Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Áz országgyűlés képviselőházának 334, Tisztelettel kérem adott válaszom s-aíves tu­domásulvételét. Budapest, 1943- évi szeptember, hó 14-én. Re­ményi-Schneller Lajos m, kir. pénzügyminisz­ter»« Elnök: Méltóztatnak! az írásban adott jui­udszteri választ tudomásul venni? (Igen! — Rajniss Ferenc: Tudomásul vesszük!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr válasza lncze Antal képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szabó Gyula jegyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Inez© Antal országgyűlési képviselő úr az országgyűlés képviselőházának az 1942. évi június hó 17-én tartott ülésében a betegségi biztosító intézeteiknél szerző dós ben lévő hadba­vonult orvosiOík illetménylevonása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Erre: az interpellációra végleges) válaszom a következő: A honvédelmi kötelezettséget teljesítő tár­s'adalombizitosító intézeti szerződött és ideig­lenesein megbízott orvosok illetményeit az 1942. évi október hó 29-én keít 269.000 /1942. B. M. számjú rendelettel szabá­ly óztam, A szabályozás lényege lajz, hogy a szóbanlévő orvosokra is kitér jesizitettem a honvédelmi kötelezettséget teljesítő közszol­gálati alkalmazottak illetményeit szabályozó 5700/1940. M, E. és a 6020/1942. M. E. számú ren­deleteikben foglalt rendelkezéseket azzal a ki­egészítéssel, hogy az ofrvosok és családtagjaik rendkívüli támogatására külön segélyalap szervezését rendeltem el. E segélyalap terhére a katonai (csendőrségi) szolgálatot vagy közér­dekű munkaszolgálatot teljesítő orvosok ré­szére rendkívüli segély engedélyezhető, ha az orvos hitelérdemlő en igazolja, hogy aa idézett M. E. rendeletek alapján járó polgári javadalma­zásának kiegészítésére, vagy az idézett rende­letek alapján megszüntetett javadalmazásai pótlására valamely méltánylást érdemlői fontos magánérdekére tekintettel szüksége van. Ugyancsak segély engedélyezhető az említett alap terhére a katonai (csendőrségi) szolgála­tot vagy közérdekű munkiaszolgálatotti teljesítő orvos családjának is. Tisztelettel megjegyzem még, hogy a se­gély iránt beérkezett kérvényeket a legna­gyobb jóindulattal és a legméltányöaalbban bí­rálják el s így lényegében csaknem: minden honvédelmi sízolgálatot teljesítő társadalom­biztosítási intézeti szerződött orvos a honvé­delmi kötelezettség időtartamára e szjerziodé-í ses viszonyból folyó illetményeinek teljes ösz­szegét megkapja, Budapest, 1943. évi ofctióíber hó 22-ém vitéz Keriesztes-Fisicher Ferenc s. k.« Elnölki: "Méiltóiz!tatnak L e az írásban adott 1 miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a válasizt tudomásul veszi. Következnek azi interpellációk. Szöllősi Jenő kép viselő úr a belügyminiszter úrihoz és gróf Serényi Miklós képviselő úr a földmíve­Msügyi miniszter lírhoz intézendő interpellá­cióját törölte, ennélfogva) következik Mester Miklós, képviselő úr interpellációja a minisz­terelnök úrhoz, a belügyminiszter, az iparügyi­és ifeerieiskedeleimügyi miniszter urlakhoizl. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellá­ciót felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a legmagyarabb vármegye, Udvarhely vármegye elhanyagolása tárgyában. 1. Hajlandók-e a miniszterelnök, belügy­miniszter, iparügyi- és kereskedelemügyi mi­úlese Ï943 november ló-en y szerdán. 175 niszter urak tárcájuk körében a legmagya­! rabb vármegye, Udvarhely vármegye népének érdekeit sürgősen felkarolni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il le i a szó. Mester Miklós: T. Ház! (Halljuk! Htítljnh! a baloldalonl) Köztudomású, hogy Udvarhelv vármegye nemcsak a mai' Magyarországnak, de Nagy-Magyarországnak is, legmagyarabb varmegyéje. (ÍJM van!) Azt is tudni kell, bogy — saonos — a. legmagyarabb vármegye egyút­tal a legszegényebb vármegye is. Az a vigasz­taló körülmény, hogy a népszaporodás terén viszont a legmagyarabb vármegye közveítleuül Csik vármegye után első helyen áll az ország­ban. Amikor ezeket megállapírjulk, arra kel 1 gondolnunk, hogy egy öntudatos kormányzat­nak »feltétlenül elsőrendű feladata és ambíciója kell, hogy legyen, - hogy a legmagyarabb és legszegényebb vármegyét minden eszközzel ' felkarolja. Természetesen nagyon jól tudjuk azt, hogy háború van és ezért jelenleg csak olyan kérdéseik megoldására gondolunk, ame­lyek lehetségesek és amelyek megoldása szük­séges. Első kérésem a miniszterelnök úrhoz inté­zem, ez a kérés pedig aiz], hogy Udvarhely vár­megyében és Erdély többi részében is nagy számmal vannak olyan magyarok, akik köz­vetlenül a bécsi döntés után átjöttek a határon és itt telepedtek le, mert idevaló szármaizásúak. Olyan magyárokra gondolok, akik köztisztvi­selők, illetőleg nyugdíjas oki Ezeket ,aa embere­ket itt nem alkalmazták, illetve niem adtak ré­eizlükre nyugdíjat, mert a béosáj döntés idején nem tartózkodtak miagyar területen. Később a kormány belátta, hogy nagyon nehéz ezeknek az embereknek a helyzete és havi segélyt álla­pított meg részükre. Állami tisztviselők kap­nak 100—150 pengő havi segélyt körülbelül két év óta. Ez a segély azótia sem emelkedett. Le­vélben fordultam már ebben az ügyben a mi­niszterelnök úrhoz és á pénzügyminiszter úr­hoz és azért hozom ide a kérdést, Hogy tessék rendeleti úton rendezni ezeknek az, emberek­nek helyzetét. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy azokat, akik munkaképesek, akik onnan miint köztisztviselők jöttéé át közvetlenül a 'bécsi döntés után, mert magyarok, vegyék vissza ál­lami állásba, alkalmazzák; azoknak pedig, akik nyugdíjasok, szintén ne kiegydí jakat ad­janak, ne havi segélyeket adjanak, hanem tisz­tességes nyugdíjadat adjoin nekik a kormány; Elismerem, niagyoin helyes az az álláspont, hogy minél több magyar ember maradjon Dél-Erdélyben, dei nem olyan magyar ember, akinek nincs életlehetősége' Béli-Erdélyben és akinek nemzetközi úton semi tud életlehetősé­get biztosítani a kormányzat. Ezektől nem le­het azt kívánni, hogy ott maradjanak, mert azok Dél-Erdélyben pusztulásra vannak ítélve. A második kérésiem — és örülök, hogy je­len van a belügyminiszter úr — aiz., hogy Ud- . varhely vármegye további megcsonkításától méltóztassék eltekinteni. Udvarhely vármegye a vármegyei rendszer kiépítéise előtt mint Ud­varhelyszék, minit székely anyasziék szerepelt, kjözpointja volt az egész székely életnek és köz­igazgatásnak. Ma az a. helyzet, hogy ,ai várme­gyének kilenc községe Dél-Erdélyben maradt és a bécsi döntés után a magyar kormányzat négy községet Háromszék és öt községet Marös­Torda vármegyéhez csatolt. Én aa indokoklat nem pertraktálom, hanem csak a tényt állapí­tom meg és most ez a lényeges. Nagyon helyes

Next

/
Thumbnails
Contents