Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-327

Az országgyűlés képviselőházának 327, ülése 1943 április 29-én, csütörtökön. 13 akadálya ellháriil, úgy nem tudjuk eléggé szavakkal méltányolni ennek az. egyezménynek ilyen téren bekövetkeziő jelentőségét! A másik jelentőség termeléspolitikai. Méltóztassanak azokra az időkre gondolni, amikor a céhek világában minden 'iparos embernek, minden vaílamirevaló iparossegédnek vándorútra kellett kelnie azért, hogy aiz itthon elsajátított ipari szaktudását magasabb látókörű vagy nagyobb ipari múltú helyeken gyarapítsa. Nemzetgazdasági szempontból, de különösen az iparosság szempontjából felmérhetetlen jelentősége volt a múltban ezeknek a vándOrutaknak, melyeknek az volt a sajátossága, hogy akkor a zárt céhrendszerben a mai társadalombiztosítási, illetőleg a mai egészségügyi, baleseti, öregségi biztosításhoz hasonló biztosításukról gondoskodtak. Mert bisaen, ha valaki vándorlása kapcsán ilyen iparűző városba került s a céhmesitbrnél jelentkezett és ott munkára osztatott feia, 'attól a pillanattól kezdve nemcsak kenyeret 'keresett, hanem 'bizonyos társadalompolitikai jellegű és betegbiztosító gondozásban is részesült. A céheik megszűnte után és a gazldlasági liberalizmus megindultával ezek a zárt gazdar sági életben egyébként pompásain bevált társadalombiztosítási jellegű intézkedésiek természetesen megszűntek. Az első világháborút^ követő időkben viszont megindult az • általános társadalombiztosítási szándék valóraváliásia. Az előttünk fekvő intézkedés pedig most és az elkövetkezendő békeidőben megnyitjai a velünk viszonossági megegyezésben lévő államok kapuit azon százak és ezrek előtt, akiknek nemcsak iehetőségük lesz, de kötelességük is lesz, hogy szaktudásukat nyúlgáton és ezekben az államokban kiegészítsék. Nyugodt szívvel fognak a fiatal segédek kikerülni ezekbe azálla)mokba. és ott néhány esztendőt eltöltve Visszakerülni, mert biztósítottsági folytonosságuk megszakítást nem szenved. Ma még talán nem látszik ennek jelentősége, die jövőben ez

1 nagy jelentőségű jogbiztosítás lesz. Azok a fiattal segédek ugyanis, akik három-négy esztendőt mint tanoncok, két-három esztendőt mint segédek idehaza töltöttek el és nyolc-tíz esztendővé] a hátuk möírött kellett, hogy kivándoroljanak, ezeket az időket beszámítva, esetleg úe*v, hogy külföldön tartózkodva négy-öt esztendőt, esetleg tizet, összesen a szakmában, eltöltött 20 esztendővel kerültek- vissza, a nélkül, bosry biztosítottságuk lett volna. illetőleg az addig szerzett biztosítási joguk épségben marad volna. Ha ezt figyelembe vesszük, meg vagyok róla f>-yőződvF>. hogy minden egyéb társadalomoioliitikaa éo filantvooikus jellegű intézkedésén kívül ri7 plőttünk fekvő kölcsönösségi szierződlés főjelentő«égpi termeléspolitikai szempontból itt csúcsosodik ki! Éppen ezért örömmel köszöntöm a javaslatot és a magam részéről elfogadom azt. Engedtessék meg. hogy e hejlyütt mindazoknak köszönetet mondnak, akik a javaslat ^létrejöttében akár mint főmegbizottak, akár mint névtelen munkatársak dolgoztak r és végül _magam is csatlakozom . előttem szóló t. képviselőtársamnaik ahhoz a kívánságához, hogy a belügyi kormányzat keresse meg az utat, hogy elsősorban a körülöttünk fekvő államokkal miinél előbb egészítsük ki hasonló megegyezésekkel; a munkavállalók kölcsönös kicserélődési lehetőségét, mert ezt kívánja tőlünk helyzetünk, de kívánja az elkövetkezenido békeidők gazdasági küzdelmének magyar szempontból való előkészítésié is. Midőn mindezt tisztelettel megjegyzem» a javaslatot örömmel elfogadom. (Helyeslést eß taps a középen.) Elnök: Kíván még valaki ai javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nemi kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvény javaslatot általánosságban elfogadni! (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A javaslattal részleteiben a társadalompolitikai bizottság és a külügyi bizottság fog foglalkozni. Felkérem az állandó összeférhetlenségi bizottság még esküt nem tett tagját, Tauffer Gábor képviselő urat, hogy a házszabályokban előírt eskü letétele végett az elnöki emelvény előtt megjelenni szíveskedjék. (Megtörténikj Kérem a jegyző urat, hogy az eskü szövegét feloiivasni szíveskedjék. Boezonádi Szabó Imre jegyző (felolvassa az eskü szövegét. — Tauffer Gábor az esküt leteszi). Elnök: Megállapítom, hogy Tauffer Gábor képviselő úr az esküt letette. Napirend szerint következik a Duna-Száva—Adria Vasúttársaság viszonyai új rendezése tárgyában Brioniban kelt Szerződésnek és a hozzátartozó okmányoknak becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 770.) Megay Károly képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Megay Károly előadó: T. Ház! Még mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat ismertetését megkezdeném, szükségesnek látom, de kötelességemnek is vélem, hogy a t. Háznak jelentést tegyek _ a törvényjavaslat benyújtásának előzményeiről, illetve módjáról. A kormányzat a szóbanfórgó törvényjavaslatot, amely egy nemzetközi szerződés becikkelyezését tartalmazza, még az országgyűlés által való letárgyalás és az országgyűlés hozzájárulása előtt terjesztette fel a Kormányzó Űr Ö Főméltóságához megerősítés céljából. A törvényjavaslat, illetve az _ abban foglalt egyezményhez tartozó külön jegyzőkönyv 2. §-a értelmében ugyanis a Szerződés érvénytelenné válik, ha a Szerződés az aláírástól számított kilenc hónapon belül, tehát 1943 május hó lO^éig megerősítve, Rómában letétbe nem helyeztetik. Minthogy az országgyűlés ülései szüneteltek és az országgyűlés összehívásának időpontja sem volt megállapítva, megtörténhetett volna, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlésen nem lehetett volna kellő időben letárgyalni, így annak kocrmányzói megerősítése leheitetlenné s a Szerződés érvénytelenné vált volna. Ezt a körülményt, iiletve ezt a lehetőséget a kormányzat egyrészt a Szerződéshez fűződő nemzeti érdekek szempontjából, másrészt a Szerződésben részes külföldi államokra való tekintettel is külpolitikai szempontból aggályosnak tartotta s ezért e_ lehetőségek bekövetkezésének 'elkerülése céljából a becikkelyezésről szó'ló törvényjavaslatot az országgyűlésen való letárgyalás előtt terjesztette fel a Kormányzó Űr Ö, Főméltóságáhpz megerősítés céljából, hogy így aj Szerződéshez .csatolt jegyzőkönyv a 2. §. szerint a kellő időben Rómában letehető lehessen. A kormányzatnak ez az elj alkotmányjogi szempontból sem aggályos. Az alkotmányosság helyreállításáról, illetőleg az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 :

1. te. 13. §-a értelmében ugyanis a kormányzó Magyaror-