Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Áz országgyűlés képviselőházának 334, Tisztelettel kérem adott válaszom s-aíves tudomásulvételét. Budapest, 1943- évi szeptember, hó 14-én. Reményi-Schneller Lajos m, kir. pénzügyminiszter»« Elnök: Méltóztatnak! az írásban adott juiudszteri választ tudomásul venni? (Igen! — Rajniss Ferenc: Tudomásul vesszük!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a belügyminiszter úr válasza lncze Antal képviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szabó Gyula jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Inez© Antal országgyűlési képviselő úr az országgyűlés képviselőházának az 1942. évi június hó 17-én tartott ülésében a betegségi biztosító intézeteiknél szerző dós ben lévő hadbavonult orvosiOík illetménylevonása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Erre: az interpellációra végleges) válaszom a következő: A honvédelmi kötelezettséget teljesítő társ'adalombizitosító intézeti szerződött és ideiglenesein megbízott orvosok illetményeit az 1942. évi október hó 29-én keít 269.000 /1942. B. M. számjú rendelettel szabály óztam, A szabályozás lényege lajz, hogy a szóbanlévő orvosokra is kitér jesizitettem a honvédelmi kötelezettséget teljesítő közszolgálati alkalmazottak illetményeit szabályozó 5700/1940. M, E. és a 6020/1942. M. E. számú rendeleteikben foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel, hogy az ofrvosok és családtagjaik rendkívüli támogatására külön segélyalap szervezését rendeltem el. E segélyalap terhére a katonai (csendőrségi) szolgálatot vagy közérdekű munkaszolgálatot teljesítő orvosok részére rendkívüli segély engedélyezhető, ha az orvos hitelérdemlő en igazolja, hogy aa idézett M. E. rendeletek alapján járó polgári javadalmazásának kiegészítésére, vagy az idézett rendeletek alapján megszüntetett javadalmazásai pótlására valamely méltánylást érdemlői fontos magánérdekére tekintettel szüksége van. Ugyancsak segély engedélyezhető az említett alap terhére a katonai (csendőrségi) szolgálatot vagy közérdekű munkiaszolgálatotti teljesítő orvos családjának is. Tisztelettel megjegyzem még, hogy a segély iránt beérkezett kérvényeket a legnagyobb jóindulattal és a legméltányöaalbban bírálják el s így lényegében csaknem: minden honvédelmi sízolgálatot teljesítő társadalombiztosítási intézeti szerződött orvos a honvédelmi kötelezettség időtartamára e szjerziodé-í ses viszonyból folyó illetményeinek teljes öszszegét megkapja, Budapest, 1943. évi ofctióíber hó 22-ém vitéz Keriesztes-Fisicher Ferenc s. k.« Elnölki: "Méiltóiz!tatnak L e az írásban adott 1 miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a válasizt tudomásul veszi. Következnek azi interpellációk. Szöllősi Jenő kép viselő úr a belügyminiszter úrihoz és gróf Serényi Miklós képviselő úr a földmíveMsügyi miniszter lírhoz intézendő interpellációját törölte, ennélfogva) következik Mester Miklós, képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, a belügyminiszter, az iparügyiés ifeerieiskedeleimügyi miniszter urlakhoizl. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a legmagyarabb vármegye, Udvarhely vármegye elhanyagolása tárgyában. 1. Hajlandók-e a miniszterelnök, belügyminiszter, iparügyi- és kereskedelemügyi miúlese Ï943 november ló-en y szerdán. 175 niszter urak tárcájuk körében a legmagya! rabb vármegye, Udvarhely vármegye népének érdekeit sürgősen felkarolni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il le i a szó. Mester Miklós: T. Ház! (Halljuk! Htítljnh! a baloldalonl) Köztudomású, hogy Udvarhelv vármegye nemcsak a mai' Magyarországnak, de Nagy-Magyarországnak is, legmagyarabb varmegyéje. (ÍJM van!) Azt is tudni kell, bogy — saonos — a. legmagyarabb vármegye egyúttal a legszegényebb vármegye is. Az a vigasztaló körülmény, hogy a népszaporodás terén viszont a legmagyarabb vármegye közveítleuül Csik vármegye után első helyen áll az országban. Amikor ezeket megállapírjulk, arra kel 1 gondolnunk, hogy egy öntudatos kormányzatnak »feltétlenül elsőrendű feladata és ambíciója kell, hogy legyen, - hogy a legmagyarabb és legszegényebb vármegyét minden eszközzel ' felkarolja. Természetesen nagyon jól tudjuk azt, hogy háború van és ezért jelenleg csak olyan kérdéseik megoldására gondolunk, amelyek lehetségesek és amelyek megoldása szükséges. Első kérésem a miniszterelnök úrhoz intézem, ez a kérés pedig aiz], hogy Udvarhely vármegyében és Erdély többi részében is nagy számmal vannak olyan magyarok, akik közvetlenül a bécsi döntés után átjöttek a határon és itt telepedtek le, mert idevaló szármaizásúak. Olyan magyárokra gondolok, akik köztisztviselők, illetőleg nyugdíjas oki Ezeket ,aa embereket itt nem alkalmazták, illetve niem adtak réeizlükre nyugdíjat, mert a béosáj döntés idején nem tartózkodtak miagyar területen. Később a kormány belátta, hogy nagyon nehéz ezeknek az embereknek a helyzete és havi segélyt állapított meg részükre. Állami tisztviselők kapnak 100—150 pengő havi segélyt körülbelül két év óta. Ez a segély azótia sem emelkedett. Levélben fordultam már ebben az ügyben a miniszterelnök úrhoz és á pénzügyminiszter úrhoz és azért hozom ide a kérdést, Hogy tessék rendeleti úton rendezni ezeknek az, embereknek helyzetét. Az a tiszteletteljes kérésem, hogy azokat, akik munkaképesek, akik onnan miint köztisztviselők jöttéé át közvetlenül a 'bécsi döntés után, mert magyarok, vegyék vissza állami állásba, alkalmazzák; azoknak pedig, akik nyugdíjasok, szintén ne kiegydí jakat adjanak, ne havi segélyeket adjanak, hanem tisztességes nyugdíjadat adjoin nekik a kormány; Elismerem, niagyoin helyes az az álláspont, hogy minél több magyar ember maradjon Dél-Erdélyben, dei nem olyan magyar ember, akinek nincs életlehetősége' Béli-Erdélyben és akinek nemzetközi úton semi tud életlehetőséget biztosítani a kormányzat. Ezektől nem lehet azt kívánni, hogy ott maradjanak, mert azok Dél-Erdélyben pusztulásra vannak ítélve. A második kérésiem — és örülök, hogy jelen van a belügyminiszter úr — aiz., hogy Ud- . varhely vármegye további megcsonkításától méltóztassék eltekinteni. Udvarhely vármegye a vármegyei rendszer kiépítéise előtt mint Udvarhelyszék, minit székely anyasziék szerepelt, kjözpointja volt az egész székely életnek és közigazgatásnak. Ma az a. helyzet, hogy ,ai vármegyének kilenc községe Dél-Erdélyben maradt és a bécsi döntés után a magyar kormányzat négy községet Háromszék és öt községet MarösTorda vármegyéhez csatolt. Én aa indokoklat nem pertraktálom, hanem csak a tényt állapítom meg és most ez a lényeges. Nagyon helyes
