Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-333
Az országgyűlés képviselőházának 333. semmiféle kultúrintézmény, semmiféle iskola és más intézmény neim, volna, telhát — hogy úgy mondjam — tabulai rasa-naik veszi az egem kérdést, ahol újra kellene felépíteni mindent. (EMenm.omdásoM a szélsőbaloldal&n. — Szölősi Jenő: Sőt ellenkezőiéig: azt mondottam,, hogy sötét képet fest a miniszter úr! — FeíMéUások a- ezélsőbaloldaton Vámos János fe J é: Nem értette meg! — Elnök csengő .) Nemi akarok rátérni arra, hogy alki 1 figyelmesen hallgatta Szöllősi képviselőtársam be^szédét, az .abban igazán nagyon sok logikátlan dolgot és ellenimondást látott. (Ügy van! Űgw van! jobbfeWl.) Éppen arra alkarok rátlérnii, hogy SzölliőiSiL képviselőtársaim helytelen tételből indult ki ia beszéde elején mondottakhoz képest, amikor úgy tünteti fel kifogásai elősorolásával a tanyaikérdést, mintha ott tafoula rasiai volna, a tanyákon seimimifélë intézmény nletm volna, pedig a legtöbb tanyaközpontban már igen fejlett élet van és azt mondhattiíuk. hiogy a tanyai közigazgatási kirendeltségek kérdésének: rendezése mintegy koronája, befejező része lesz a tanyjakérdés megoldásának. Mert a tanyai kérdés mint nagy miagyar problétmía, sok összetevőből áll és enneik csak egyík része ,a tanyai közigazgatási kirendelitségek megszervezés©. A tanyai kérdésnek ugyanis resize az útikér déa az islkolakérdés, iaz állat- és embleregészségügy, a szociális kérdések rendeizése. Ezek bizonyos mértékben már vagy meg vannak oldva, vagy további megoldásra várnáik és akkor fejeződnek be. amiklor meg fogjuk oldani az egész tanyakérdés Legégetőbb problémáját, a tanyai kirendeltségek kérdlésétEzáltal mód adódik majd arra, hogy mindieziek a dolgok befejeződj ének és a tanyai közigazgatása kireinidi«iltségek megszervezésével korszerű tanyaái megoldást tudjunk találni. (Szellős j Jenő: Azt 1 'mondottam hogy ahol útkelresztezések vannak, oda kerülnek—) Megállapítom aat, — és ebben' egyetértek Szöllősi képviselőtársaimmal — hogy ai tanyai magyarság eigész; magyar néjnink legértélkegiefob rétege, mert az egjész ország lakosságának mimtegy tiz'einötödrészét, az egész ország miaigyar lakosságának pedig tizedrészét teszi, olyan tizedrészét, amely bizonyos vonatkozásában, a földhöz, a röghöz való ragaszkodásában, a, nyelvhez való ragaszkodásában, a szokásokhoz és hagyományokhoz való ragaszkodásában, a nemzet védelem, szempontjából leg : első 1 helyen áll mondhatni az összes társadalmi rétegek között. Ügy érzems és a 23 éves kisebbségi életiben 1 tapasztaltak alapján mí merem állítani, hogy a íöldmívea magyair lakosság és ezek között elsősorbían. .a tanyai magyar lakosság ragaszkodott: legjobban nyelvéhez, szokásaihoz, rajtuk múlt el a legkisebb nyom' nélkiil az idegen hatás, ők maradtak a leghívebbek a magyar szellemihez és a magyar gomdoMhozi (Ú(j*y vhn! Ügy van! a jobboldalon.) Azt, 1 lehet mondlalnii, hogy ä tanyai .maigyairság ugyanazt a nemaeitmenitő és nvelVmentő munkát végezte el és töltötte be Trianon után m elszakított területeken, mint amilyet a XVIII. század első felében a Rákóczi-fél© 'szabadságharc bukása után a' magyar jolbbágyság tölt|ött! be a német és francia műveltségű felsőbb osztállyal és a klassziiknis műveltségű nemesi középosztállyal ellentétben a magyar nyelv megmentésére és a magyar meimizeti szellem mleigőrzéséreAmikor itt megállapítom, hogy nemzetünk egyik legértékesefoh és a magyar lakosságnak tizedrészét alkotó rétegének érdekeiről van szó, akkor f«l kell vetőiéin a kérdést, hogy Mily toKÉPVISELöHAZT NAPLÓ XVII. ülése 1943 november 9-én, kedden. 127 rületeket érinti ezeknek a tanyai kirendeltségeknek a megszervezése. Elsősorban a Duna— Tisza-közét ; a Tisza—Maros szögét és a Tiszántúl hatalmas térségeit, ahol úgyszólván tiszta magyarság él. Ehhez járul még a felszabadult Délvidék bácskai, mégpedig felső bácskai része; ahol a tiszta miagyar lakosságú Tiszamente, a Eerenc-csatornán felül, továbbá a szabadkai és a topolyai járás van ebben a kérdésben tiszta magyar lakosságával érintve. Állíthatjuk, hogy a tanyai lakosság a magya'ri&ág legbiztosabb erőforrása, lelki és faji kimeríthetetlen tartaléka, mert ez a nép egészséges- szapora, nem fáradt és kiélt, nem egykézilk, viszont a legtöbbet dolgozik, a legkevesebb haszonnal, a legmostohább körülményeik között, a legtöbbet termel és a legkevesebbet fogyaszt. Arról már szóltam éppen Szöllősi képviseli őtárisaimnak adott válaszomban, hogy igenis, tölrtént intézkedés nemcsak a trianoni Magyarország területén, hanem az elnyomott területek magyarsága körében is a tanyai lakosság felemeléséreL Vannak templomok, vannak iskolák, vannak gazdiasági egyesületek, van postai kirendeltség, vannak bábák, itt-ott van kirendelt orvos, állatorvos^ tehát nem tabula rasa a helyzetünk, amiklor erről beszélünk s a tanyai közigazgatásnak csak hozzá keill járulnia^ ahhoz, hogy megkoronázza, bete tiőzze az Cjgész intézményt ós megtartsa a magyar tanyaviláffot - azoknak a városoknak és községekinek határain belül, amelyekhez tartozik. Kisebbségi tapasztalatból mondhatom, hogy a tanyai lakosság az iskolához, általában f kultúrához makacsul ragaszkodott, gyermekeit négyöt kilométerre is elküldte nap-nap után a legnehezebb időkben is és ha elvették tőle az iskolázás lehetőségét, instanciázott. Mondhatjuk, hogy ezi a látszólag műveletien- iskolázatlan magyarság a' műkedvelést, a nyelvművelést, a nyelvhez való ragaszkodást a legnagyobb mértékig fejlesztette s példát adott a nyelvhez és a magyar művelődéshez és szokásokhoz való ragaszkodásban. Egészen természetes azonban, hogy a városok a maguk fejlesztési programmjában utoljára hagyták mindig a tanyavilágot éis ezért keletkeztek olyan elszakadási mozgalmak, hogy önálló községekké kívántak kifejlődni a nagyohb tanyaközpontok, ; mert1 azt hitték, hogy a maguk gazdaságit eredével, azzal az adóval- amelyet a> városba hefizetteík és amelynek ellenében vajmi keveset,^ vagy semmit sem kaptak, a sajátmagiik lábán meg tudnak állni!. A tanyai közigazgatás és vele kapcsolatos útépítésnek, az egészségügyi, szociális intézmények létesítésének programmja lesz az az egyedüli eszköz, .amely feltétlenül eltéríti a tanyai lakosságot az elszakadásit mozgalmaktól és megtartja őket a volt városuk" vagy községük keretében. Ezt azért kell különösen hangsúlyoznom, mert ezek az elszakadási mozgalmiak anyagi okokra és kulturális hiányokra, vezethetők vissza s azt eredményezték, hogy az elnyomatás ideje alatt a mi környékünkön, Szabadkán, Topolyán, Zen tán, Magyarkanizsán és más helyeken az egyes tanyacsoportok el kívántak szakadni, amiheiz az, akkori; idegen hatóságok szívesen járultak hozzá, mert azt akarták, hogy a százezres Szabadkából jóval kisebb váróig legyen, a 34.000 lakosú magyar Zwatábói pedig egy 20,000 lakosú kisai