Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-334

Az országgyűlés képviselőházának 334 gőt meghaladó illetéktelen nyereséget ért e* vagy törekedett elérni az, elkövető. Általában az egész törvényjavaslatról azt állapíthaitjuk meg, hogy az, a bírói mérlege­lésnek igen nagy la ti tüdőt enged, mert: bírói mérlegelés tárgyát képezi az, hogy s töreke­dett-e elérni azt a bizonyos nyereséget, bírói mérlegelés tárgyát képezi az, hogy az ország köz ellátásának érdekeit súlyosan veszélyez­tette-e vagy sem, hasonlóképpen bírói mérle­gelés tárgyát képezi, hogy melyek a közszük­ségleti cikkek T- Ház! Arra kérném az igaizságügym> niszter urat, kegyeskednék: a bizottsági tár­gyaláson módosítani a javaslatot olyan tekin­tetben, hogy jíobban, körül írtabb an legyen megállapítva, hogy' mik a közszükségleti cik­kek, mikor veszélyeztetik az országivak érde­két súlyosan vagy kevésbbé súlyosan és ha­sonlóképpen az, hogy mit értünk ezalatt, hogy »töreikedett elérni«. Most méltóztassék megengedni, hogy fel­hozzak egy rossz példát. Egy falusi asszony­nak van egy darab tyúkja, az egy darab tyúknak van egy darab tojása. Az a falusi asszony eladja az egy darab tojását. Ámde a maximális ár 24 filléres, ollyan nevetséges ár... (Felkiáltások a szélsőbaodalon; Égy pengőn felül! — Egy hang a szélsőbaloldalion: Van olyan hely, ahol 1 pengő 50 fiM'ér.) Ha te­hát 24 filléres ár helyett 1 pengő 50 fillérért adja el, (Egy hang a> baloldalon: Az egy kicsit sok!) akikor most a bíró ele kerül ez az asz­szony. A bíró megállapíthatja, hogy ennek a tyúknak évi tojáishozama — mondjuk — 200 darab tojás, s így eladott volna 200 darab tu-* jást egy év alatt 24 filléres ár helyett 1 pengő 50 fillérért, tehát ő törekedett arra, hogy 200 pengő meghaladó illetéktelen nyereséget, ér­jen el. Ugy é\7zem, hogy sem aa igaziságügy­miniszter úrnak, sem senkinek neim, volt ,az in­tenciója, hogy ilyen nagy lehető«éget adjen a bírói mérlegelésnek és azért ismételten ké­rem, kegyeskedjék ezeket! körülírtabban meg­fogalmaztatni. A törvényjavaslat 3. §-a ugyanezt a kifeje­zést használja, de ettől eltekintve, mindien szem­pontból helyesntek és igazságosnak kell ítélnünk ez e paragrafusban foglaltakat és főképpen a 3. pontját, amely szerint öt évig! terjedhető fegyházzal büntetik azt. aki tudatosan arra tö­rekedett, hogy illetéktelen nyereségből állandó keresetforrásra tegyen szert. T. Ház! Ha valakit a legszigorúbban bün­tetnék, akkor ez volna az, aki üzletszerűen, ál­landóan illetéktelen nyereségre, keresetforrásra törekszik a feketepiac révén. Ha munkaidőben végignézzük az egyes budapesti kávéházaikat és ha esténként t elvetődünk és betekintünk vala­melyik kávéházba^ vagy éjszakai mulatóba, egy és ugyanazon: társaságot láthatjuk,, akik a munkaidő kellős közepeiben és a napnak bármi­lyen szia kában is a legkönnyebben szórják a pénzt; ezek pezsgőznek este, ezekből tevődnek össze a parazitarazziáfcnak alanyai a legtöbb esetben és ezekre céloz ennek a paragrafusnak 3. pontja, akik állandó keres et forrásra akarnak szert tenni az illetéktelen üzérkedés, vagyis zug­forgalom révén. Nagyon helyesnek ítélem a javaslat 4. §-ának azt a rendelkezését, hogy vagyoni elég­tételt ír elő, sőt el is lehet rendelni az elítélt egész vagyonának elkobzását. De kérdem, ülése 1943 november 10-én, szerdán. io7 ugyanezen paragrafus miért rendeli a vagyon elkobzását csiak a 3, § első pontjában foglalt bűntett miatt elítéltnél. Én ugyanis feltétlenül helyesebbnek tartanám, ha ugyancsak a va­gyonelkobzást rendelnék el az ugyanezen pa­ragrafus 3. pontjánál körülírt cselekmény elkö­vetésénél is, vagyis azt említett üzletszerű ille­téktelen nyereségszerí'és elkövetésiénél 1 . (Egy hamg a baloldalon: Ott Uel ene inkább!) Kérem tehát az ígazságúgyminiszter urat, méltóztas­sék ezt is megfontolás tárgyává tenni és ha he­lyesnek ítéli, meltóztaiA&ék kiterjeszteni ezt a 'büntetést az üzletszerűen elkövetett idetar­tozó bűncselekmény elkövetésére is- (Rassay Károly: Benne van az!) Végül pedig vissza kell térnem a 6. §-ra, arra a paragrafusra, amelyről maga az előadó úr is' azt mondottia, hogy ez fogja a legnagyobb vitát kiváltanti. Amint az előbb említettem, -­és küliönlb'en is mindnyájunk előtt köztudomású — az eddigi törvényes rendelkezések nem! bün­tették, a vevőt, csak az eladót. A benyújtott tör­vényjavaslat 6. §-a egészen új rendszert ho'z be e tekintetben' az igazságszolgáltatáshai és e sze­rint vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal! büntethető az a vevő, aki illegálisan miaigasabb áron, stb., stb., jut hozzá a közszük­ségleti cikkhez, T. Ház! Az indokolásban az igazságügynil­niszteír úr egy helyen azt mondja, hogy a min­denáron 1 s minden módon, való beszerzés bete­ges szokássá vált. Bocsásson meg az igen t. miniszter úr, nem tartom beteges szokásnak H et, hogyha valaki a legprimérebb közszükég­leti cikkeit, amelyben] hiányt szenved, — ismét­lem, nem koekacukoirról beszélek, hogy a kávét jolbban édesítsük — a feketepiacon szerzi be, különösképpen, ha az esetleg fejlődő gyermek­nek az egészségét jelenti, vagy egy betegnek meggyógyulását, vagy pedig egyenesen életét jelenti. Viszont azonban, beteges szokásnak nevezni azt sem lehet, h a valaki üzletszerűen üzérkedik, mert hiszem ez már nem szokás és nem beteges szokás, hanem a legsúlyosabb kö­zönséges bűncselekmény és ezért kérem az igaz­ságügy miniszter urat, hogy ha szükséges, eb­ben a törvényjavaslatban) még jbbban szigo­rítsa meg a,zj ilyen üzletszerűen üzérkedőknek, illetéktelen nyereséget elérni szándékozóknak büntetését­T. Ház! Nagyon jó volna, ha a kormány­zat megállapíthatná azokat a legszükségesebb közszükségleti cikkeket, amelyek nélkül az ein­' béri élet fenn nem tartiható és ezeknek a fehér­piaconi való beszerzését biztosítaná. Ez. volna a Tegidöálisiabb, hiszen akkor a feketepiac automatikusan megszűnnék. Ha pedig ezt tudná biztosítani a kormányzat, abban az eset­ben lehetne egy ilyen 3. §-ról is szó, mert hiszen ebben az esetiben a 6. § es;ak azt bün­tetné, aki árut halmoz, tehát az egyéni szük­ségletén messze túlmenőleg szerez bei árut. (Radocsay László igazsságügymihiszter: Benőne van!) A javaslathan, t. igazságügyminisz­ter úr csak az van benne, aki vásárol árut. {Radocsay László igazságügyminiszter: -, Az i van benne, hogy »ha ezáltal súlyosan sérti a< közellátás érdekeit.) Amint az előbb kértem, kérem az igazságügyminiszter úrtól, hogy méltóztassék módosítani annak kritériumát, íhogy miit értünk a »súlyosan veszélyezteti« ki­fejezésen, méltóztassék ezt meghatározni és abba a meghatározásba méltóztassék belefog­lalni, hogy akkor veszélyezteti súlyosabban a közérdeket, hogyha árut halmoz vagy pedfig * 25*

Next

/
Thumbnails
Contents