Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
142 Àz országgyűlés képviselőházénak 333. ülése 1943 november 9-én, kedden. Hevítésére végzett munka vagy másnemű szolgáltatás büntethetőségét az ipari és kereskedelmi váOalkiocaás keretébe szorítja az 5. § szövege szerint Ez az én igénytelen véleményem szerint helytelen és egészen igazságtalan. Bármilyen munka, vagy szolgáltatás nyújtásával el lehet követni az ár túllépést, ezt tlehát szerintem abszurdum az ipari és kereskede-mi vállalkozás keretére korlátozni, Úgyis alapvető baj, hogy más-más munkafeltételek mellett dolgoznak, illetve* dolgozgatnak) az országban. Ä fuvarozásnál is végtelenül! nagy baj; hogy számtalan olyan községe van az országnak, ahol a rendelet kibocsátása óta egyetlenegy •keréksínt sem lehet kapná. (Felkiáltások a középen: Ráf vasat!) Azt mondják rá magyarul, hogy keréksím. Nekem roppantul tetszett, hogy amit máshol ráfvaisnaki mondanak» azt keréksínnek hívják, ezért használom. Azonkívül nem, lehet kapni szöget, stb., a rendelet kibocsátása óta egyetlenegy darabot sem. Ahol pedig lehetett kapni, ott például, ha három kocsi van, adtak egy keréksínt. (Úgy van!) Borzasztóan' nehéz fuvarozási visszaélést közellátási cikként büntetni, amikor az a fuvaros a ráfvasat — így mondom, ha így jobban tetszik! — feketén kénytelen megvásárolni, amikor az a fuvaros itti Budapesten is a zabot feketén kénytelen megvásárolni. (Morgás.) Nagyon jól tudom, hogy igenis közintézmények is vannak: (Rassay Károly: Ügy, van! Erről beszéljünk!) amelyek feketén szerzik be például a zabot- (Rajniss Ferenc: Nem engedi megdögleni a lovát!) Elnök: Csendet) kérek, képviselő urak. (Rassay Károly: Hány esetben fordul elő, hogy a minisztérium ad utasítást, hogy feketén vásárol járnak. — Szöllősi Jenő: A miniszter úr tudja is! — Kabók Lajos: Mindenki feketén veszi! — Zaj.) Csendet kérek! Nagy László: Ugyanígy alapvető baj az ipari válalatöknál a kétféleség, hogy egyik része hadiüzem, ahol a munkások le vannak k'ötve és az ellátásuk jobb, a másik része szabadi üzem» Engedelmet kérek, ez leheteltlen dolog. Szabad üzem például a mezőgazdaság. Hogyan lehet elképzelni, hogy a termelési költséget, amit. meg tudok állapítani a hadiüzemre és ott részbeni, a munkabérvonalon, kényszerrel!., katonai parancsnok útján . érvényesítem, ugyanazt nem érvényesíthetem a mezőgazdaságra, vagy mivel itt ipari és kereskedelmi vállalkozásról van szó, nem érvényeisítheteim, mondjuk, egy kis suszterre nézve, mert az illető üzem nem hadiüzem és most mégis kiterjesztem a büntetést ezekre is és ezekéit! a szabad üzemeket éppen olyan súlyosan, vagy még súlyosabban akarom büntetni, mint azokat, amelyeknél a kormányzat végeredményben a hadiüzemmé nyilvánítással rendet teremtett. Ez lehetetlen és ez az egész ország gazdasági rendjének alapvető hibája. Én ehhez nem túlságosan értek- egészen bizonyos azonban, hogy képviselőtársaim itt az én pártomból — és X többi pártból is — ki fogják ezt részletesen fejteni. De büntetőjogi szempontból lehetetlen neík tartom ezt a kiterjesztést most ilyen ismeretlen célból a gazdasági élet ismeretlen részére akkor, amilkor nem teremtenek egységesen rendet a gazdasági életben. (Ügy van! a szélsőbaloldalion.) Bocsánatot kérek, ez halálosan igazságtalan. Például vegyünk egy mezőgazdát, — a túloldalon ülő képviselőtársaim közül sok mezőgazda van annak kell napszámos. Azt mondja az a napszámos, hogy én nem jövök, csak 12 pengőért, vagy 16 pengőért. Meg kell adni, (Egy hang a szélsőbaio dalon: De meg ám!) mert sürgősen kell a munkát elvégezni és annak a mezőgazdának nincs semmi módja, hogy kényszerítse azt a munkást a munka el * végzésére; mert a kormányzat nem gondoskodott arról, hogy lekösse az embereket. Ugyanígy akadhat eset, hogy el kell végeztetnem a lakásomban valami munkát és így tovább Nem a munkauzsorára gondolok, ahol a szolszoigáltatás és az ellenszolgáltatás között óriáisi aránytalanság van, mert annak a mezőgazdasági napszámosnak is igaza van, amikor azt mondja: uram, 180 pengőért kell vennem egy inget, 250 pengőért kell vennem egy: cipőt, 500 pengőért kell vennem egy csizmák (Padányi Gulyás Jenő: Nem kell vennie!) én tehát nem Jöhetek, csak 16 pengő napszámért. (Egy hmvg a szélsőballoldalon: Ezek a legújabb árak?) Ez borzasztó baj, (Zaj a szélsőbaio dalom — Elnök csenget^) Én csak számokat mondtam. Sajnos, mindenkinek igaza van ebben az országban, • aki a legnagyobb abszurdumot mondja is az árak tekintetében, mert ebben a tekintetben ma is a legnagyobb káosz van. [Ügy van!^ Úgy van! a sziétsőbaloídalon. — Szülhjssi Jenő: Organikus árrendszer!) Méltóztassanak megnézni egy hadiüzem számláját. Abban van ilyen felár, olyan felár, amolyan felár, s a végén 5—6—8 tételből kijön a háromszoros ár. (Rajniss Ferenc: És a svájci frankot milyen drágán számítják!) Hogyan lehet egy laikusnak, egy kisembernek; egy kis suszternek, egy kis kőművesnek, aki ezek szerint ipari vállalkozó, kiismernie magát ezekben a kérdésekben, holott az 5, §. rendelkezése szerint ő is ilyen súlyos büntetés alá eshetik"/ Igazságtalan, végrehajthatatlan, érthetetlen is az 5. §., ezer tehát ezt így semmiképp sem lehet elfogadni. Áttérek a 6. §-ra. amelyre nézve kkmeedálta az előadó úr, hogy itt lehetséges a legtöbb vita, (Rassay Károly: Ez a zseniális újítás benne! Ez nem volt a régiben!) Előrebocsátom: tessék akasztófát hozni, vagy bármit, amilyen büntetést a földön el tudnak képzelini, az ellen, aki túllépi az árat, aki árut halmoz, aki harácsol sttb., szóval mindazokra a cselekményeikre, amelyeket a miniszter úr a 6. §-ban, felsorolt. (BÖrcs János: Csináljanak előbb rendet!) De olyan törvényt tessék hozni, amely nemcsak rám, nemicsaik az ország egy részére, hanem mindenkire vonatkozik. (Ügy van! Ügy vu\n! a szelsőbaloM-Aon.) Világos és határozott legyen ez a törvény, ne adjon méirlegetésii lehetőséget az ügyészségnek s ne adjon lehetőséget a kormányzat kegyei újabb hiarjhászásának. (ElériM helyeslés a szélsőba oldalon j Állítom-, hogy ebben a törvényjavaslatban a 6. §. aíz égvilágon semmit sem ér. Ettől ' niem fog senki kevesebbet venni feketén:, nem fog semmi jó seirn történni a nemzeti gazdálkodlással, mert a 6. §. így, ahogy van, végrehajthatatlan, mert a lakosság egyrészére vonatikozhatik a legjoblb esetben, még pedig az, országnak azokra a lakosainál, akikre a kormányzat haragszik (vitéz Lipcsey Márton: Ez tévedés!), vagy nincs semmi összeköttetésük. Ha ugyanis nem haragszik a kormányzat, akkor olyan cselekmény nem _ fog történni, amely »súlyosan veszélyeztetné« a vevővel kapcsolatban a közellátás érdekeit. (Egy hang jobb főről: Különös felfogás!)
