Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-333

Àz országgyűlés képviselőházának B$3. ülése 1943 november 9-én, kedden, m ők miiindig csak a saját belterületük gondozásával fordítják a pénzt, ha sziükségeis, kényszereszközökkel is leiküzdjük, A javaslat, ami az egész igazgatási gondoskodás felépítését illeti, rugalmas é® rugalmas is akart imairadni. Ólyam 'tág változatot. mutat a, tanyavilág helyzetié' miiinidenféle szempontból, hogy itt egyszerű sémákat felállítani nemi lehet, A javaslat 'indokolásában fel soroltam háricim: —* kvázi — etappját a. tanyai éleit közigazgatási fejlődéséinek. Azi egyilk a kiutazó — mondjuk! — vándor-köziigazgatás, a második azi állandó 'kirendelteiéig, a harmadik pedig a tanyai községalakulás. Vámnak vidékeink, vaninafe részei tamiyaviliágJuinknak. amelyeknél már azt lelhet mond and, a községi alakulás eljutott a megérés stádiumába, visziont vannak! olyami vidékeink, ahol nyomna sinics még, embrióiban sinesi még sommiiféle kialakulás jelensége, terhát nemi leihet egyforma mértékeit, alkalmazni az. egélsz tanyavilág kérdéseiben. Ez az, oka annak, hogy a törvényjavaslat szabályremdoletil rendezésre bízza ezt a kérdést, abból! índlulva ki, hogy az illető közület -maga tudja mindig a legjobban megállapítani azt, hogy mit lehet és mit kell megtenni ai tanyai közigaizgatás javítása érdekében. Hogy azután a kormányzatnak, illetőleg a belügyminiszternek beleszólási jogot ad ezekbe a. szabáliyrem deletekbe, nemcsak a jóváhagyás tekintetében, haneim abban a tekintetben is, hogy azokon tartalmilag változtasson és bizonyos intézkedéseiket kényszerítőleg belevegyem, ez éppen ammiak. az antagonizmusmak következtében volt szükséges és szüksége® volt azért. hogy azt az elzárkózást — mondjuk — azt! a bizonyosfokú szűkkeblűséget, amely itt-ott észlelhető a tanyákkal szemben, leküzdje. Én ebben semmiféle autonómiasérelmet nem láttok, mert hiszen ugyanez ai jog a törvény alapján a belügyminisztert megilleti mindenféle szabályrendelettel szembem. Itt egy bizonyos mértékig csak túlmegy a dolog annyiban, hogy egy mondjuk, novációs jog is van biztosítva a miniszternek. Kifogás tárgyává tétetett a javaslatnak az a tervezett remdelkieizés«, hogy a tanyai építkezések tekintetében; korlátozásokat' alkalma?. Ennek oka az, hogy ha nem korlátozzuk egy bizonyos mértékig az építkezési lehetőségeket a tanyákon^ akikor nem tudjuk eat a szétszórt építkezési és települési módot megszüntetni. Célom nem az, hogy itt most egy < csapással megszüntessem a tanyai települést, hanem hogy lassan-lassani, a fejlődés folyamán kialakítsam ezeket a szűkebb településeket a tanyaközpontokká, amelyeken azután egy modernebb, egészségesebb és hatékonyabb közigazgatást és egy koncentráltabb kultúrélete! is lehet azután produkálni. Ezek az építési korlátozások abban állanak, hogy szabályrendeletbein megállapíthatják az autonómiák, azt a maximális területet és azt a. maximális távolságot bizonyos pontoik» tói. amelyekfne építeni lehet. Az elgondolás itt

1 isi az, hogy olyan körzetek alakíttassanak, amelyeknek lakossága ,

a

, központtal nagyobb, érdekveszteség nélkül tud érintkezni. Ezeket a körzeteket ^én nagyban-egészben úgy körülbelül ötkilomiéteres körzeteknek képzelem el és úgy tervezem a dolgot, hogy ilyen ötkilométereskörzetekben alakuljon ki egy mag, ahová minden ember elmehet lakni, ahová minden em-' ber elmehet ,

a jegyzőhöz vagy a kirendelt- köz-, igazgatási tisztviselőhöz, anélkül, hogy ebből nagy idő- és érdekvesztesége származnék. Azt hisizemir egy ilyen rendezés mellett nem szenved hátrányt a tanyai lakosság semmiféle tekintetben, mert módja van neki földjét' megművelni abban a párkiloiméteres távolságban, éppúgy, mint ahogy a községi településnél az emberek megműveilik földjüket, annak ellé{ nére, hogy a községben laknak. Ebben semmi-' féle gazdasági hátrányt vagy' sérelmet nem. látok és nem tudok felfedezni. Egész kétségtelen, hogy énnek az egész közigazgatási rendszernek, illetve- berendezkedésnek a kiépítése 'bizonyos terhekkel fog járni áa érdiekéit városokra és községekre. Mindenesetre lesznek oilyan városok és köizsiégek, amelyek újabb: megterhelés, újabb; ladóémelés nélkül • ezeket a terheket elbírni nem fogják- Természetes, hogy ezeknek a segítséigére fogok sietni, hiszen arravaló a községi segélyalap, azért van a városok résziére is bizonyod il yen bevételi forrás, hogy ezekből az osztó igazság szellemében segéíyezmii tudjam azokat .a közületeket, amelyek a maguk feladatait ilyen isew gélyek nélkül megoldiami nem tudják. Természetes dolog azonban az is, hoigy legolsősorban saját maguknak -kell erőfeszítést tenmdök ebben az irányban, mert nem nézhetem tovább azt, hogy a. tanyai lakosság azokból a bevételekből, lamelyek az- autonómiákat megilletik, egyáltalán ne részesül jön-. Itt is iaz osztó igazságnak' kell érvényeisiülnie, még ha, azok a magvaik, azok a községek, vagy városok ezáltal bizonyos mérteikig újlaibb megterheléseket kénytelenek is vállalni. Szöllősi képviselő úr abból a szempontból kifogásolta a 3. §-t, hogy a

zi niem teszi Jehetővé, házhelyek szerzését olyanok számláira, akik nem birtokosok, akik tehát házhelyet akarnak szét-. rezni, de nekik maguknak földjük még nincs,. Ez tévedés, mert először magának a szakasznak a szövege is módiot iád erre, de másodszor különben is itt vámnak háizhelyremdeizésí és egyéb jogszabályok,-amelyek eizzel a, kérdiésisst foglalkoznak é

3; igenis mindenkinek, módot adnak arra, hogy magának telket szerezhessen és arm házat- építhessen!. Ezek a jogszabályok természetesen ebben a vonatkozásiban ig alkalmazást fognak nyernli. Ebből ,a szempontból tehát nem látom szükségesnek ezen 'a szövegen módosítást eszközölni. Ugyancsak Szöllősi képviselő úr kiéit határozati javaslatot nyújtott be. Az egyik azt kívánja, hogy a törvény biztosítsoin a ílainyai kirendeltségek tisztviselőinek egy^ 25 százalékos pótlékot, tehát, hogy oki 25 százalékkal több fizetést kiapjamíafc, mint a többi tisztviselők, Én egy ilyen generális szabály felvételét nem -lá,tom. indokoltnak, hiszen, ha ennek az indokoltsága meg fog mutatkozni, adtott esetben mindig lehet a, kérdésen más eszközökkel segíteni^ A második határozati javaslat a 3. § módosítását kéri. Erre már nyilatkoztam lábban az értelemben, hogy a módosításnak szükségét^ nem látom, mert q, jd-enllegi szöveg is biztosítja

i azt a célt, amelyet a képviselő úr el akar érni. . Azt hiszem., ezekben megfeleltem azokra a kifogásokra és észrevételekre, iamelyek a javaslattal kapcsolatban felmerültek. Nagyon,' köszönöm; a t. Háznak azt a megértést, amellyel a jíavaslatot fogadták. Ujbol hangsúlyozom, hogy ez csak egy kezdő lépés, amely elő akarja mozdítani, meg akarja indí-