen a téren, ezért is helyes ez a propaganda. De ha arra gondolunk és arról olvasunk, hogy_ a munkások részére a nemzetvédelmi akadémiák egész sorozata létesült olyan helyeken, ahol a. munkások tömegei élnek és ha azt figyeljük meg, hogy ezeknek aia akadémiáknak a közönsége milyen nagy lelkesedéssel és szorgalommal jár el ezekre az akadémiákra é& szívja magába a nemzeti ismeretek korszerű kőzve iítését, akkor atzlt kell-.mondanom, hogy mindezt a, munkát éfe természetszerűleg a költségvetésnek erirevonatkozó részét is méltóztassianak meg tízszerezni ! Szólnom kell a szabadidő problémájáról ils. A miniszter úr legutóbb Páradon, a Gyáriparosok, Országos bzóvetségének a. szar badido vezetői részere rendezett tanfolyamán a kormány megbízásából — mégpedig ilyen értelemben- véve először — részletes es alapos előadásban ismertette a szabadidő lényegét es'Gej^áip uroxnmex tozugczem íe: az akkoi'Ku ejtett gondolatom olyanok, hogy azoknak szellemében, bárki a nemzetépítők közül kezeuje is ezt, a kérdést, a szabadidő tevékenység feltétlenül az új magyar éVet érdekében hasznosítható. Talán furcsának hallatszik, hogy a mai háborús időben szabadidőről szólunk, amikor általában felfüggesztették a. napi 8 órás munkarendet. A legtöbb munkás ma már 10— 14 óra hosszat dolgozik, s ha van szabadideje, azt pihenésre ked fordítania. Mégis, mert a dolgozók száma nagyon megnövekedett, időszerű ma is e kérdés. Míg 4—5 évvel ezelőtt 6—70Ü.0O0 ipari dolgozónk volt, ma már körülbelül ötnegyedmiJip a számuk, ezek azonban nem mind dolgoznak napi 10—14 órát. A dolgozóknak megnövekedett száma.tehát egyenesen parancsolja azt, hogy még a háború ideje alatt is foglalkozzunk szabadidejük eltöltésének kérdésével. Ma, úgyszólván minden gyerek el tud helyezkedni az ipari életben. Keres, pénze és ideje is van. Ha nemi is a, törzsmunkásságot, a sokat dolgozó munkásságot veszszük tekintetbe^ de ai kisegítői munkásokat, a napszámosokat és a női munkásokat, minthogy ezek is már nagyon, sokan vannak, indokolt, éppen a háború ideje alatt és minél ha matrabb oldódjék meg ezeknek a szabadidőben való rendszeres foglalkoztatásának kérdése is. T. Ház! A ponyváról is kell szólanom néhány szót. Ezúttal már nem az irodalmi ponyváról kívánok beszélni, amelyet már bi zonyos mértékben megrendszabályoztak, és amelynek terén már bizonyos • eredményeket értünk el. Tudjuk ugyan, hogy hogyan kerülték ki ezt a rendeletet is, minthogy 3 pengőn felüli árban összegyűjtve jelentették meg ezeket a ponyvamüveket, mégis sikerült valami módon finomítani az ezentúl is megjelenő »műveket.« Fel kell hívnom, a figyelmet: a zene és a képes lapok, a képes újságok ' pony vájárai. El érkezett már az ideje annak, hogy a ponyvairodalom kérdésének rendezése! után moist Már a zenei ponyva is komolyan és intézményesen kézbievétessék. Nagyon sok mindent lehetne itt miomdani erről ai kérdésről a rádió műsorában 38*