Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-334
Az országgyűlés képviselőházának 334 gőt meghaladó illetéktelen nyereséget ért e* vagy törekedett elérni az, elkövető. Általában az egész törvényjavaslatról azt állapíthaitjuk meg, hogy az, a bírói mérlegelésnek igen nagy la ti tüdőt enged, mert: bírói mérlegelés tárgyát képezi az, hogy s törekedett-e elérni azt a bizonyos nyereséget, bírói mérlegelés tárgyát képezi az, hogy az ország köz ellátásának érdekeit súlyosan veszélyeztette-e vagy sem, hasonlóképpen bírói mérlegelés tárgyát képezi, hogy melyek a közszükségleti cikkek T- Ház! Arra kérném az igaizságügym> niszter urat, kegyeskednék: a bizottsági tárgyaláson módosítani a javaslatot olyan tekintetben, hogy jíobban, körül írtabb an legyen megállapítva, hogy' mik a közszükségleti cikkek, mikor veszélyeztetik az országivak érdekét súlyosan vagy kevésbbé súlyosan és hasonlóképpen az, hogy mit értünk ezalatt, hogy »töreikedett elérni«. Most méltóztassék megengedni, hogy felhozzak egy rossz példát. Egy falusi asszonynak van egy darab tyúkja, az egy darab tyúknak van egy darab tojása. Az a falusi asszony eladja az egy darab tojását. Ámde a maximális ár 24 filléres, ollyan nevetséges ár... (Felkiáltások a szélsőbaodalon; Égy pengőn felül! — Egy hang a szélsőbaloldalion: Van olyan hely, ahol 1 pengő 50 fiM'ér.) Ha tehát 24 filléres ár helyett 1 pengő 50 fillérért adja el, (Egy hang a> baloldalon: Az egy kicsit sok!) akikor most a bíró ele kerül ez az aszszony. A bíró megállapíthatja, hogy ennek a tyúknak évi tojáishozama — mondjuk — 200 darab tojás, s így eladott volna 200 darab tu-* jást egy év alatt 24 filléres ár helyett 1 pengő 50 fillérért, tehát ő törekedett arra, hogy 200 pengő meghaladó illetéktelen nyereséget, érjen el. Ugy é\7zem, hogy sem aa igaziságügyminiszter úrnak, sem senkinek neim, volt ,az intenciója, hogy ilyen nagy lehető«éget adjen a bírói mérlegelésnek és azért ismételten kérem, kegyeskedjék ezeket! körülírtabban megfogalmaztatni. A törvényjavaslat 3. §-a ugyanezt a kifejezést használja, de ettől eltekintve, mindien szempontból helyesntek és igazságosnak kell ítélnünk ez e paragrafusban foglaltakat és főképpen a 3. pontját, amely szerint öt évig! terjedhető fegyházzal büntetik azt. aki tudatosan arra törekedett, hogy illetéktelen nyereségből állandó keresetforrásra tegyen szert. T. Ház! Ha valakit a legszigorúbban büntetnék, akkor ez volna az, aki üzletszerűen, állandóan illetéktelen nyereségre, keresetforrásra törekszik a feketepiac révén. Ha munkaidőben végignézzük az egyes budapesti kávéházaikat és ha esténként t elvetődünk és betekintünk valamelyik kávéházba^ vagy éjszakai mulatóba, egy és ugyanazon: társaságot láthatjuk,, akik a munkaidő kellős közepeiben és a napnak bármilyen szia kában is a legkönnyebben szórják a pénzt; ezek pezsgőznek este, ezekből tevődnek össze a parazitarazziáfcnak alanyai a legtöbb esetben és ezekre céloz ennek a paragrafusnak 3. pontja, akik állandó keres et forrásra akarnak szert tenni az illetéktelen üzérkedés, vagyis zugforgalom révén. Nagyon helyesnek ítélem a javaslat 4. §-ának azt a rendelkezését, hogy vagyoni elégtételt ír elő, sőt el is lehet rendelni az elítélt egész vagyonának elkobzását. De kérdem, ülése 1943 november 10-én, szerdán. io7 ugyanezen paragrafus miért rendeli a vagyon elkobzását csiak a 3, § első pontjában foglalt bűntett miatt elítéltnél. Én ugyanis feltétlenül helyesebbnek tartanám, ha ugyancsak a vagyonelkobzást rendelnék el az ugyanezen paragrafus 3. pontjánál körülírt cselekmény elkövetésénél is, vagyis azt említett üzletszerű illetéktelen nyereségszerí'és elkövetésiénél 1 . (Egy hamg a baloldalon: Ott Uel ene inkább!) Kérem tehát az ígazságúgyminiszter urat, méltóztassék ezt is megfontolás tárgyává tenni és ha helyesnek ítéli, meltóztaiA&ék kiterjeszteni ezt a 'büntetést az üzletszerűen elkövetett idetartozó bűncselekmény elkövetésére is- (Rassay Károly: Benne van az!) Végül pedig vissza kell térnem a 6. §-ra, arra a paragrafusra, amelyről maga az előadó úr is' azt mondottia, hogy ez fogja a legnagyobb vitát kiváltanti. Amint az előbb említettem, -és küliönlb'en is mindnyájunk előtt köztudomású — az eddigi törvényes rendelkezések nem! büntették, a vevőt, csak az eladót. A benyújtott törvényjavaslat 6. §-a egészen új rendszert ho'z be e tekintetben' az igazságszolgáltatáshai és e szerint vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal! büntethető az a vevő, aki illegálisan miaigasabb áron, stb., stb., jut hozzá a közszükségleti cikkhez, T. Ház! Az indokolásban az igazságügynilniszteír úr egy helyen azt mondja, hogy a mindenáron 1 s minden módon, való beszerzés beteges szokássá vált. Bocsásson meg az igen t. miniszter úr, nem tartom beteges szokásnak H et, hogyha valaki a legprimérebb közszükégleti cikkeit, amelyben] hiányt szenved, — ismétlem, nem koekacukoirról beszélek, hogy a kávét jolbban édesítsük — a feketepiacon szerzi be, különösképpen, ha az esetleg fejlődő gyermeknek az egészségét jelenti, vagy egy betegnek meggyógyulását, vagy pedig egyenesen életét jelenti. Viszont azonban, beteges szokásnak nevezni azt sem lehet, h a valaki üzletszerűen üzérkedik, mert hiszem ez már nem szokás és nem beteges szokás, hanem a legsúlyosabb közönséges bűncselekmény és ezért kérem az igazságügy miniszter urat, hogy ha szükséges, ebben a törvényjavaslatban) még jbbban szigorítsa meg a,zj ilyen üzletszerűen üzérkedőknek, illetéktelen nyereséget elérni szándékozóknak büntetésétT. Ház! Nagyon jó volna, ha a kormányzat megállapíthatná azokat a legszükségesebb közszükségleti cikkeket, amelyek nélkül az ein' béri élet fenn nem tartiható és ezeknek a fehérpiaconi való beszerzését biztosítaná. Ez. volna a Tegidöálisiabb, hiszen akkor a feketepiac automatikusan megszűnnék. Ha pedig ezt tudná biztosítani a kormányzat, abban az esetben lehetne egy ilyen 3. §-ról is szó, mert hiszen ebben az esetiben a 6. § es;ak azt büntetné, aki árut halmoz, tehát az egyéni szükségletén messze túlmenőleg szerez bei árut. (Radocsay László igazsságügymihiszter: Benőne van!) A javaslathan, t. igazságügyminiszter úr csak az van benne, aki vásárol árut. {Radocsay László igazságügyminiszter: -, Az i van benne, hogy »ha ezáltal súlyosan sérti a< közellátás érdekeit.) Amint az előbb kértem, kérem az igazságügyminiszter úrtól, hogy méltóztassék módosítani annak kritériumát, íhogy miit értünk a »súlyosan veszélyezteti« kifejezésen, méltóztassék ezt meghatározni és abba a meghatározásba méltóztassék belefoglalni, hogy akkor veszélyezteti súlyosabban a közérdeket, hogyha árut halmoz vagy pedfig * 25*
