Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-335

220 Az országgyűlés képviselőházának 335. felvetődik a családvédelmi szempont. Tehát rendkívül nehéz volna családvédelmi kódexet csinálni. Kötelesség azonban az, hogy minden javaslatunkat ebből a szempontból is bírálat tárgyává tegyük és, ahol valamilyen javas­latba, akár rendeleti jogszabályalkotásba belő lehet vinni a családvédelmi szempontot, ott bele kell vinni. Nem hiszem, hogy bárkinek is sikerülne megoldani a családvédelmi kódexet. (Mosonyi Kálmán: Nemi annyira kódex kell, mint inkább generáliisabb intézkedés-* Talán geuerálisabb intézkedést lehetne hozni a tör­vénytelen gyermek jogállásának szabályozá­sára, erről lehetne szó, de általánost nem le­het statuálni. Aizt méltóztatott, kérdezni, hogy a fi. § vé­delme vonatkozik-e a osaíádbafogadott gyer­mekre ist Természetesen vonatkozik és miatán némi kétely maradhatott fenn úgy az 1. pont­ban, mint aiz 5-ikben r szívesen megígérem, hogy^ a (részletes tárgyalás során ki fogjuk egészíteni^ ezt a. szöveget, hogy ne maradhas­son félreértésnek lehetősége. (Elénk helyeslést a szélsőbaloldalorsj Abban is tökéletesen igazat adok a képvi­selő úrnak, hogy nagyobb kedvezményt kel­lene adni a családbafogadás esetére a csa­ládibatfiogadónak, de vannak adott adó tör vé­nyeink. A > jövedelmi adóról szóló törvény megállapítja a gyermekek száma szerint ad­ható kedvezményeket. Ha a gyermekek száma emelkedni fog, természetesen automatikusan a családbafoga dókra, nézve is emelikedni fognak, a kedvezmények, külön bonban nem lehet ebben a javaslatban adókedvezményt nyújtani. (Mosonyi 1 Kálmán: Lehetne, mert^ a végrehaj­lás tekintetében is változás' történt-) Méltóz­tatott mondani, hogy a. saerződlés megszünteté­sét a javaslatban magában kellene szabályozni. Én azon az állásponton vagyok, hogy ez nem szükséges, laanint az indokolásban is kifejtet­tem. Ennek és más hasonló' kérdésnek kiVön törvényben való szabályozása azért nem szük­séges, mert aiz általános magánjogi szabályok vonatkoznak ezekre, az esetekre is. AB a körülmény, hogy a esaládbafogadott gyermek, a gyengébbik fél lévén a kettő közötti jogviszonyban^ esetileg hátrányt szenvedhet, azért nem, okoz nekem különös aggó da,! mat, mert mint méltóztatnak tudni, amúgyis t csak gyámhatóisági jóváhagyással lehet, szerződése­kelt kötni, eo ipso' a gyámhatósági felügyelet­ről, a szerződés betartásáról a végrehajtási rendeletben a belügyminiszter úrral egyetér­tői eg gondoskodunk és akkor ennek a felügye­letnek a ikerében mindent el fogunk követni hogy a gyermek, a gyengébbik fél ne szen­vedjen ebből a helyzetből hátrányt, lia a meg; szüntetésre, ok lestz, a gyámhatóság megfelelő utasítást kap. Ez vonatkozik! arrai a kérdésre is, amelyet méltóztatott felvetni, hogy miért nincsen sza­jbályozvia) azy. hogy keresztény gyermeket me fogadhasison zsidó a házába- Ez egy olyan do­log, amelyet így törvénnyel szabályozni nem iehet. (Ugy van! a jobboldalon.) Mindenesetre' a gyámhatóság kötelessége az, hogy mielőtt a szerződést jóváhagyná, azt minden, szempont­ból meg kell vizsgálnia, vájjon a családbafo­gadás a gyermekre nézve akár anyagi, akár erkölcsi szempontból nem lesz-e hátrányos és így ezt a szempontot is szem előtt fogja tár­taim. (Zaj. — Mosonyi Kálmán: De ami biz­tos, az biztos, a törvénybe kellene bevenni!) Ez nagyon nehéz kérdés. ülése 1943 november 11-én, csütörtökön. Ami a családba foga dó nevének a viselését illeti, ebben a tekintetben nagyon súlyos ag­gályai voltak a' kiépviselő úrnak. Először is' azt kérte, hogy átmeneti időare, amíg ez a vi­szony tart, addig viselhesse & csatád bafoga dó nevét. Azt hiszem, eiz, nem. rendezné a kérdést, Eíő'ször is bizony ta an, mikor • szűnik meg ez a viszony, meirt .először is megszűnne'ik a. fezieirződés (megszűnte után, másodszor pedig közrendig okokból is ezer és, ezer aggály volna ellene. Nem is hiszem, hogy ebből ai szempont­ból, a közrendi szempontból intézkedni hiva­tott belügyminiszter ebbe belemen ne. De ta­lán ez nem, is szü'ksége.s, a lényeg és a fíS'in­'d!ok ai hadiárva elhelyeziéísének .a kérdései, tehát az, hogy a hadi árva a családba jne'&on, mégpedig olyan «saladba, ahol eltartásáról, neveléséről,, gondozásáról és iskoláztatásáról gyámhatóisági felügyelet mellett gondoskodás történik. Megnyugtathiatoin t. képviselőtársamat ab­ban a tekintetben is, hogy amikor közokiratot kíván a javaslat 2- §-a aiz apától, világért sem gondoltunk közjegyzői okiratra; nem az a cél. hogy szaporítsuk a költségeket, tehát bár­mely közokiratot, így az anyakönyvvezető előtt tett jegyzőkönyvi nyilatkozat m tökéleta­sen elegendő. Méltóztatott még rámutatni arra, hogy aaa végrehajtásmentösátési kedvezmény, amely a javaslat szerint a gazdának megadatik, az iparosra nincsen kiterjesztve. Méltóztassék' el­hinni, hogy ez szándékosan történt. Tudni­illik a,z iparosnál nem annyira a 200 pengő készpénz, hanem inkább^ a munkaeszközök azok, amelyeknek mentessége sokat jelent a család szempontjából, mert ha munkaeszközeit elveszik, akkor családját nem tudja eltartani, viszont a családtagok számától teljesen füg­getlen az* hogy egy munkaeszköz vagy két munkaeszköz van-e, mert ha elegendő munka­eszköze van arra, hogy folytassa üzemét, ez elegendő arra is* hogy az illető családját el­tartsál- (Mosonyi Kálmán: De a 200 pengő, az is rossz szám!) Nem a 200-as számon -van a lényeg, tehát nem a pénzen, hanem a tehénen, a disznón* a takarmányon. (Mosonyi Kálmátií De a pénz az anyagbeszerzésre való!) Nem mondom, a részletes vita során r foglalkozha­tunk ezzel a kérdéssel, ezzel a módosító indít­ványai, ezt még át kell gondolni, de sok jelen­tősége nincsen az egésznek. (Nagy László: -Az 1908:XLI. te. 2. §-ának 17. pontja!) Ezt meg­nézzük a részletes Tita során. . A 7. §-hoz méltóztatott még azt a propos zíciót tenni, s hogy a dologházba utalt egy év­nél rövidebb időn belül is. feltételesen szabad­lábra helyezhető legyen, ha bizonyítja, hogy eltartási kötelezettségének eleget fog és tud tenni. • Ez megfontolandó, erről beszélni fo>­gunk és a részletes vita során esetleg ilyen indítványt el fogok fogadni. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a tör* yényjavaslatot a részletes vita alapjául álta­lánosságban elfogadni. (Éljenzés és taps jobb' felől és a középen.) r Elnök: A* tanáeskoizást befejezettnek nyil­vánítom. , Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tor­yényjavaslatot általánosságban elfogadni. • igen vagy nem? (Igen!) A Háa a törvény­javaslatot általánosságban elfogadja A javaslattal részleteiben az igazságügyi bizottság íog foglalkozni. '

Next

/
Thumbnails
Contents